Online tanácsadás
Tisztelt Doktornő!
Birkáim a mai nap kitörtek a karám ajtaján, és mivel későn vettük észre, "bezabáltak" a lucernából.Ez már megtörtént velünk, akkor megúsztuk egy hasmenéssel.
Mit lehet tenni - természetesen állatorvosi segítség igénybevétele mellett - amikor a birka hirtelen nagy mennyiségben fogyaszt takarmányt? A kérdéssel foglalkozó szakkönyvben leírtak alapján (Mucsi Imre (szerk.): Juhtenyésztés és tartás. Mezőgazda Kiadó, 1997) bendőalkalízist valószínűsítettünk. A fenti szakirodalom ebben az esetben ecetes víz itatását javasolja. Öreg juhászok a paradicsomlé és hagyma szájon át történő azonnali (bezabálást követő) bejuttatását ajánlják.
Helyes a diagnózisunk?
Mi történik ilyenkor a birka emésztőrendszerében? Mit tehetünk az állat megmentéséért?
Mielőbbi válaszát várva:
M. Zoltán
Kedves Zoltán!
A nagy mennyiségű takarmány hirtelen fogyasztása hatására kialakuló betegség a takarmánytól függ elsősorban.
Lucerna: a friss lucernában lévő szaponinok miatt habos erjedéses felfúvódás alakulhat ki. A bendőtartalmat gyakorlatilag a szappanhabhoz hasonló hab vonja be, veszi körül. Ezt szúrcsapolni (bal oldalon speciális eszközzel átszúrni a bendőfalat, hogy a gázok távozzanak) tilos, mert az csak szabad gázos felfúvódás esetén eredményes. A jártatás, úsztatás stb. szintén inkább gázos felfúvódás esetében hatásos. A habos erjedéses felfúvódás esetében állatorvoshoz kell fordulni, aki szondával a bendőbe juttat egy megfelelő, a habos erjedést gátló, eloszlató gyógyszerkeveréket. Súlyos esetben látható a bendő felfúvódása, ekkor azonnali beavatkozás szükséges!! Lehetne próbálkozni különböző házi praktikákkal, de az eredmény kétséges. Az itatás nem eredményes, mert az ivóvíz és a gyógyszerkészítmény az oltógyomorba jut, kikerülve a bendőt. Az ecetes víz itatása a következmények, azaz a szervezet lúgos irányba történő eltolódása ellen esetleg segíthet, de a bendőt nem teszi rendbe. A paradicsomlé a hagymával már befolyásolhatja a bendőt, mivel az közvetlenül a bendőbe jut, de ebben sajnos nincs tapasztalatom. A takarmány felületére juttatott anyagok nem hatásosak súlyos esetben (különösen, mert étvágytalan az állat), ezért szükséges a bendőszonda és az állatorvos. Amennyiben nem láthatóak a felfúvódás jelei, úgy előfordulhat egy enyhébb lefolyású alkalózis hasmenéssel társulva. Ebben az esetben szalma, széna fokozatosan növekvő mennyiségben történő etetése lassan helyreállítja a bendőt.
Abrak: szabad gázos felfúvódást okozhat, ami ellen hatásos lehet a mozgatás, jártatás dombon felfelé, illetve bal oldali szúrcsapolás (állatorvos). Ebben az esetben kialakulhat bendőacidózis és tejsavmérgezés is. A bendőacidózis ellen a szalma, széna etetése, abrakmegvonás, élő sütőélesztő alkalmazása (terápiás dózis tehénnek 20 g/nap) a segítség enyhe lefolyás esetében. Az acidózis tünetei: hasmenés, ívelt görcsös tartású hát, kérődzés elmaradása. Súlyos esetben mindenképpen állatorvosi probléma. Hasonló tünetei és következményei vannak a takarmányrépa, répaszelet nagy mennyiségben történő etetésének.
Dr. Horváth Zoltán tollából megjelent egy kifejezetten kiskérődzők betegségeivel foglalkozó szakkönyv, ajánlom figyelmébe (terjesztő: mkalaszi@gak.hu címen Kalászi Miklós kolléga).
Tisztelettel
Dr. Orosz Szilvia
Egyetemi docens
Vissza a kérdések listájához
A nagy mennyiségű takarmány hirtelen fogyasztása hatására kialakuló betegség a takarmánytól függ elsősorban.
Lucerna: a friss lucernában lévő szaponinok miatt habos erjedéses felfúvódás alakulhat ki. A bendőtartalmat gyakorlatilag a szappanhabhoz hasonló hab vonja be, veszi körül. Ezt szúrcsapolni (bal oldalon speciális eszközzel átszúrni a bendőfalat, hogy a gázok távozzanak) tilos, mert az csak szabad gázos felfúvódás esetén eredményes. A jártatás, úsztatás stb. szintén inkább gázos felfúvódás esetében hatásos. A habos erjedéses felfúvódás esetében állatorvoshoz kell fordulni, aki szondával a bendőbe juttat egy megfelelő, a habos erjedést gátló, eloszlató gyógyszerkeveréket. Súlyos esetben látható a bendő felfúvódása, ekkor azonnali beavatkozás szükséges!! Lehetne próbálkozni különböző házi praktikákkal, de az eredmény kétséges. Az itatás nem eredményes, mert az ivóvíz és a gyógyszerkészítmény az oltógyomorba jut, kikerülve a bendőt. Az ecetes víz itatása a következmények, azaz a szervezet lúgos irányba történő eltolódása ellen esetleg segíthet, de a bendőt nem teszi rendbe. A paradicsomlé a hagymával már befolyásolhatja a bendőt, mivel az közvetlenül a bendőbe jut, de ebben sajnos nincs tapasztalatom. A takarmány felületére juttatott anyagok nem hatásosak súlyos esetben (különösen, mert étvágytalan az állat), ezért szükséges a bendőszonda és az állatorvos. Amennyiben nem láthatóak a felfúvódás jelei, úgy előfordulhat egy enyhébb lefolyású alkalózis hasmenéssel társulva. Ebben az esetben szalma, széna fokozatosan növekvő mennyiségben történő etetése lassan helyreállítja a bendőt.
Abrak: szabad gázos felfúvódást okozhat, ami ellen hatásos lehet a mozgatás, jártatás dombon felfelé, illetve bal oldali szúrcsapolás (állatorvos). Ebben az esetben kialakulhat bendőacidózis és tejsavmérgezés is. A bendőacidózis ellen a szalma, széna etetése, abrakmegvonás, élő sütőélesztő alkalmazása (terápiás dózis tehénnek 20 g/nap) a segítség enyhe lefolyás esetében. Az acidózis tünetei: hasmenés, ívelt görcsös tartású hát, kérődzés elmaradása. Súlyos esetben mindenképpen állatorvosi probléma. Hasonló tünetei és következményei vannak a takarmányrépa, répaszelet nagy mennyiségben történő etetésének.
Dr. Horváth Zoltán tollából megjelent egy kifejezetten kiskérődzők betegségeivel foglalkozó szakkönyv, ajánlom figyelmébe (terjesztő: mkalaszi@gak.hu címen Kalászi Miklós kolléga).
Tisztelettel
Dr. Orosz Szilvia
Egyetemi docens