Rovarkártevők, gombafertőzések, vadkárok

Hirdetés

Aktuális növényvédelem

Kassai Miklós, BKKM-i NTSz
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A téli havazás előtt sokan aggódva szemlélték az árpavetéseket, és tudakolták, hogy mi az oka a nagyfokú sárgulásnak (1.kép). Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű, mivel több tényező is közrejátszik a tünet kialakulásában.
Rovarkártevők, gombafertőzések, vadkárok
A téli havazás előtt sokan aggódva szemlélték az árpavetéseket, és tudakolták, hogy mi az oka a nagyfokú sárgulásnak (1.kép). Erre a kérdésre a válasz nem egyszerű, mivel több tényező is közrejátszik a tünet kialakulásában. Általánosságban elmondható, hogy az árpa a gyökérváltás időszakában a legérzékenyebb, és a különféle stressz-hatásokra sárgulással reagál. A nem megfelelő magágy-előkészítés, az egyenetlen, illetve sekély vetés mellett a növényállomány ellenálló-képességét a talaj tápanyagkészlete, nitrogén szolgáltató képessége is alapvetően befolyásolja. A fajták között is jelentős érzékenységi különbségek vannak. A kétsorosak érzékenyebbek, a hazai hatsorosak stressz-tűrőbbek. A legerősebb tünetek megjelenésekor sok kombinációs lehetőségből adódó tünet-együttes okolható. A gyengítő tényezők elősegítik a gombabetegségek és a fagykárok jelentőségét. Az új, intenzív fajták optimális vetésideje közel egy hónappal kitolódva, október elejére tevődött át. A szeptemberben elvetett növényállomány a meleg őszi napok -októberben 25-, novemberben egy héten keresztül 20Co körüli hőmérsékletet mértek- következtében dús, fejlett lett, ahol a kellő csapadékot is megkapta. A fejlett növényzet vonzotta az ősszel nagy számban betelepülő levéltetveket. A szívogatásuk mellett a vírusbetegségek behurcolásával közrejátszanak a sárgulásban. Az Árpa sárga törpülés vírus károsításának tünete: a levelek aranysárga, esetenként vörösös elszíneződése mellett a növények növekedésgátlása következik be. A sárgulás a levelek csúcsi részén kezdődik, és onnan terjed szét az egész levélre. A beteg növények gyökérzete hiányos, és ezeknél a kalászok is fejletlenek, sok esetben sterilek lesznek. Magyarországon először 1967-ben állapították meg jelenlétét. Korai fertőzés esetén a termésveszteség elérheti az 50%-ot is. Újabban egyre nagyobb mértékben lép fel a Búza törpeség vírus is. A levelek itt is sárgulnak, tavasszal erős kényszerbokrosodás után csökkent méretű szárat, kalászt nevelnek. A tavalyi vetési kísérletek eredményei azt mutatták, hogy az október közepén elvetett árpa november közepén jóval gyengébbnek látszott a korábban vetettektől, de március közepétől a korábban vetett állomány erősen sárgult, alig fejlődött. A később vetettek erőteljesen növekedtek, és csak néhány sárga levél volt található. A sárguláshoz a különféle gombabetegségek is hozzájárulnak (korábban írtam róluk: lisztharmat, helminthospórium, és a rozsdák). A rovarkártevők közül a gabonalegyek károsítása is levélsárgulással (elszíneződéssel), levél és hajtáselhalással járó tüneteket okozva jelentős károkat okoznak. A Csíkoshátú búzalégy jelenléte gyakori, de kártétele kevésbé jelentős. Egyre jelentősebb viszont a viráglegyek családjába tartozó kártevők, melyekkel érdemes megismerkedni: Az őszi fekete búzalégynek őszi és tavaszi nemzedéke is van, ezért kétszer is károsít. A levélhüvelybe rakott tojásokból kikelő nyüvek a hajtások közepébe fúrják magukat, és ezzel, ősszel a fejlettebb állományt károsítja jobban, tavasszal a fejletlenebbekben. A Tavaszi fekete búzalégy márciusban rajzik, károsítása hasonló az előzőhöz. A károsított növényeket a talajból kihúzva a tenyészőcsúcs közelében megtaláljuk a károsító lárvákat. Az utóbbi években az Ugarlégy károsítása a legjelentősebb. A tél végén, már február végén, március elején károsítanak, megelőzve a többi légykárosítót. A még nem bokrosodott állományban foltos kipusztulást eredményez rövid idő (2-3 hét) alatt. Kártételének kedvez a kései vetés, a korai aszályos kitavaszodás, és a talaj (relatív) tápanyaghiánya. A talajfertőtlenítés, rovarölő szeres vetőmagcsávázás véd a légykár ellen, illetve a csócsároló elleni kezelések is.
