A kukorica növényvédelmi helyzete 2005-ben, fejlődése, államilag elismert fajták

Hirdetés

Államilag elismert kukorica fajták 2005. évi kísérletének eredményei

Dr. Nagy Sándor
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az elmúlt év ismét kedvező volt a hazai kukoricatermesztés számára. Magyarországon 2005-ben a szemes kukorica vetésterülete  a korábbi évekhez hasonlóan, stabilitást mutatva  közel 1.144.000 ha volt. Ezzel hazánk a 25 tagú EU-ban Franciaország után a második legnagyobb szemes kukorica területtel rendelkezett, és a kibővült EU szemes kukorica vetésterületének 20%-át tudhatta magáénak. A teljes kukorica vetésterület a hibrid vetőmag előállítással és silókukorica termesztéssel együtt közel 1.253.000 hektárt tett ki.
A kukorica növényvédelmi helyzete 2005-ben, fejlődése, államilag elismert fajták

Az elmúlt év ismét kedvező volt a hazai kukoricatermesztés számára. Magyarországon 2005-ben a szemes kukorica vetésterülete  a korábbi évekhez hasonlóan, stabilitást mutatva  közel 1.144.000 ha volt. Ezzel hazánk a 25 tagú EU-ban Franciaország után a második legnagyobb szemes kukorica területtel rendelkezett, és a kibővült EU szemes kukorica vetésterületének 20%-át tudhatta magáénak. A teljes kukorica vetésterület a hibrid vetőmag előállítással és silókukorica termesztéssel együtt közel 1.253.000 hektárt tett ki.


A tavalyi évben – hazánk kukoricatermesztésének második legnagyobb átlagtermését (7,1 t/ha, 2004.) jóval meghaladva – minden idők legnagyobb termését takarítottuk be, 7,8 t/ha átlaghozammal. Ez nemcsak a kukorica számára kedvező időjárás miatt alakulhatott így. Minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a ’90-es évek mélypontján túljutva, az évtized első néhány aszályosabb évét követően, az EU-hoz csatlakozott magyar mezőgazdaság már némileg megszilárdulva, jobb pénzügyi kondíciókkal, jelentősebb műtrágya felhasználással, jobb agrotechnikai színvonalon gazdálkodik.

2005-ben nem csak az üzemi országos termésátlag tekintetében született új hazai rekord, hanem az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) kukorica fajtakísérleteiben is: mind a kísérleti átlag, mind pedig a legnagyobb kísérleti fajtaátlag eddig sosem tapasztalt értékeket ért el (1. ábra).

 

 

A kukorica növényvédelmi helyzete 2005-ben

A gyakran hűvös, csapadékos időjárás lassította a talajlakó kártevők és a kukoricabogár lárvák fejlődését is, illetve késleltette azok megjelenését. A kedvező vízellátás erőteljesebb gyökérnövekedést és jobb regenerálódó képességet eredményezett, amelynek különös jelentősége, hogy az egymás utáni két csapadékos évben a kukoricabogár kártétele visszaszorult. Ezért egy újból fellépő száraz évjáratban a termelők nagy része vélhetően nem fordít majd jelentős figyelmet a majd erőteljesebben jelentkező kártétel megelőzésére. A száraz, napos szeptember vége és október viszont kedvezett a kukoricamoly kései kártételének, helyenként jelentős szártörések és csőkártétel is fellépett, mely utóbbit gyakran, főleg a kései érésű hibrideknél jelentősebb csőfuzárium fertőzés kísért. A 2004. évihez hasonló erőteljes megdőlések és szártörések nem fordultak elő. Főleg a hosszabb tenyészidejű hibrideken helyenként jelentősebb levéltetű kártétel lépett fel.

 

A 2005. év időjárása, különös tekintettel a kukorica növekedésére és fejlődésére

Az év egy részében az átlag körüli vagy az alatti hőmérsékleteket mértek. Különösen a szélsőségek voltak jellemzők (2.-4. ábra). Áprilisban a gyors, korai felmelegedést több hetes hűvös, csapadékos időszak követte, éppen a hónap második és harmadik dekádjában, amikor a kukoricavetés optimális ideje lett volna. Ezért a vetések jó része májusra húzódott át.

 

 

 

Sajnos a május elején vetett hibridek nővirágzása éppen július rendkívül forró, légköri aszályos utolsó hetére esett, főleg a hosszabb tenyészidejű fajtáké, amelynek következménye helyenként a csővégek hiányos termékenyülése lett. A részben vagy egészében belvízzel borított táblákon a vetés is nehézkesen haladt, ahol később jelentkezett a probléma, jelentős termésveszteséget okozott.

