A kukorica betakarításának technológiájához kapcsolódó anyagmozgató gépek és azok munkaszervezési feladatai, takarmány, gabonanövény, anyagmozgatás, betakarítás, kalászos, szállítási technológia, szem

A kukorica betakarításának technológiájához kapcsolódó anyagmozgató gépek és azok munkaszervezési feladatai

Kassai Zsolt
Hirdetés

Az anyagmozgatás időbeli eloszlása, a feladat nagyságának változása elsősorban gabonanövényeink termesztési technológiájával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása elsősorban a gabona-betakarítási időszakban jelent problémát. Az állattartó gazdaságok esetében főleg a kalászosok melléktermékének (szalma) nagy mennyiségben és időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást is igényel. Sokszor a gabonanövények betakarítása alatt csak a kalászosok, illetve a műszaki kiszolgálásuk során jelentkező problémakört említhetjük.
A kukorica betakarításának technológiájához kapcsolódó anyagmozgató gépek és azok munkaszervezési feladatai, takarmány, gabonanövény, anyagmozgatás, betakarítás, kalászos, szállítási technológia, szem

A legfontosabb takarmány- és ugyanakkor gabonanövényünk, a kukorica a legtöbb szakmai ismertetésben háttérbe szorul, viszont mind volumenében, mind technológiai fegyelem tekintetében ugyanolyan fontos a gépesítési feladatok ellátása, illetve a munkaszervezési kérdések felvetése. A kukorica betakarításnál az agrotechnikailag optimális időszakot jelentősen befolyásolják már az őszi időjárási körülmények, így az anyagmozgatás technológiáján belül a gépek számának és a teljesítmény mutatóinak is összhangban kell lenni a betakarító kapacitásokkal.

A technológiai elemek kapcsolata
A kukorica betakarításakor alkalmazott anyagmozgató eszközökkel (szállító járművek, szakaszos és folyamatos rakodógépek) szemben támasztott műszaki-agrotechnikai követelmények – hasonlóan a kalászosok betakarításához – szorosan kapcsolódnak a termény lekerülésének, s így a szállítási feladat csúcsidőszakához.

Az adott feladat elvégzésénél az anyagmozgatási – mind a rakodási, mind a szállítási – feladatok technológiai fegyelemhez kötöttek, tehát a rendelkezésre álló időszakban a növényi kultúra állapota, valamint az időjárás is határozhatja meg a feladatok végrehajtásának ütemét. Az agrotechnikailag optimális időben el nem végzett anyagmozgatás a termés minőségét hátrányosan befolyásolja. A rossz időjárási körülmények között erőltetett szállítás viszont a talaj állapotában okoz gyakran maradandó változásokat. Természetesen a szemszállítás esetében az üzemméretet, a termőterület nagyságát is figyelembe kell venni

Az egyik legnagyobb szállítási feladat a szemes növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák végrehajtása, ekkor ugyanis viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű és nagy értékű terményt kell megmozgatni. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására.

A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzői, hogy a szemes termény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be, és az minőségromlást eredményez. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás. Ez az eljárás kukorica betakarítási technológiájában is jól alkalmazható.

A következőkben a betakarítási munkákhoz kapcsolódó anyagmozgató gépek főbb ismérveit bemutatva jellemezzük a betakarítás és az anyagmozgatás kapcsolódását.

Rakodási feladatok – szakaszos üzemű rakodógépekkel
A gépek kiválasztásának fő szempontja a rakodni kívánt ömlesztett anyagok, így a szemes kukoricatermés, hiszen ez meghatározza azt is, hogy milyen műszaki megoldások alkalmazását részesítsük előnyben, azaz, mely konstrukciós kialakítású rakodógépet válasszuk. Kisebb területen gazdálkodók számára a traktoros rakodók alkalmazási körét lehet előtérbe helyezni, mivel működési elvüket tekintve ezek adapter jellegű berendezések, így vagy a traktor függesztő szerkezetére kerülnek, vagy segédkeretek segítségével gyorscsatlakozós megoldások alkalmazásával az erőgép vázkeretére épülnek. A rakodási munkák alkalmazásánál a hátsó függesztő szerkezetre leginkább a forgó rendszerű rakodókat használják, ezek száma azonban viszonylag kis volument fed le a használt rakodógépek termékskáláján. Legjobban elterjedt azonban a traktorra függesztett homlokrakodó.

