A napraforgótermesztés egy olcsó és egyszerű módszer a minőségi madáreledel házi előállítására. Némi tervezéssel és egy kis gondoskodással bárki termeszthet magának néhány napraforgót birtokán, amelyek érőfélben lévő magjait aztán óvatosan leszüretelheti a csiripelő kertvendégek számára.
A napraforgók magjai nagyszerű téli eledelként szolgálhatnak a madarak számára, és néhányat persze még magunknak is megtarthatunk, hogy a következő tavasszal elültethessük őket.
Lássuk tehát, hogy hogyan is zajlik ez a folyamat!
Az éretlen napraforgómagok megóvása
A napraforgók egész nyáron azon ügyködnek, hogy temérdek egészséges magot teremjenek. Azonban még ha ezek a magvak már ki is alakultak a napraforgók fejében, az ősz kezdete még nem jelenti azt, hogy máris készen állnak a betakarításra – még akkor sem, ha a madarak már ekkor előszeretettel dézsmálják őket.
Hogy a legtöbbet hozhassuk ki napraforgóink magjaiból, fontos, hogy megvédjük őket a madaraktól, míg meg nem érnek a betakarításra. Takarjuk tehát le a napraforgókat valamivel, ami távol tartja tőlük a madarakat, de lehetővé teszi a légmozgást, hogy az érési folyamat se szakadjon félbe. Ideális takarók például:
• Tekerjünk gézt vagy valamilyen hálót a napraforgók fejére, vagy húzzunk rájuk lisztes zsákot.
• Kössünk papírzacskót a napraforgók fejére néhány dróttal, ügyelve rá, hogy némi levegő azért bejusson a papír alá. Érdemes továbbá néhány apró lyukat is ütni a papíron a szellőzés biztosítása érdekében.
Fontos: Ne használj műanyag zacskókat a napraforgók letakarására, mert lecsapódik bennük a nedvesség, és a fejek elrohadnak majd. Ez egyrészt ront a magok minőségén, másrészt penész is képződhet rajtuk, ami árthat a madaraknak!
Ha van elég helyünk hozzá, egy nagyobb hálót is kifeszíthetünk az egész napraforgóágyás felett, amit karókkal vagy meghajlított PVC csövekkel lehet rögzíteni.
