Tisztelt Hölgyem / Uram! Tájékozatlan vagyok az

Online tanácsadás

Tompa Mihály

agrár szakértő

Kérdés feltevése

Kérdés:

Kérdést felvető neve: Agrár Oldal admin

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Tájékozatlan vagyok az állattartás szabályozásaiban, ezért kerestem meg önöket!
Szeretném megkérni, hogy tájékoztassanak alábbi probléma megoldását illetően!
Budapesti lakos voltam egészen 2005 májusáig amikoris vásároltam egy falusi házat a hozzátartozó telekkel, majd hirtelen elgondolásból ide költöztem és próbáltam a környezetbe beilleszkedni, (ami sikerült egy dolgot kivéve).
A második szomszédom a sarkalatos pontja az itteni életemnek. (Tudva levőleg ez a község alacsony lélekszámú és talán ezért itt az emberek nagyrésze elég öntörvényű.) Szóval a szomszédom mint minden falusi, állatokat tart, de nem az állataival van problémám, hanem ahogy azokat tartja.Vannak lovai, kecskéi, malacai, csirkéi, kacsái, galambok, nyulak. A lovai csüdig járnak a trágyában, tavaj összel a karámot egy tolólapos földmunkagép takarította ki de nem szállították el a trágyát, hanem az udvar közepén egy néhány méteres hegyet raktak belőle amiből tökéletes légytenyészet lett. Szóval a nyári rekkenő
hőségben nem lehet az udvarra kimenni mert azonnal megesznek a böglyök, legyek, nembeszélve az időnként átlibbenő illatfelhőről (szerencsére ez nem sűrün fordul elő mert az uralkodó szélirány felőlünk fúj). Nem is értem, hogy ők hogy birják
ezt. Természetesen eleinte azt hittem ez itt a természetes, de néhány hónap itt tartózkodás alkalmával rá kellett döbbennem arra a tényre, hogy a távolabbi szomszédok mentesek az ilyen problémától, és csak az én szomszédom néhány háznyi
környezetében jelentkezik a baj. Sajnos a helyzetet nehezíti, hogy a szomszéd csak nekem probléma mert nincs más szomszédság, ugyanis tőle balra az első aki lehetne az sajnos meghalt és üresen áll a háza, a második én vagyok, a másik
oldal (jobb) közvetlen szomszédja egy lelkészhivatal ami idöszakosan üzemel csak, a második szomszédja pedig egy budapesti lakos aki ritka vendég a faluban.
Egyszóval összegezve az egészet szeretném ha a probléma megszünne, mert a családom már nehezen viseli a megpróbáltatásokat, testünk nagyrésze bögölycsipésektől fájdalmas duzzanatokkal van tele, úgy nézünk ki mintha nekünk
lenne gondozatlan állatálományunk és nem a szomszédunknak, a nyári szabadban tölthető időnk korlátozott, a gyermekeknek vásárolt felfújható medence az udvar dísze, de használni nem lehet, stb, stb...... Sorolhatnám a kellemetlenségeket, de ezt csak az tudja igazán átérezni aki már ilyet át élt.
Az önkormányzatot csak végső esetben szeretném bevonni, mert mint említettem ez egy szoros közösség és én bevándorlónak számítok itt. Valószínűleg az én szavam itt nemsokat számítana az évtizedek óta itlakókkéval szemben!
Szépen kérem ha van olyan jogszabály amire hivatkozva esetleg a kedves szomszédot rá tudnám venni a trágyahegy eltüntetésére és az állatai tisztábban tartására akkor azt tudomásomra hozni szíveskedjen. Amennyiben ez nem bizonyulna megoldásnak akkor hova fordulhatok panaszom orvoslását illetően!
Tisztelettel Vig Pál János

Válasz:

A 36/2006. FVM-rendelet szerint szervestrágya raktározása kizárólag olyan helyen kerülhet sor, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tároló aljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter. Nem tárolható szervestrágya hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tároló területén, parti védősáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtől számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában. Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint állatkínzásnak minősül az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. Az állat gazdája ilyen magatartással akár bűncselekményt is elkövethet. Amint látható, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések rendkívül szűk körben korlátozzák mind a szerves trágya tárolását, mind az állatokkal való bánásmódot. Vannak ugyan további ún. állatvédelmi előírások is, de ezek betartatása (ellenőrzés lefolytatása) hatósági feladatkörbe tartozik, s ettől valószínűsíthetően saját panasza nem nyer orvoslást. A Polgári Törvénykönyv azonban ismeri a szomszédjogi szabályokat, valamint a birtokháborítási eljárást. A szomszédjogi szabályok egyike a szükségtelen zavarás tilalma. Eszerint a tulajdonos a földje használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását (pl. az egészséges környezethez való jogát) veszélyeztetné. A szabályból következően az állattartásból eredő szükséges mértékű zavarás még megengedett, azzal szemben a szomszédot tűrési kötelezettség terheli. Ha úgy véli, hogy a szükségtelen zavarás ténye megvalósul, elsőként a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell birtokháborítási eljárást indítania. Ha a jegyző a birtokháborítás tényét nem állapítaná meg, azaz nem tiltaná el a szomszédját a fent leírt magatartás tanúsításától, a döntés ellen a helyi bírósághoz fellebbezhet. A bíróság a zavarás tényének megállapításakor az átlagos ember tűrőképességét veszi alapul, az egyéni érzékenységnek általában nem tulajdonít jelentőséget.

Vissza kérdések listájához

Vissza: Dr. Kisslegyi Tünde

címkék:

Kapcsolódó cikkek