Az anyagmozgatás munkafázisai jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért napjainkban gépesítettségének fejlődése felzárkóztatást igényel. A vállalkozások rákényszerülnek a termelésszerkezet átalakulásával, hogy egyre nagyobb mértékben csökkentsék a kézi anyagmozgatást, ezzel a gépesítettségre helyeződik a hangsúly. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai gyakorlat, mind a világviszonylat legelterjedtebben használt rakodógépei a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az támasztja alá, hogy az anyagmozgatási folyamatokon belül pontossággal, áruvédelemmel és gyorsasággal végrehajtják a funkciójukból adódó feladataikat, illetve ezen túl az élő munkaerő megtakarítását is elősegítik.

A mezőgazdaságban használt rakodógépek választéka mára nagyon kiszélesedett. Szinte nincs olyan rakodási feladat, amelyre ne lehetne megfelelő, akár többféle műszaki megoldást is találni. A kérdés azonban az, hogy a többféle változat közül melyik a gazdaságilag legoptimálisabb megoldás a felhasználó (gazdálkodó) számára.

A mezőgazdasági anyagmozgatás „mobil" gépeit négy fő csoportra oszthatjuk:

-a kézi anyagmozgatás gépei,
-a „mezőgazdasági" villástargoncák,
-a traktoros-homlokrakodók,
-az önjáró rakodógépek.
A fentiek közül az első kettőt szinte nem is alkalmazzák a kukorica betakarítás technológiájához tartozó anyagmozgatáson belül, így ezek ismertetésére itt nem is kerül sor.

Az alkalmazható változatú gép kiválasztását több szempont is befolyásolja, amelyek közül a következő fő tényezőknek az optimális gépcsoport kiválasztásában is iránymutatónak kell lenni:

-a rakodott áru mennyisége, ebből adódóan az éves rakodási idő,
-a rakodott áru minősége,
-a rakodás körülményei,
-a szükséges rakodási magasság.
Az éves rakodási idő vonatkozásában, ha a rakodás ideje nem haladja meg az 50 műszakórát, mindenképpen érdemes bérmunka-vállalkozóra bízni a feladat elvégzését. Évi 250-300 rakodási műszakóra (~30-40 nap mezőgazdasági felhasználás) az a határ, ameddig a traktoros-homlokrakodó számít költségtakarékosabb gépesítésnek, szem előtt tartva azt is, hogy ugyanaz az erőgép ~500 üzemórát egyéb mezőgazdasági területen (pl. szántóföldön vagy állattartásban) is dolgozik. Évi 300 rakodási műszakóra felett az önjáró rakodógép alkalmazása gazdaságosabb.

A magyar mezőgazdaság rakodógép állományának elöregedése elmúlt években lelassult, mivel jelentős mértékben átalakult a szakaszos anyagmozgató gépek funkcionális működése, de ugyanakkor az elavult konstrukciók még mindig szerepelnek a gazdálkodásban. Pozitív irányvonalat mutat az elmúlt években növekvő számú rakodógép beszerzés, ezen belül is elsősorban a korszerű traktorra szerelhető típusok elterjedése növekszik.

A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiájában az átrakott anyagok és a rakodni kívánt anyagmennyiségek a kisebb vállalkozásoknál megoldhatók tehát a traktoros rakodókkal is. Az anyagmozgatás során használt anyagfélék rakodására ma már lehetőséget nyújt a széles munkaeszköz választék is, mivel gyorscsatlakozós keret segítségével a csereszabatos munkaeszközök adapterként csatlakoztathatók a rakodó gémszerkezetére.