Gyümölcsöseinkben a tartós hó miatt nagyobb valószínűséggel találkozunk vadkárokkal. Erre a veszélyre már korábban felhívtam a figyelmet. Amennyiben hetenként legalább egyszer szemlézzük fáinkat, és felfedezzük a kezdeti rágásokat, dörzsöléseket, a vadásztársaságokkal közösen a riasztást el lehet végezni (fizikai és vegyszeres vadriasztás), és a már meglévő sérüléseket időben lehet kezelni. A kezeletlen sebeken, az enyhébb napokon az ágelhalást, gutaütést okozó baktériumok és gombák akadálytalanul tudnak behatolni a fás részekbe, ezzel akár a fa életét is veszélyeztethetik. Fontos, hogy a sebeket, roncsolásokat éles (kacor)késsel simára kell faragni, így ugyanis gyorsabb a gyógyulás. Ezt követően azonnal el kell végezni a sebkezelést. Erre sok jó készítmény áll rendelkezésünkre: Betica, Biocera, Fabalzsam, Fadoktor, Fagél, Fixpol, Vulneron CS. Ezek tartósan védenek, felületük a száradást követően sem repednek fel, tehát hatékonyan zárják le a sebeket, ellentétben a még mindig megtalálható olajfestékes kenegetésekkel szemben.
Felkészülve a téli lemosó permetezésekre vegyük figyelembe, hogy más szerek szükségesek az almástermésűek, és más a csonthéjas gyümölcsfák védelmére. Az áttelelő rovarkárosítók mellett a baktériumos és gombás betegségek elleni hatékony védelmet ilyenkor alapozzuk meg. Ennek elhagyása a további védekezések eredményességét veszélyeztetik.
Az almástermésűeknél rügypattanás előtt a Novenda 1,5%-al véd a pajzstetvek, levéltetvek, sodrómolyok, a körtelevélbolha és a varasodás ellen. Meg kell jegyezni, hogy ez erős méreg, 8 napos munkaegészségügyi várakozási idővel. Az előírt védőfelszerelések mellőzése akár halált is okozhat.
Rügypattanáskor a kéntartalmú lemosó szerek (Nevikén, Tiosol) mellett a réz tartalmú szerek, valamint az Agrol Plussz és a Vektafid A és S védenek a károsítók ellen.
A cseresznye és meggynél a kéntartalmúak (Bárium poliszulfid, Nevikén 800FW, Tiosol) mellett itt is a Vektafid A és S és az Agrol Plussz véd. Ezek mellett a levélbetegségek ellen, és a monília elleni védekezés megalapozásához, valamint a gombás és baktériumos ágelhalások ellen el kell végezni a rezes lemosást is a maximálisan előírt töménységgel.
Az őszibarack védelmére ugyanezek használhatók. Mivel fakadás után a rézérzékenység miatt a rezek már nem használhatók, ez a lemosás elengedhetetlen.
A kajsziban, ha előző évben erős volt a gnomóniás levélfoltosság, és ősszel elmaradt a "lombfertőtlenítés", rügypattanás előtt még pótolható Novenda vagy Fundazol 50 WP permetezésével.
Általánosságban elmondható, hogy a lemosást, mint ahogy a nevében is benne van, lemosásszerűen, bő lémennyiséggel, úgy kell végrehajtani, a felső ágrészektől lefelé haladva, hogy a szerből bőségesen, teljes fedettséget biztosítva, mindenhová jusson.
Felhívom a figyelmet az óvórendszabályok betartására, illetve a törvényben előírt veszélyt jelző, figyelmeztető táblák kihelyezésére a méreg jelű, illetve veszélyes kategóriába sorolt szerek használatánál.




Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Budakörnyéki Földhivatal

Földhivatal Közszolgáltató Hétfõ, Szerda: 08:30 - 16:00, Péntek: 08:30 - 12:00 Cím:... Tovább

Gombaölo Mikal C 64 WP

Gombaölő permetező szer szőlő, burgonya, zöldségnövények, szója és komló... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.