Az EU piacra termelő, növényegészségügyi vizsgálatra kötelezett növények termelőit, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonosokat, importőröket vagy egyéb érintett természetes és jogi személyeket hivatalos nyilvántartásba veszik az illetékes növényegészségügyi hatóságnál.
A regisztrációra kötelezettek jelentkezési formanyomtatvány kitöltése után kerülnek nyilvántartásba. A növényegészségügyi hatóság begyűjti a jelentkezési lapokat és megvizsgálja az azon szereplő adatokat. Ha a beszolgáltatott információ nem felel meg az előírásoknak, a nyilvántartásra kötelezett termelő, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonosa, importőr vagy egyéb természetes és jogi személy csak a szükséges adatok pótlása után kerülhet fel a növényegészségügyi hatóság listájára. Ha a termelő a kötelezettségét nem teljesíti, az előírt információval nem látja el a hatóságot, akkor nem folytathat kereskedelmet bizonyos mezőgazdasági termékekkel.
Minden termelő, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonos, importőr vagy egyéb érintett természetes és jogi személy azonosító nyilvántartási számot kap. (Ez a szám szerepel a növényútlevélen is, ld. később).
Ha a termelő, tárolóház, kereskedelmi központ tulajdonosa, importőr vagy egyéb személy tevékenysége megváltozik, eltér attól, mint amire eredetileg nyilvántartásba lett véve, a nyilvántartást a tevékenységhez szükséges kiegészítő információkkal kell ellátni.
Mely termelők kötelezettek nyilvántartásra a növényegészségügyi hatóságnál?
A nyilvántartásra kötelezettek körét jogszabály írja elő.
Egyes dísznövény, szőlő, zöldség, gyümölcs szaporítóanyagok, faipari termék, vetőburgonya termelők, azokkal kereskedők, tárolóház tulajdonosok nyilvántartásra kötelezettek.
A nyilvántartással kapcsolatos termelői kötelezettségek betartásának ellenőrzéséért, a nyilvántartási rendszer kiépítéséért és a benne szereplő információk naprakész karbantartásáért a növényegészségügyi hatóság a felelős. Ez a szervezet ad felvilágosítást arról is, hogy kik kötelesek nyilvántartásra. A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban célszerű a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szogálatot megkeresni.
A nyilvántartásra kötelezettnek az alábbi feladatokat kell ellátnia :
- az ellenőrizendő növények, növényi termékek, illetve egyéb anyagok tervezett termesztési, előállítási, tárolási helyszíneiről, kereskedelmi központokról naprakész nyilvántartás vezetése;
- adatgyűjtés és rendszerezés az előírt növényekről, növényi termékekről és egyéb anyagokról (termesztett, továbbtermesztett, tárolt továbbértékesített növények, növényi termékek);
- az előírt dokumentumok megőrzése legalább 1 évig;
- gondoskodni kell arról, hogy a növényegészségügyi ellenőrzést végző felügyelő munkáját (szemle, mintavételezés) hivatalosan elvégezhesse, eljusson a vizsgálandó területre, hozzáférjen a vizsgálandó növényhez, növényi termékhez és egyéb anyaghoz.
A nyilvántartási kötelezettség célja, hogy az Európai Unió piacán értékesítésre kerülő növényegészségügyi ellenőrzés köteles növények, növényi termékek útját nyomon lehessen követni. Ez úgy valósul meg, hogy a nyilvántartási szám szerepel a szállítmányt kísérő növényútlevélen. A szállítmányt előállító termelők, azokat forgalmazók, tárolók, importőrök, ill. egyéb, a termékkel kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek tevékenysége során felmerülő növényegészségügyi probléma esetében így lehetővé válik a gyors visszakeresés.
NÖVÉNYÚTLEVÉL
1. Mi a növényútlevél, használata mikor kötelező?
Az Európai Unión belüli egységes piac kialakításával, a határok eltörlésével megszűnt a tagállamok közti határellenőrzés is. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy határellenőrzés hiányában a károsítók elterjedjenek.