A mezőgazdasági vállalkozások termelési struktúrája egyre szélesebb körű alkalmazást tesz lehetővé a rakodógépek között, azonban a rakodási feladatokat, mint komplex egységet vizsgálva megállapítható, hogy csupán egy részük oldható meg általános forgórakodók segítségével. Egyre nagyobb mértékben nő azon munkaterületek aránya, ahol speciális kialakítású gépekre van szükség. Funkcionális szempontból történő értékelésüknél külön kell választani az általános célú és a speciális kialakítású forgórakodó gépeket. A speciális kialakítású gépek több különféle adapterrel felszerelve általános célra is alkalmassá tehetők. Nehezíti ezt a helyzetet az, hogy a mezőgazdasági termelésben változó térfogattömegű terményeket, illetve anyagokat kell mozgatni, ezért ismeretesek olyan anyagcsoportok, amelyek alapján meghatározható a szükséges munkaeszköz készlet egy-egy rakodógéphez.

A magajáró homlokrakodók a gépre szerelhető cserélhető munkaeszközeikkel bármilyen konzisztenciájú ömlesztett anyag rakodására alkalmasak. A homlokrakodók mezőgazdasági alkalmazási területe széleskörűnek mondható, mivel a gépek kialakítása is sokrétű.

A homlokrakodóknál – hasonlóan a forgórakodókhoz – három olyan független szerkezeti egység található, melyek nélkül a gépek nem láthatnák el funkciójukat. Ezek a hidraulikus rendszer, az emelőgém, valamint a motor-járószerkezeti egység.

A munkaeszközök emelését, süllyesztését, billentését hidraulikus munkahengerek segítségével nagy szilárdságú, merev kialakítású emelőgém végzi, amely legtöbb esetben csak függőleges síkban mozgatható. Ettől eltérő az univerzális kialakítású homlokrakodók gémszerkezete, mivel ez az egység tengelye körül elfordítható legalább 180°-kal. Ezen gépek a szállító jármű mellett kisebb mozgási igénnyel, illetve nagyobb fordulási sugárral rendelkeznek, így csak a gémszerkezet fordításával is elláthatja a könnyen mozgó gépek funkcióit. Egy traktorra szerelt homlokrakodó függőleges síkbeli munkaterületét a munka hengereinek bekötési pontja határozza meg. A homlokrakodókon a gémoszlop általában a vázszerkezethez rögzített, melyhez vízszintes csapokon keresztül csatlakoznak a hidraulikus munkahengerek. A munkaeszközök billentését a gém végpontján elhelyezkedő vízszintes csap-pár körül végezzük. A gémszerkezet kialakítása tervezési szempontból is meghatározó, mivel emeléskor a munkaeszköz párhuzam vezetése a gém mechanizmus révén pozícionálható.

Hirdetés

Alapvetően elfogadott tendenciaként kezelendő, hogy a munkavégző szervek működtetését biztosító kezelő elemeket egy központi vezérlőkarra kötik. A klasszikus karos vezérlő elemeket napjainkra egyre nagyobb mértékben váltják fel a többfunkciós elektrohidraulikus botkormánnyal (joystick) ellátott gépek. Ezzel megkönnyítik a gépkezelő munkáját, mivel csak minimális kézmozdulat szükséges a gép működtetéséhez.

A mezőgazdasági üzemekben évről-évre növekszik a betakarítási munkákhoz kapcsolódó szállítási feladatok kiszolgálása, ami közvetetten befolyásolja a rakodási feladatok funkcióit is. A mezőgazdasági termelés sajátosságai megmutatkoznak a különféle anyagcsoportokban, amelyhez szükséges a megfelelő munkaszerszámmal való ellátottság. A rakodásra kerülő anyagok mennyiségi és minőségi megoszlásának figyelembevételével, illetve a megfelelő munkaszerszám alkalmazásával a gépek évi kihasználása kedvező irányba mozdítható.

