Felgyújtották a titokzatos húsvét-szigeti szobrok- a világörökség része volt: Húsvét-szigeti szobrok meglátogatása

Megrongálódtak a titokzatos húsvét-szigeti szobrok egy tűzben- a világörökség része volt

VN
Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

Megrongálódtak a titokzatos húsvét-szigeti szobrok egy tűzben, némelyik helyrehozhatatlan károkat szenvedett - írta a brit BBC hírportálja pénteken. Nagyon szomorúan írjuk le az ilyen híreket, hiszen tényleg helyrehozhatatlan károkat okoznak ezekkel a történelmünk üde színfoltjain. Ilyen szobrokat sem lehet csinálni még egyszer, a világunk soha nem lesz olyan már, mint ez előtt

Húsvét-szigeti szobrok tűz

Mi történt a titokzatos húsvét-szigeti szobrokkal?

A chilei kulturális örökségvédelmi hivatal illetékese, Carolina Perez Dattari elmondta: egyelőre nem tudni, hány kőszobrot érintett a tűz, amely hétfőn lobbant fel, és csaknem 60 hektárnyi területen pusztított. A tüzet állítólag szándékosan gyújtották az UNESCO világörökségi listáján szereplő Rano Raraku vulkán környékén. A kőszobroknak otthont adó nemzeti park vezetője szerint a lángok helyrehozhatatlan károkat okoztak.

Mit lehet tudni a húsvét-szigeti szobrokról?

A Húsvét-szigeten csaknem ezer, a helyiek által moainak nevezett megalit található. A nagy fejjel rendelkező kőszobrok átlagosan körülbelül négy méter magasak, és egy polinéz törzs faragta őket több mint ötszáz évvel ezelőtt. A legnagyobb szobor tíz méter magas és 74 tonna. A figurákat kör alakban helyezték el a szigeten, tekintetük a szárazföld felé irányul. A legkorábbi „klasszikus” szobrot, ami már a moaik minden fontos vonását magában hordozza, a 12. századra datálták, a legutolsót pedig 1650 körül helyezhették el.

A Húsvét-sziget turizmusa    

A Húsvét-sziget Chile partjaitól 3500 kilométerre fekszik. Fő bevételi forrása a turizmus. A szigeten mindössze három hónapja oldották fel a koronavírus-világjárvány miatti lezárásokat, és máris egy ekkora horderejű problémával kell szembenézniük… A szobrok a sziget fő jellegzetességei, a turisták elsősorban miattuk keresik fel a világnak ezt a helyet a Csendes-óceán délkeleti részén. A Húsvét-szigetekről ugyanis azt kell tudni, azon kívül, hogy Óceánia rézsét képzik, hogy területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része.  A lakosság túlnyomó hányada is főleg idegenforgalommal foglalkozik: repülőket, hajókat üzemeltet.

Mikor érdemes a Húsvét-szigetekre menni?

Azon kívül, hogy nem éppen most a tűz miatt, egész évben remek úti cél lehet, ugyanis a Húsvét-szigetek nagyon közel fekszik a Baktérítőhöz, ezért szubtrópusi éghajlata van, azaz egész évben kellemes az idő. Az évi középhőmérséklet: 20,5 °C, nagyon ritkán csökken 10 °C alá az idő, de a 30-at sem lépi túl. A tengervíz télen is 20 °C, nyaranta pedig 25°C.
 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


Tovább a Lexikonhoz

csukafogazat

fejlődési rendellenesség; a felső metszőfogakat hordozó csontok túlságosan rövidre v. az... Tovább

Orosháza Városi Önkormányzat Kossuth Lajos Mezõgazdasági Szakközépiskolája

Szakközépiskola Képzések: Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus; ... Tovább

Tovább a lexikonra