Ennek megakadályozására és a szállítmányok nyomon követésére uniós jogszabályban meghatározott növényekre, növényi termékekre, ill. egyéb anyagokra vezették be a növényútlevél rendszert, szervesen kapcsolódva a termelők nyilvántartási rendszeréhez. Ennek kezelése, szervezése, irányítása a növényegészségügyi hatóság feladata. A szállítmányt kísérő növényútlevél tulajdonképpen a korábban tagországok között is alkalmazott növényegészségügyi bizonyítvány helyett használatos. (A növényegészségügyi bizonyítványt jelenleg az EU tagállamok csak az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokkal történő kereskedelemben alkalmazzák. A csatlakozás után Magyarország is csak az EU tagállamokkal fog növényútlevelet használni, harmadik országokba történő szállításnál marad a növényegészségügyi bizonyítvány használata).
A növényútlevél használata tagországon belüli szállításnál, belföldi piaci értékesítésnél is kötelező. Egy növényútlevél csak egyszer kerülhet felhasználásra.
2. Mit garantál ?
Garantálja, hogy az előállított növény vagy növényi termék növényegészségügyi ellenőrzésben részesült, az előírásoknak megfelel, előállítója a hivatalos termelői nyilvántartásban szerepel.
3. Milyen információknak kell szerepelni a címkén, ill. egyéb dokumentumon, amely növényútlevél szerepet tölt be?
A vonatkozó irányelv előírásai alapján, a növényútlevélen az alábbi információt kell feltüntetni:
1. "EEC plant passport" felirat (országtól függően, az EU hivatalos nyelvén),
2. EU tagország kódja,
3. A felelős növényegészségügyi hatóság kódja,
4. Termelő nyilvántartási száma,
5. Növényútlevél sorszáma, vagy tételszám, vagy a kibocsátás hetének száma,
6. Botanikai név (latinul),
7. Mennyiség,
8. "ZP" megkülönböztető jelzés - amennyiben a szállítmányt védett zónában értékesítik -, amely feltünteti, hogy a növényútlevél mely terület(ek)re érvényes, s a védett zóná(k) azonosító jelölése (nincs egységes közösségi szabályozás a védett zónák kódolására, ez tagországi szinten szabályozott),
9. "RP" megkülönböztetés növényútlevél cseréje esetén (ld. később),
10. Származási ország neve (harmadik ország terméke esetén).
A fenti információkat lehetőleg nyomtatott formában kell feltüntetni legalább az EU egy ivatalos nyelvén.
4. Milyen a formátuma ?
A növényútlevél formátumára EU szinten egységes előírás nincs. A növényútlevél lehet például címke, szalag, vagy szállítmányt kísérő dokumentumon feltűntetett információ. A vonatkozó közösségi irányelvben előírtak alapján minden tagállam nemzeti sajátosságainak megfelelően kidolgozza és alkalmazza a saját rendszerét.
Az Egyesült Királyságban például nem határoztak meg egységes formátumot, hanem általában a szállítmányt kísérő dokumentumon tüntetik fel az előírt információkat (ld. később részletesen).
Vannak esetek, amikor címke, szalag vagy egyéb formátumú a növényútlevél. A címkét általában kiegészíti a kísérő dokumentum, de ha a címke tartalmazza az előírt információkat, a kísérő dokumentum elhagyható. Az Egyesült Királyságban egy ellenőrzött, de formátum szempontjából szabad növényútlevél rendszert dolgoztak ki és működtetnek.
Fontos, hogy a növényútlevél a célnak megfelelő anyagból készüljön, mert vagy a csomagolóanyagra, vagy magára a növényre rögzítik a növényútlevelet (címke, szalag), de a szállítmányt kísérő dokumentum is lehet. Gondoskodni kell arról, hogy a növényútlevél nehogy elvesszen, megsérüljön stb.
5. Melyek azok a növények, termékek, amelyeket növényútlevéllel kell ellátni?
A növényútlevél köteles növények, illetve termékek termesztői, azokkal kereskedők, tárolóházak tulajdonosai nyilvántartásra kötelezettek. Erről korábban már esett szó. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb termékkört egyes dísznövény, szőlő, zöldség, gyümölcs szaporítóanyagok, faipari termékek és a vetőburgonya adja. A részletes terméklistát jogszabály írja majd elő.