Érdekes módon a belvíz által károsodott táblarészeken az alacsonyabb hozamok mellett gyakran a szemnedvesség is alacsonyabb lett, ami a stressz helyzetbe került növények rövidebb tenyészidejével magyarázható. A sokéves átlagnak megfelelően a Dunántúl idén hűvösebb és csapadékosabb volt, a tenyészidő elhúzódott. Amíg korai vetésnél október végén, a Tiszántúlon 16-18%-os szemnedvességeket mértünk még a FAO 400 csoportba tartozó hibrideknél is, az ország nyugati felében még november elején is többnyire 20-25%-os víztartalomnál történt a betakarítás. A nyári hónapokban sokéves hőmérsékleti minimum és az egyetlen hétig tartó rendkívül forró időszakban pedig sokéves maximum rekordok dőltek meg. A napi középhőmérsékletek alakulása természetesen szoros összefüggést mutatott a napfényes órák számával (5. ábra).

Hirdetés

 

 

A korai vetések előnye egyértelműen megmutatkozott: az április 20-25-ig elvetett kukoricák betakarítási szemnedvessége akár 2-3%-kal alacsonyabb volt, amely igen jelentős szárítási költség-megtakarítást jelentett.

A kukorica növekedése és fejlődése szempontjából fontos időszakokban a csapadék mennyisége a sokévi átlagnak megfelelően vagy azt jelentősen meghaladóan alakult, különösen április, július és augusztus hónapokban (6. ábra).

 

 

Ennek kiemelkedő jelentősége volt a csúcstermések kialakulásában. Az augusztusi összes csapadék mennyisége a sokévi átlag kétszeresét is jóval meghaladta (7. ábra), helyenként július-augusztusban 300 mm-nél is több csapadék hullott.

 

 

Hazánkban az államilag elismert fajták kísérlete jelentős hagyományokkal rendelkezik, hosszú évek óta a kukoricát termesztők számára a közvetlen vetőmag eladási érdektől független információk forrása. Hiszen a gazdálkodóknak, fajtaválasztási döntéseikhez kísérleti eredményekre is szükségük van, amelyekhez a nagyüzemi bemutató kísérleteken – különösen az új hibridek esetében – és a fajtatulajdonos által adott információkon kívül csak az OMMI által végzett fajta összehasonlító kísérletekből juthatnak.

EU csatlakozásunk után hazánkban is elméletileg lehetővé vált az Európai Unió közös növényfajta listáján szereplő valamennyi kukorica hibrid forgalmazása (ez ma összesen 3278 hibrid). A magyar Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 356 hibrid szerepel, csak 2005-ben 51 új fajta kapott állami elismerést. Ez óriási választék, és bár kereskedelmi forgalomban a fajták csak kis része vásárolható meg, és a 10 piacvezető hibrid a vetésterület 49%-át adja (Kleffmann, 2005) a választás mégsem egyszerű feladat.

Magyarország EU csatlakozását követően a növényfajták állami elismerése, illetve a hatósági fajtakísérletek kapcsán is jogharmonizációra volt szükség. Ennek jegyében született a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporító anyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény, illetve az annak végrehajtását szabályozó 40/2004. (IV. 7.) FVM rendelet, melyek alapján az OMMI nem kötelezett az államilag elismert fajták kísérleteinek végrehajtására, hiszen az nem is hatósági tevékenység. A jogalkotó az alulról induló szakmai önszerveződések pl. az Agrárkamara kezébe szerette volna adni ezen tevékenységet. Azonban ennek hazánkban sem hagyományai, sem pedig szakmai és pénzügyi feltételei nincsenek meg, így például az ajánlati fajtalista bevezetésének időpontja is még a jövő kérdése.

E problémakört látva – a határozott termelői igények további kielégítésére – az OMMI vezetése úgy döntött, hogy az Intézet továbbra is koordinálni fogja, és lehetőségeihez mérten részt vesz a kísérletekben. 2005. évben – először – a nemesítő házak, illetve fajtatulajdonosok lehetőséget kaptak a kísérletekben történő részvételre.

A kísérletek összesen 26 helyen lettek beállítva: OMMI (12), KWS-RAGT Hybrid Kft. (2), Limagrain Magyarország Kft. (2), Monsanto Kereskedelmi Kft. (2), Saaten-Union Hungária Kft. (2), Bólyi Mezőgazdasági Rt. (1), Dalmandi Mezőgazdasági Rt. (1), Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum (1), IKR Rt. (1), Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. (1), és a Quattro Bt. (1). Az összesen 26 kísérletből 20, illetve a koraiaknál 19 hely szolgáltatott értékelhető termésadatot.