A gépek műszaki fejlesztése nagy lendületet vett az elmúlt időszakban, amely elsősorban a rászerelt és magajáró kivitelű homlokrakodók esetén valósult meg. A magajáró verziók közül is nagy előrelépés tapasztalható a teleszkópos gémszerkezetű homlokrakodóknál, mivel ezek a gépek nagy magasságokban is megfelelő tömegű rakományt képesek biztonsággal elhelyezni. A magajáró típusoknál hódít a derékcsuklós változatú gép, ugyanis ezek a gépek elsősorban könnyű fordulékonyságuknak és gyorsaságuknak köszönhetik kedvező kihasználásukat. Egyre nagyobb számban kerül forgalomba az ún. univerzális homlokrakodó gépek köre, mert ezek a típusok a gémszerkezet hossztengely irányra merőlegesen elfordíthatók mindkét oldalra (így munkaterületük lefedési szöge ~ 180°).

A korszerű homlokrakodók munkaeszköz felfogó keretére gyorsan és egyszerűen kapcsolható elemek száma 15-20 is lehet. A gépek általában gépcsalád elven készülnek, így a szabványos munkaeszközök csereszabatosak.

Rakodási munka – folyamatos üzemű rakodógépekkel
A folyamatos működésű szállítógépek a mezőgazdasági ömlesztett anyagokat egy adott pálya mentén állandó sebességgel, folytonos anyagáramban – kisebb-nagyobb adagokra bontva – állandóan egyirányba továbbítják.

A továbbítás különféle eszközökkel – gumihevederes szállítószalaggal, lánccal, csigával, kötéllel – valósítható meg. A szállított anyag és a gép továbbító elemének kapcsolata alapján a folyamatos szállítású anyagmozgató gépeket három fő csoportra bonthatjuk:

hordozóelemes szállító berendezések, az anyagáram a szállítás ideje alatt magán a szállítóelemen nyugszik:
-szállítószalagok,
-billenő elemes szállító berendezések,
-serleges felhordók;

vonóelemes szállító berendezések, az anyagokat a vonóelemre szerelt továbbító elemekkel a fix helyen maradó alátámasztáson – vályúban, sínen, vezetőhoronyban, stb. – csúsztatják vagy vontatják:
pl. kaparóelemes szállító berendezések;

forgóelemes szállító berendezések, az egyhelyben forgó szállítóeleme biztosítja, hogy az anyagáram előrehaladjon:
pl. szállítócsigák.
Főként az ömlesztett mezőgazdasági termények rakodásához alkalmazzuk a folyamatos működésű szállító-, illetve rakodógépeket. Ezek lehetnek vonóelemes, illetve vonóelem nélküli, illetve forgó elemmel rendelkező szállítógépek.

A vonóelemes szállítógépek esetében a rakodott anyag és a szállítóelem (ami az árut hordozza) együtt mozog. Ilyen pl. a leggyakrabban használt hevederes szállítószalag, továbbá az inkább csak egy-egy speciális árucsoportra alkalmazott kaparószalag (trágya mozgatásakor), rédler vagy másként bordás szállítószalag (szemes terményekhez), serleges elevátor (gabonatárolók.

Vonóelem nélküli vagy forgó elemmel rendelkező rakodógépek közül a legelterjedtebbek a szállítócsigák, amelyek esetében a szállítóelem egy mozdulatlan vályúban, csőben forgó, csavarmenetszerűen kiképzett csigaszárnyakkal ellátott tengely. Elsősorban aprószemcsés és kisdarabos, nem összeálló és nem tapadó anyagok mozgatására, rakodására alkalmasak. Ennél gyakrabban alkalmazzák a görgős pályákat, amelyeken az áru a gravitáció hatására magától is haladhat, de az egyes görgők meghajtásával is továbbítható. Görgős pályát főként egységrakományba (pl. zsák) csomagolt áru rakodásához használhatunk.

Amíg a szállító csigák és a görgősorok mindenekelőtt az anyagmozgatás eszközei, azokat csak beépített helyeken használják a járművek megrakásához, addig a csúszdákat, surrantókat széles körben alkalmazzák mind darabáruk, mind ömlesztett áruk rakodásához is.

