Rovarkártevők, gombafertőzések, vadkárok

hirdetes

Aktuális növényvédelem

Kassai Miklós, BKKM-i NTSz
A téli havazás előtt sokan aggódva szemlélték az árpavetéseket, és tudakolták, hogy mi az oka a nagyfokú sárgulásnak (1.kép). Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű, mivel több tényező is közrejátszik a tünet kialakulásában.
Rovarkártevők, gombafertőzések, vadkárok
A téli havazás előtt sokan aggódva szemlélték az árpavetéseket, és tudakolták, hogy mi az oka a nagyfokú sárgulásnak (1.kép). Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű, mivel több tényező is közrejátszik a tünet kialakulásában. Általánosságban elmondható, hogy az árpa a gyökérváltás időszakában a legérzékenyebb, és a különféle stressz-hatásokra sárgulással reagál. A nem megfelelő magágy-előkészítés, az egyenetlen, illetve sekély vetés mellett a növényállomány ellenálló-képességét a talaj tápanyagkészlete, nitrogén szolgáltató képessége is alapvetően befolyásolja. A fajták között is jelentős érzékenységi különbségek vannak. A kétsorosak érzékenyebbek, a hazai hatsorosak stressz-tűrőbbek. A legerősebb tünetek megjelenésekor sok kombinációs lehetőségből adódó tünet-együttes okolható. A gyengítő tényezők elősegítik a gombabetegségek és a fagykárok jelentőségét. Az új, intenzív fajták optimális vetésideje közel egy hónappal kitolódva, október elejére tevődött át. A szeptemberben elvetett növényállomány a meleg őszi napok -októberben 25-, novemberben egy héten keresztül 20Co körüli hőmérsékletet mértek- következtében dús, fejlett lett, ahol a kellő csapadékot is megkapta. A fejlett növényzet vonzotta az ősszel nagy számban betelepülő levéltetveket. A szívogatásuk mellett a vírusbetegségek behurcolásával közrejátszanak a sárgulásban. Az Árpa sárga törpülés vírus károsításának tünete: a levelek aranysárga, esetenként vörösös elszíneződése mellett a növények növekedésgátlása következik be. A sárgulás a levelek csúcsi részén kezdődik, és onnan terjed szét az egész levélre. A beteg növények gyökérzete hiányos, és ezeknél a kalászok is fejletlenek, sok esetben sterilek lesznek. Magyarországon először 1967-ben állapították meg jelenlétét. Korai fertőzés esetén a termésveszteség elérheti az 50%-ot is. Újabban egyre nagyobb mértékben lép fel a Búza törpeség vírus is. A levelek itt is sárgulnak, tavasszal erős kényszerbokrosodás után csökkent méretű szárat, kalászt nevelnek. A tavalyi vetési kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az október közepén elvetett árpa november közepén jóval gyengébbnek látszott a korábban vetettektől, de március közepétől a korábban vetett állomány erősen sárgult, alig fejlődött. A később vetettek erőteljesen növekedtek, és csak néhány sárga levél volt található. A sárguláshoz a különféle gombabetegségek is hozzájárulnak (korábban írtam róluk: lisztharmat, helminthospórium, és a rozsdák). A rovarkártevők közül a gabonalegyek károsítása is levélsárgulással (elszíneződéssel), levél és hajtáselhalással járó tüneteket okozva jelentős károkat okoznak. A Csíkoshátú búzalégy jelenléte gyakori, de kártétele kevésbé jelentős. Egyre jelentősebb viszont a viráglegyek családjába tartozó kártevők, melyekkel érdemes megismerkedni: Az őszi fekete búzalégynek őszi és tavaszi nemzedéke is van, ezért kétszer is károsít. A levélhüvelybe rakott tojásokból kikelő nyüvek a hajtások közepébe fúrják magukat, és ezzel, ősszel a fejlettebb állományt károsítja jobban, tavasszal a fejletlenebbekben. A Tavaszi fekete búzalégy márciusban rajzik, károsítása hasonló az előzőhöz. A károsított növényeket a talajból kihúzva a tenyészőcsúcs közelében megtaláljuk a károsító lárvákat. Az utóbbi években az Ugarlégy károsítása a legjelentősebb. A tél végén, már február végén, március elején károsítanak, megelőzve a többi légykárosítót. A még nem bokrosodott állományban foltos kipusztulást eredményez rövid idő (2-3 hét) alatt. Kártételének kedvez a kései vetés, a korai aszályos kitavaszodás, és a talaj (relatív) tápanyaghiánya. A talajfertőtlenítés, rovarölő szeres vetőmagcsávázás véd a légykár ellen, illetve a csócsároló elleni kezelések is.