Hirdetés

A kísérletek finanszírozása az egyes nemesítő házak jelentős anyagi hozzájárulásával történhetett meg, ezért az eredmények az Advanta Kft., az Agrárgazdaság Kft., az Agromag Kft., az Euralis Semences, a KITE Rt., a KWS RAGT Hybrid Kft., a Limagrain Magyarország Kft., a Monsanto Kereskedelmi Kft., a Saatbau Linz Kft., a Saaten Union Hungária Kft., a Syngenta Seeds Kft. és a Kiskun Nemesítő és Kereskedő Kft tulajdonát képezik. A Quattro Bt. az általa kivitelezett kísérletből nyert adatokat közhasznú célra ajánlotta fel.

A kísérleti eredmények (1. táblázat) tulajdonosai az eredmények közlésével, illetve a közlés szervezésével az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet és a Magyar Kukorica Klub Egyesületet bízzák meg. A kísérleti eredmények letölthetők a www.ommi.hu, valamint a www.magyarkukoricaklub.hu Internet oldalakról is.

A vizsgált fajtaszám – a megnövekedett költségeknek is köszönhetően – jelentősen lecsökkent, a 2003. évi 85-tel és a 2004. évi 69-cel szemben 2005-ben már csak 48 hibrid szerepelt a kísérletekben. Nagyobb üzemi kísérletekben ennek a fajtaszámnak akár a kétszerese is megtekinthető volt, azonban az ott kapott eredmények összevont statisztikai értékelésére lehetőség nincs.

Az igen korai (FAO 200-299) éréscsoportban vizsgált 7 hibrid átlagos termése 10,38 t/ha 20,36% átlagos szemnedvesség mellett. A kedvező időjárásnak köszönhetően tavaly már ezen éréscsoport termesztése is – kedvező szárítási költségszint mellett – elfogadható jövedelmet biztosított.

A 19 korai (FAO 300-399) hibrid csoportátlaga 11,74 t/ha, 21,56% átlagos szemnedvességgel párosulva. Az utóbbi évtized igen komoly genetikai előrehaladását mutatja, hogy a legnagyobb jelentőségű éréscsoport legjobb hibridjeinek szemnedvessége alig haladja meg a FAO 200 csoport átlagát, viszont az ide tartozó fajták komoly termésfölénnyel rendelkeznek: a korai csoport átlagtermése 1,36 t/ha-ral haladta meg az igen korai csoport átlagát, és a legjobb hibrideknél ez a termésfölény a 2t/ha-t is jóval meghaladta!

Az üzemi gyakorlatban országosan a második legnagyobb jelentőségű éréscsoport, a középérésű (FAO 400-499) hibridek termésátlaga 12,02 t/ha volt, 23,55% átlagos szemnedvesség mellett. A koraiakhoz viszonyított termésfölény itt már lényegesen kisebb, mindössze 0,28 t/ha, lényegesen magasabb nedvességtartalom mellett. Nem véletlen, hogy a 2004. év csapadékos időjárása miatt a korai hibridek felé tolódott el az arány, hiszen ez a csoport a magas termésszint mellett csapadékos évjáratban lényegesen alacsonyabb szemnedvességgel takarítható be.

A kései csoport (FAO 500-599) mindössze 3 hibridjének termésátlaga – a csoport óriási terméspotenciálját mutatva – 12,97 t/ha volt, 26,58% átlagos szemnedvességgel. Az éréscsoport terméselőnye az előző csoporthoz képest 0,95 t/ha, viszont lényegesen magasabb szemnedvesség (+3,03%) mellett. Az elmúlt év felvásárlási árainak és szárítási költségeinek ismeretében (10 t/ha körüli termés mellett 1 t kukorica ára @ 3 t kukorica szárítási költsége) ez a többlettermés már nem mindig biztosít magasabb hektáronkénti jövedelmet.

Ezek az eredmények is azt a sok éves tapasztalatot igazolják, hogy az ország szárazabb és melegebb vidékeinek kivételével a legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb a korai (FAO 300) és a középérésű (FAO 400) csoport termesztése, amit a vetésterület hibridösszetétele is mutat, tehát a gazdálkodók jól választották meg az éréscsoportok arányát!

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

aranka (Cuscuta)

a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó, —>klorofill nélküli, fonalas... Tovább

paraszimpatikus idegrendszer

a —>vegetatív idegrendszernek a nyúltagyi, a középagyi (—>agyvelő) és a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.