A folyamatos üzemű szállító berendezések nemcsak anyagtovábbítást, illetve a technológiai műveletek közötti mozgatást végzik, hanem lehetővé teszik, hogy az egyes technológiai műveleteket a továbbított anyagon szállítás közben végezzék el (pl. tisztítás, szárítás).

Szállítószalagok
A felhasználási hely alapján lehet a technológián belüli szállításról és a technológiák közötti szállításról beszélnünk. A mobilitás szempontjából léteznek fixen telepített, és mobilan (görgőkön vagy kerekeken) vontatható szállítószalagok. A pálya fekvését befolyásolja az anyagáram tömege is, így az alkalmazási területenként elkülöníthetők a sík vagy vályús elrendezésű szállítóelemes szalagok, a mezőgazdaságban az ömlesztett anyagokra minden esetben a vályús szállítószalagok, míg az egységrakományok (pl. zsákok) esetén elegendő a síkfekvésű szállítószalagok üzemeltetése. Az elhelyezés szögétől függően alkalmazhatnak vízszintes elrendezésű, kis- vagy nagy emelkedési szögű szállítószalagokat.

Az üzemi körülmények között használt szállítószalagok beépítés helyétől függően 4-20 m hosszúságban készülhetnek, a szállítás munkaszélessége általában 400-500 mm, a szalag szállítási sebessége a terhelési viszonyoktól függően 1,0-5,0 m/s között lehet megválasztani. A 3,5 m/s haladási sebesség felett ömlesztett anyagoknál figyelemmel kell lenni az anyagáramra ható dinamikus hatások által okozott keresztmetszet változásokra. A szállítószalagok teljesítménye a haladási sebesség és a szállítási szélesség függvényében ~10-3500 m3/h közötti határok között is változhat.

Billenő elemes szállító berendezések
Alkalmazási területük; függőleges síkban levő hurokpályán ömlesztett anyagok, általában függőleges irányú szállítása. A vonóelemek egy vagy két párhuzamosan futó görgős láncsor, amelyre csuklókkal kerülnek rögzítésre a billenő szállítóelemek, így a szállítópálya teljes hosszában hordozzák az anyagokat. Előnyeként mondható el, hogy kíméli a szállított anyagokat, a pályája kissugarú iránytöréseket is tartalmazhat, vízszintes, ferde és függőleges irányú szállításra egyaránt használható. Hátránya, hogy a pálya kialakításához nagy helyigény szükségeltetik, viszonylag nagy a billenő elemek kopása, s ezáltal magas a fajlagos tömegigény is.

A szállítóelemek 2-4 mm-es vastagságú acéllemezből készülnek, űrtartalmuk 10-150 dm3 között is változhat. A szállítópálya hossza akár 100 m is lehet, a szállítási sebesség általában kicsi, a nagy osztástávolságú vontatólánc miatt, ~0,1-0,5 m/s.

Serleges felhordók
A poros és apró szemcséjű anyagokat, ömlesztett gabonaféléket függőleges vagy ferde irányban szállítják. Szállítóelemeik a vonóelemekre erősített serlegek, amelyek a felhordó alsó részén felvett anyagokat a felső (hajtó) dobon átfordítva egy elvezető csövön vagy surrantó nyíláson keresztül öntik ki. Viszonylag kis helyszükséglettel rendelkeznek, nagy az elérhető szállítási teljesítményük, zárt házuk biztosítja a pormentes környezetet, s viszonylag alacsony zajhatással is működnek. A szállítóelemek zárt házban történő meghibásodásakor nehezen javíthatók vagy cserélhetők.

A serleges felhordók átlagos teljesítménye 5-750 m3/h lehet, míg a max. emelési magasság általában 30-50 m között változhat. A vonóelemek sebessége lehet lassú járású 1 m/s alatti sebességnél, vagy gyors járású 1-5 m/s között.

A serlegek ürítése alapján megkülönböztethetők:

-centrifugális vagy külső ürítésű,
-gravitációs vagy belső ürítésű,
-vegyes ürítésű serleges felhordókat.

