2008-ban egy paleontológus 9 éves fia bukkant rá egy fiatalkorú férfi megkövesedett maradványaira Dél-Afrikában a Malapa-barlangrendszerben.

Lehet, hogy újra kell gondolni a történelemkönyvek első oldalait?

K. V.
Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

2008-ban egy paleontológus 9 éves fia bukkant rá egy fiatalkorú férfi megkövesedett maradványaira Dél-Afrikában a Malapa-barlangrendszerben. Mint kiderült, egy új, eddig ismeretlen emberőst fedeztek fel, amit Australopithecus sedibára kereszteltek. A későbbiekben az új lelet felborította az eddigi „közös ős” elméleteket.

2008-ban egy paleontológus 9 éves fia bukkant rá egy fiatalkorú férfi megkövesedett maradványaira Dél-Afrikában a Malapa-barlangrendszerben.

 

Meglepő módon az ősemberben keveredtek a primitív és az emberi vonások, ami arra utal, hogy egy átmenetet jelentett a majomszerű Australopithecus és a Homo-nemzettség között. A kutatók egy tizennyolc hónapos csecsemő, egy 12-13 éves fiú és két felnőtt fosszíliáit tárták fel az egyik barlangban.
 
A 2 milió éves új emberős sok szempontból hominida-jegyekre utal, de olyan modern bélyegek is megfigyelhetők rajta, amelyek a Homo nemzetség sajátosságai. Ezért a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem kutatói azt feltételezik, hogy az Australopithecus sediba a felegyenesedett ember, azaz a Homo erectus őse lehetett. Szerintük a jelenleg elfogadott Homo erectus-ős, a Homo habilis ("ügyes ember") zsákutca az ember evolúciójában.
 
Lehet, hogy újra kell gondolni a történelemkönyvek első oldalait?
 
Az Australopithecus sediba maradványai olyan részletesek, hogy ezek alapján a korai homininák (emberelődök) közül a sedibát lehet a legátfogóbban tanulmányozni, hogyan élt, járt, evett. "Az, hogy ilyen tiszta betekintést kaphatunk egy korai homininafaj anatómiájába, egyértelműen azzal jár, hogy újra kell gondolni azokat az evolúciós folyamatokat, amelyek az emberfélék evolúciójának módját és ütemét megszabták, valamint át kell értékelni a kevésbé jól megőrzött fajok anatómiájának értelmezését" – mondta Lee Berger, a Witwatersrand Egyetem professzora.
 
A vizsgálatokból kitűnik, hogy az Australopithecus sediba egyes tulajdonságai a majmokéra, mások viszont már az emberére emlékeztetnek. Mellkasa és lába a nagy emberszabású majmokéra (orángután, csimpánz, gorilla) hasonlít, medencéje, keze és fogai viszont egészen emberiek. Állkapcsa méretében és alakjában is eltér a többi Australopithecusétól.

Lehet, hogy újra kell gondolni a történelemkönyvek első oldalait? - Jobb volt neki a fán

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a karok még mászásra és függeszkedésre alkalmasak. Az is kiderült, hogy az ágyéki csigolyák száma már azonos az emberével, de gerincének alsó régiója még hajlékonyabb volt, mint a későbbi emberősöké. Habár jól tudott mászni a fán, ügyetlenül járt és rosszul futott a talajon. Futáskor hátráltathatta, hogy szaladás közben nem tudta még lóbálni a kezét, amivel energiát és időt takaríthatott meg az esetleges ragadozók elleni menekülés közben.
 
A kutatók azt remélik, hogy az elkövetkező években további Australopithecus sediba maradványok kerülnek elő a jövőben, így további ismereteket gyűjthetnek erről az emberősről. Esetleg azt a fontos evolúciós kérdést is sikerül eldönteni, hogy vajon tényleg az Australopithecus sediba a Homo erectus ("felegyenesedett ember") őse.
 
 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

vetélés (abortusz, abortus)

Éretlen és életképtelen ->magzatnak a ->vemhességi idő előtt való világrajövetele.... Tovább

65/2006. (IX. 11.) FVM rendelet

a kedvezõ gabonatermésbõl származó elõnyök kihasználása érdekében az agrártermelõk... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek