Az államilag elismert őszi káposztarepce fajták kísérletei 2004 - 2005

Az államilag elismert őszi káposztarepce fajták kísérletei 2004 - 2005

Szekrényes Gábor, OMMI
hirdetes
Az őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteket az ország 15 termőhelyén vetettük el az elmúlt év őszén.
Az államilag elismert őszi káposztarepce fajták kísérletei 2004 - 2005
Az őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteket az ország 15 termőhelyén vetettük el az elmúlt év őszén.

A kísérletek elhelyezkedése jól reprezentálja a repcetermesztés egyes termőtájait. Az országos vetésterület 125.400 ha volt. A Dunántúlon 56.600 ha, az Alföldön 39.600 ha, az Észak-magyarországi régióban pedig 29.200 ha-t vetettek el a repcetermesztők.

Időjárási szempontból a repcetermesztés sikerét alapvetően a csapadék és a téli hőmérsékleti viszonyok határozzák meg.

A mellékelt ábrákból leolvasható, hogy a vetési időszakban az ország egyes termőtájain, különösen a Dunántúl északi részén, kedvezőtlenül alakultak a csapadék viszonyok. Több termőhelyen a szárazság miatt a kísérletek meghiúsultak (Szombathely, Mosonmagyaróvár), esetenként pedig a vontatott, többszöri kelés jellemezte az állományokat.

A téli időjárás a sokévi átlagnál melegebb volt, ezért téli kifagyást nem tapasztaltunk kísérleteinkben. Az országos repceterület is csak minimálisan csökkent, várhatóan 122.000 ha repcetermését fogják betakarítani a termelők.

Országosan a repce kedvező képet mutat, köszönhető ez a tavaszi csapadék és hőmérsékleti viszonyok alakulásának és annak, hogy a repcetermesztés technológiai színvonala dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Különösen fajtahasználat, talajművelés, vetés, és a tápanyagkijuttatás vonatkozásában.

Az államilag elismert fajták kísérletébe 44 fajtát és hibridet küldtek be a nemesítőházak. Biztonsággal megállapíthatjuk, hogy valamennyi köztermesztés számára fontos fajta szerepel kísérleteinkben.

A mellékelt kimutatás fajta-hibrid bontásban, éréscsoportonként, nemesítőházanként sorolja fel a kísérletekben szereplő fajtákat.

Az elmúlt év eredményei bizonyítják, hogy a kedvező évjárat, a helyes fajtamegválasztás és megfelelő színvonalú technológia betartásával a termesztők komoly gazdasági eredményeket érhetnek el a repcével.

A tavalyi kisparcellás fajtaösszehasonlító kísérleti eredmények legfontosabb táblázatait mellékeltük.

Az eredmények alapján látható, hogy a hibrideket termőképesség vonatkozásában átlagosan kedvezőbb eredmények jellemezték, mint a fajtákat, azonban elmondható, hogy egyes fajták kiemelkedően jó termést adtak és versenyképesek lehetnek a hibridekkel szemben is.

A repce hibridek és fajták értékelésének fontos szempontja a minőség. A repce esetén minden esetben a termőképesség mellett az olaj-, fehérje-, glükozinolát- és erukasavtartalom eredményeket is tüzetesen tanulmányozni kell.

A 2004. évi decemberi Országos Fajtaminősítő Bizottság ülésén négy új őszi káposztarepce fajta kapott állami elismerést.

Az Elektra korai érésű hibrid, az ES Astrid és Liprima középérésű fajták, valamint a középérésű hibridek csoportjába tartozó Tenno nevű őszi káposztarepce.

Valamennyien megfelelnek az állami elismerés feltétel rendszerének DUS és gazdasági értékvizsgálati szempontból.

A négy új fajta kísérleteinkben elvetésre került. Újdonságnak számít az EU-listán szereplő őszi káposztarepce fajták kísérletbe állítása.

Várhatóan a 9 termőhely eredményét fogjuk közölni betakarítás után.

Az előző évekhez hasonlóan közöljük a termőhelyenkénti terméseredményeket. A beltartalmi eredményeket szintén termőhelyenként kívánjuk közreadni.

Összevontan publikáljuk a többéves beltartalmi és terméseredményeket.


hirdetes




























hirdetes




Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet

A védett õshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjérõl. Az állattenyésztésrõl... Tovább

lábközép

az elülső —>végtagokon a lábtó és az ujjak közötti tájék. a hátulsó végtagokon a... Tovább

Tovább a lexikonra