Kaparóelemes szállító berendezések
Működési elvük abban tér el a hordozóelemes (fenti három) szállító eszközökétől, hogy az anyagáramot folyamatosan mozgó vonóelem közvetlenül, vagy a rászerelt továbbító elemekkel csúsztatva szállítják egy vályúban, illetve zárt csatornában. Egyszerű szerkezeti elemeik lehetőséget biztosítanak a nagyobb dinamikus igénybevételekkel szemben is, viszont a zárt rendszer miatt magasabb a hajtási teljesítményigény is.

Átlagos teljesítménye 10-250 m3/h, a gépek hasznos szállítási hossza 10-50 m-ig terjed, alacsony szállítási sebessége 0,2-0,7 m/s. Előnye, hogy nem érzékeny az anyagáram feladás helyére, így az tetszőleges helyen történhet felülről, esetleg surrantón keresztül is. Az anyagleadás a vályú alsó részén nyitott helyen történik.

Szállítócsigák
Szállítóeleme a csavarfelületű csigaszárnyakkal ellátott tengely, amely a folyamatos forgó mozgás közben az O vagy U alakú vályúba ömlesztett anyagot a kiömlőnyílás felé továbbítja. Működési alapfeltétel, hogy a szállított anyagáram és a vályú fala közötti súrlódási tényező nagyobb legyen, mint az anyag és a csigalevelek közötti súrlódási tényező. A szállítócsigákat főleg száraz, kis tapadású, ömlesztett anyagok vízszintes és emelkedő irányú szállítására lehet használni. Kedvező szállítási tulajdonságait rövid szállítási távolságok esetén és kis teljesítőképességgel képesek biztosítani. Előnye, hogy egyszerű, kevés mozgó alkatrészből áll, ugyanakkor az üzembiztonság nagy, s karbantartása egyszerűen és gyorsan megoldható. A szállítási irányra nem érzékeny. hátrány, ha az anyag szállítás közben törik.

Hirdetés

A szállítócsigák hossza max. 40-60 m, átmérője mezőgazdasági körülmények között 100-800 mm között változhat. Teljesítménye 1,5-200 m3/h, 25-30°-os emelkedési szögig nem igényel különösebb kiegészítő elemeket.

Munkaszervezési feladatok

Szállítás
A korszerű, pótkocsis szállítás során végzett anyagmozgatási technológia sikeres és gazdaságos alkalmazásának egyik előfeltétele a munka- és üzemszervezés mindenre kiterjedő gondos kidolgozása és betartása.

Az anyagmozgatás munkafolyamatai közül a szállítás az egyik legösszetettebb, jelentős szervezést igénylő folyamat. A szállítás munkaművelete az agrotechnikailag előírt időszakban a betakarítási csúcsok üteméhez igazodik. A szervezés alapfeltétele a szükséges szállítóeszközök időbeni biztosítása és azok munkaszervezésének helyes kialakítása.

A fentiek figyelembe vétele után az anyagmozgatási körfolyamat, s benne a szállítás munkaműveletének tervezése a betakarítási műveletekhez kapcsolódó anyagmozgatás, melynek az alábbi paraméterekre kell kiterjedni:

-a szállítási távolság;
-a szállítóeszköz teherbírása;
-a szállítójármű járószerkezete;
-a rakodás/ürítés ideje;
-a betakarító gép teljesítménye;
-a terményfogadás és ürítés körülményei;
-az együtt dolgozó anyagmozgató gépek száma;
-a technológiai folyamat.
A szállítás műszaki-technikai paramétereinek meghatározása során a gépre vonatkozó jellemzőket az alábbiak szerint kell leírni – ezek a pótkocsi teljesítménye és a szállítási körfolyamat ideje –, ami a pótkocsival szállító üzemeltetők számára megfelelő információt nyújt a gép fő paramétereinek megismeréséhez.

