notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A most következő cikkben a gémeskutakat mutatjuk be nektek közelebbről

Hirdetés

A gémeskutak története, bemutatásuk

Szélesi Ferenc - Főkertész
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Biztosan mindenki járt már olyan helyen, ahol láthatott gémeskutat. Én nagyon szeretem ezeket a szerkezeteket, mindig megcsodálom őket, ha épp a Hortobágyon járok. A most következő cikkemből rengeteg érdekességet megtudhatsz a gémeskutak kialakulásáról, azt tudtad például, hogy a kút állásával a pásztorok üzentek egymásnak? Most megtudhatod, hogy mit és hogyan.

A gémeskutak bemutatása

 

A gémeskutak kialakulása


Eredete Arábiába vezet, hozzánk a török hódoltság idején jutott el ez a földbe ásott szerkezet. Kelet-, és Közép-Európában a legelterjedtebb kútszerkezetnek számított, nálunk főleg az Alföldön lehetett és a mai napig lehet találkozni vele. Becslések szerint ez az egyik legősibb vízemelő szerkezet, már az ókorban is ismerték. Időszámításunk előtt 2000-ben már Mezopotámiában is megjelent, Sarrukín korabeli pecséten is szerepelt már, de már az ókori Egyiptomban is elterjedt volt. Magyarországra a török hódoltság idején került, ezután pedig nagyon gyorsan elterjedt egész Közép-, és Kelet-Európában.

 

A gémeskút bemutatása


A gémeskutakat jellegzetes kinézetűk miatt már messziről ki lehet szúrni, igazából egy földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízemelő szerkezetről beszélünk. Mérete az emelési magasságtól függ, gyakran élő fából kialakított, földbe mélyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém (Csallóközben: sujtó, a Kisalföld északi részén: hankalék az elnevezése). A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén: sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. Hangarék a neve annak a gémeskút ostorára szerelt kovácsolt vas kulcsnak vagy kupaknak, amelyhez a vödör fülét rögzítik. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.

Hirdetés

 

Hirdetés

A gémeskút használata


A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész Kárpát-medencében elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt.
A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába
Jeladás gémeskúttal, nagyon érdekes, lapozz a következő oldalra.

 

Kép forrása

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
319 331
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 903 506
Közösség

fajtafenntartó nemesítés

a nemesített —>fajta szaporítóanyagának folyamatos előállítása. Eközben állandóan... Tovább

oxigén-etilén forgalom a talajban

újabb kutatások szerint a —>talajélet egyik legfontosabb folyamata. Az anaerob viszonyok... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 233

Átlagos értékelés: 4.9

Érdekességek