Gyümölcsöseinkben a tartós hó miatt nagyobb valószínűséggel találkozunk vadkárokkal. Erre a veszélyre már korábban felhívtam a figyelmet. Amennyiben hetenként legalább egyszer szemlézzük fáinkat, és felfedezzük a kezdeti rágásokat, dörzsöléseket, a vadásztársaságokkal közösen a riasztást el lehet végezni (fizikai és vegyszeres vadriasztás), és a már meglévő sérüléseket időben lehet kezelni. A kezeletlen sebeken, az enyhébb napokon az ágelhalást, gutaütést okozó baktériumok és gombák akadálytalanul tudnak behatolni a fás részekbe, ezzel akár a fa életét is veszélyeztethetik. Fontos, hogy a sebeket, roncsolásokat éles (kacor)késsel simára kell faragni, így ugyanis gyorsabb a gyógyulás. Ezt követően azonnal el kell végezni a sebkezelést. Erre sok jó készítmény áll rendelkezésünkre: Betica, Biocera, Fabalzsam, Fadoktor, Fagél, Fixpol, Vulneron CS. Ezek tartósan védenek, felületük a száradást követően sem repednek fel, tehát hatékonyan zárják le a sebeket, ellentétben a még mindig megtalálható olajfestékes kenegetésekkel szemben.
Felkészülve a téli lemosó permetezésekre vegyük figyelembe, hogy más szerek szükségesek az almástermésűek, és más a csonthéjas gyümölcsfák védelmére. Az áttelelő rovarkárosítók mellett a baktériumos és gombás betegségek elleni hatékony védelmet ilyenkor alapozzuk meg. Ennek elhagyása a további védekezések eredményességét veszélyeztetik.
Az almástermésűeknél rügypattanás előtt a Novenda 1,5%-al véd a pajzstetvek, levéltetvek, sodrómolyok, a körtelevélbolha és a varasodás ellen. Meg kell jegyezni, hogy ez erős méreg, 8 napos munkaegészségügyi várakozási idővel. Az előírt védőfelszerelések mellőzése akár halált is okozhat.
Rügypattanáskor a kéntartalmú lemosó szerek (Nevikén, Tiosol) mellett a réz tartalmú szerek, valamint az Agrol Plussz és a Vektafid A és S védenek a károsítók ellen.
A cseresznye és meggynél a kéntartalmúak (Bárium poliszulfid, Nevikén 800FW, Tiosol) mellett itt is a Vektafid A és S és az Agrol Plussz véd. Ezek mellett a levélbetegségek ellen, és a monília elleni védekezés megalapozásához, valamint a gombás és baktériumos ágelhalások ellen el kell végezni a rezes lemosást is a maximálisan előírt töménységgel.
Az őszibarack védelmére ugyanezek használhatók. Mivel fakadás után a rézérzékenység miatt a rezek már nem használhatók, ez a lemosás elengedhetetlen.
A kajsziban, ha előző évben erős volt a gnomóniás levélfoltosság, és ősszel elmaradt a "lombfertőtlenítés", rügypattanás előtt még pótolható Novenda vagy Fundazol 50 WP permetezésével.
Általánosságban elmondható, hogy a lemosást, mint ahogy a nevében is benne van, lemosásszerűen, bő lémennyiséggel, úgy kell végrehajtani, a felső ágrészektől lefelé haladva, hogy a szerből bőségesen, teljes fedettséget biztosítva, mindenhová jusson.
Felhívom a figyelmet az óvórendszabályok betartására, illetve a törvényben előírt veszélyt jelző, figyelmeztető táblák kihelyezésére a méreg jelű, illetve veszélyes kategóriába sorolt szerek használatánál.




hirdetes

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


fenotípus

az egyed látható, leírható, mérhető külső és belső tulajdonságainak összessége, külső... Tovább

kincstárjegy

olyan értékpapír, amelyet az állami költségvetés bocsát ki rövid v. középlejáratú... Tovább

Tovább a lexikonra