A szállítási teljesítményt általában a gép alapidőre – effektív munkavégzést megvalósított időelemre – vonatkoztatott teljesítményével jellemezzük, ami a szállított anyag tömegének és a forduló idő hányadosa:

, ahol

G = a szállított anyag tömege (t)

T = egy forduló időtartama (min)

A szállítás során a pótkocsik az anyagokat szállítási körfolyamat elmeiként használják. A pótkocsik egyik fontos jellemzője a körfolyamat egy ciklusideje, ami az egy pótkocsi névleges terhelésének megfelelő anyagmennyiség szállításának összes időtartamát magába foglalja:

 

t = t1 + t2 + t3 + t4 (s), ahol

 

t1 = a pótkocsi várakozási ideje, illetve beállása a rakodási művelethez (s)

t2 = a raktérfogat megrakása (s)

t3 = a tényleges szállítás művelet (névleges teherbírással) (s)

t4 = a pótkocsis szerelvény üresjárata (s)

Rakodás – szakaszos üzemű rakodókkal
A traktoros homlokrakodókkal végzett anyagmozgatási technológia sikeres és gazdaságos alkalmazásának egyik előfeltétele a munka- és üzemszervezés mindenre kiterjedő gondos kidolgozása és betartása.

Az anyagmozgatás munkafolyamatai közül a rakodás a legösszetettebb, legtöbb munkát és szervezést igénylő folyamat. A rakodási munkaművelet az agrotechnikailag előírt időszakban is csak mint kiegészítő anyagmozgatási művelet jelenik meg, a szállítási csúcsok üteméhez igazodva – megfelelő teljesítmény és munkaminőség mellett – csak gondos és körültekintő szervezéssel lehet elvégezni. A szervezés alapfeltétele a szükséges szállítóeszközök időbeni biztosítása és azok munkaszervezésének helyes kialakítása.

A fentiek figyelembe vétele után az anyagmozgatási körfolyamat s benne a rakodási munkaművelet tervezését alárendeljük a szállítási folyamat elemeinek. Ezért a betakarítási műveletekhez kapcsolódó anyagmozgatás (rakodás, szállítás) során az alábbi paramétereket kell figyelemmel kísérnünk:

-a szállítási távolságot;
-a rakodási sebességet;
-a szállítójármű teherbírását;
-a betakarító gép teljesítménye;
-a terményfogadás és lerakodás körülményeit;
-az együtt dolgozó anyagmozgató gépek számát.
A traktorok és pótkocsik kapcsolóelemeinek minél tökéletesebb szabványosítása segíti a biztonságos és gyors üzemelést.

Gazdaságosnak bizonyult az anyagmozgatásban a több célú szerelvények elterjesztése. Ide soroljuk azokat a munkaeszközöket – villákat és emelő-megfogó eszközöket –, amelyek bő választékban állnak rendelkezésünkre, és tipizált csatlakozó méreteik segítségével bármely rakodógépre felszerelhetők.

A rakodás műszaki-technikai paramétereinek meghatározása során két kiemelkedő számítási képlet használatával tudjuk a gépre vonatkozó jellemzőket leírni – ezek a gép teljesítőképessége és a rakodás ciklus ideje –, ami a rakodógépek üzemeltetői számára megfelelő információt nyújt a gép megismeréséhez.

A teljesítőképességet általában a gép alapidőre – effektív munkavégzést megvalósított időelemre – vonatkoztatott rakodási teljesítményével jellemezzük, ami a felrakott tömeg és a rakodási idő hányadosa:

 , ahol 

G = a rakodási tömeg (t)

T = a rakodás időtartama (min)

A rakodás során a gépek az anyagokat kisebb nagyobb adagokban emelik át egyik helyről a másikra, működésük ezáltal ciklikus. A gépek egyik fontos jellemzője a rakodás ciklusideje, ami az egy adag átrakásának összes időtartamát magába foglalja:

 

t = t1 + t2 + t3 + t4 (s), ahol

 

t1 = a rakodó beállása a rakodási művelethez (s)

t2 = a rakomány megfogása (s)

t3 = a tényleges rakodási művelet (emelés, billentés, süllyesztés, stb.) (s)

t4 = a rakodó üresjárata (s)

Rakodás – folyamatos üzemű rakodókkal
A folyamatos üzemű anyagmozgató gépek, eszközök, illetve berendezések tervezését és gyártását is úgy kell „megszervezni", hogy lehetőleg érvényesüljön a család-elv. Minél több szabványosított, illetve tipizált szerkezeti elemet kell alkalmazni.

