hidrogén (h)
a periódusos rendszer első eleme; a Földön elemi állapotban csak kis mennyiségben fordul elő, főleg a légkör magasabb rétegeiben és a vulkanikus gázokban. Atomja a legkisebb és a legkönnyebb atom; három izotópja (izotópok) van: az egyes tömegszámú H (1H) mellett kb. 0,016%-ban előfordul a kettes tömegszámú, a deutérium (2H, D); a hármas tömegszámú, a trícium (3H, T) csak nyomokban található, ez a légkörben a kozmikus sugárzás hatására keletkezik, atommagja nem stabil, radioaktív izotóp. Az élő szervezetek számára elsődleges abiogén elem, alkotórésze a számos élettani funkciójú víznek, s valamennyi szerves vegyületnek. Nagy nyomáson (15 MPa) piros jelzésű acélpalackban hozzák forgalomba. Felhasználása széles körű: sósav- és ammóniagyártásra, növényi olajok hidrogénezésére (zsírok keményítése, margarinkészítés) használják, valamint autogénhegesztésre, mivel lángjába oxigéngázt fúvatva, igen magas hőmérséklet (2000-2500 °C) érhető el, ezen a hőmérsékleten a magas olvadáspontú fémek és más, nehezen olvadó anyagok (pl. kvarc) is megolvadnak.