A mozgatott termény jellegétől szinte teljesen függetlenül azonos elemekből szerelhetők a szállító, tisztító, osztályozó, sőt akár a csomagoló gépsorok, valamint a villamos szerelvények, hajtóművek és a különféle szerkezetű anyagmozgató, szállító berendezések, illetve az egyszerűbb felhordó elemek.

Ugyancsak ilyen elv szerint állíthatók össze a tárolást elősegítő acélszerkezetű állványok vagy a különféle csigás szállítók mozgató elemei (függetlenül attól, hogy zsákoló csigáról vagy önfelszedő megoldásról van-e szó).

Fokozhatjuk az anyagmozgató berendezések kihasználását, ha az anyagmozgatási műveleteket valamely technológiai tevékenységgel egyesítjük.

Az anyagmozgatás technológiai munkafolyamataihoz ajánlott üzemeltetési utasításait az ún. gépkönyvek tartalmazzák. Az előírt technológia és a környezeti adottságok sajátosságaiból adódó munkavédelmi feladatokat az üzemeltetőknek technológiai utasításban kell rögzíteniük az alábbiak figyelembe vételével:

-a munka biztonságos és hatékony elvégzéséhez szükséges létszám;
-a dolgozók alkalmazhatóságának egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeinek megléte;
-a pótkocsik, munkaeszközök karbantartásához, tisztításához szükséges eszközök;
-az egyes munkafolyamatok veszélyes és ártalmas tényezőinek jellemzői; a szükséges védőeszközök és azok rendeltetésszerű használatának ismerete;
-üzemzavar-elhárítás és egyéb vészhelyzet alkalmával szükséges teendők.
A munkaterületre vonatkozó legfontosabb betartandó biztonságtechnikai előírások a következők:

-az üzem közben dolgozó gépcsoportok környezetében senki nem tartózkodhat;
-a biztonsági előírások betartása nélkül a gépek körül megállni, letelepedni, stb. még azok álló helyzetében sem szabad;
-a javítást, karbantartást, tisztítást, a funkciót gátló eltömődések megszüntetését csak a gépcsoport álló helyzetében szabad elvégezni;
-a veszélyes munkaterületen a gépcsoport folyamatos külső ellenőrzését is biztosítani kell;
-a gépcsoportok haladása esetén rendkívül fontos az előírt követési távolság (általában 15 m) betartása;
-a pótkocsik szerkezeti egységeinek emelése-süllyesztése, valamint a hidraulikus munkahengerekkel történő mozgatása, az egyes elemek, géprészek megszorulása, illetve befeszülése esetén semmilyen körülmények között ne alkalmazzunk kézi/emelőeszközzel végzett ún. „rásegítést”, mivel a hidraulikus terhelés (olajnyomás) alatt lévő egységek váratlan elmozdulása súlyos sérüléseket okozhat;
-közúti szállítás megkezdése előtt ellenőrizzük a gépcsoportok befogadó méreteire vonatkozó előírásokat, valamint a szükséges helyzet- és irányfények működőképességét.
A gépek üzembe helyezésénél, üzemeltetésénél, javítás-karbantartásánál a hatályos, a személyi követelményekre, munkavégzésre, erő- és munkagépekre vonatkozó rendelkezése kell betartani, illetve a
külön jogszabályban vagy vonatkozó szabványban meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

konszolidáltság

az öröklődés biztonságát fejezi ki valamely fajtára v. tenyészetre vonatkozóan... Tovább

zsázsa (Lepidium)

a —>keresztesvirágúak családjába tartozó, számos gyomnövényt magába foglaló... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.