6. Minden egyes növény számára szükséges növényútlevél?
A növényútlevél a növényegészségügyi szempontból ellenőrzés köteles növények kereskedelmi egységére alkalmazandó. Ez általában azt jelenti, hogy a növényútlevél szállítmányonként szükséges, ha:
- a szállítmány valamennyi növényegyede azonos helyről származik,
- ugyanabból a fajtából valók,
- azonos fogyasztóhoz, ill. rendeltetési helyre kerülnek szállításra
Fentiektől eltérő esetben egy szállítmány több növényútlevelet igényel.
Néhány példa (az Egyesült Királyságban alkalmazott gyakorlat szerint):
- 100, azonos fajtájú almafa csemetét tartalmazó szállítmány egy növényútlevelet igényel,
- ha a szállítmány mindössze egy almafa csemetét tartalmaz, azt el kell látni növényútlevéllel,
- 2 eltérő fajtájú almafa csemetét tartalmazó szállítmány esetén 2 növényútlevél szükséges,
- egy szállítmányt, amely két köteg azonos fajtájú csemetét tartalmaz, de azok eltérő termesztési helyről származnak, 2 növényútlevéllel kell ellátni
7. Mikor van szükség növényútlevél cserére ?
Gyakran előfordul az - például felvásárlás esetén -, hogy a terméket átrakják, átcsoportosítják. Ilyen esetben a szállítmány új, "RP" megkülönböztető jelzéssel ellátott növényútlevelet kap, amelyen feltüntetik az eredeti termelő ill. importőr nyilvántartási számát is. Megváltozhat a szállítmány növényegészségügyi státusza is, ami szintén igényli a növényútlevél cserét.
7. Kit terhel a növényútlevél költsége?
A tagországok maguk döntik el, hogy a növényútlevél költsége kit terhel, milyen formában történik a költségek felszámolása (hasonló a helyzet a nyilvántartás költségeivel is).
Az Egyesült Királyságban a növényútlevél nem kerül külön pénzbe a termelőnek, hanem a növényútlevél kibocsátásához szükséges növényegészségügyi ellenőrzések díját számolja fel a növényegészségügyi szolgálat az elvégzett ellenőrzés alapján.
Az egész növényútlevél rendszert a növényegészségügyi hatóság szervezi és felügyeli.
A növényútlevelet a termelő helyezi a növényre, a növényegészségügyi felügyelet ellenőrzése mellett.
A növényútlevél kitöltése, magyarázatok néhány EU tagállam példáján:
Az Egyesült Királyságban egy növényútlevél (címke) konkrét példa esetén az alábbi adatokat tartalmazza :
EC plant passport UK/EW 34567 WK1
(UK = United Kingdom (Egyesült Királyság ),
EW = England and Wales térség növényegészségügyi szolgálatának kódja,
34567 = termelő, importőr (harmadik országból származó termék esetén) nyilvántartási száma,
WK1 = 1. hét)
Mivel a fenti információs kód nem tartalmazza az összes szükséges adatot, azok pótlására az Egyesült Királyságban a növényi, növényi termék szállítmányt kísérő okmány szolgál, amelyen a hiányzó információt fel kell tüntetni.
A Franciaországban növényútlevélként használatos címke konkrét példa esetén az alábbi adatokat tartalmazza:
Ƈ. Passeport Phytosanitaire CEE
ƈ. France
Ɖ. SPV (Növényegészségügyi Szolgálat kódja)
Ɗ. IF 00125 (termelő nyilvántartási szám)
Ƌ. 3D01355545 (tétel sorszám)
ƌ. Prunus (termék megnevezése szilvafa csemete értékesítése esetén)
ƍ. 15 (mennyiség)
Ǝ. ZPb2 (védett zóna kódja, ahová a termék beszállításra engedélyezett)
Ə. RP (csereútlevél esetén)
ཆ. Chili (származási hely - harmadik ország)
Az Olaszoszágban használt növényútlevél típusokat az I. sz. melléklet mutatja be.
Védett zóna rendszer
A Közösségen belül az egységes piac kialakulásával, a növényegészségügyi határellenőrzések megszűnésével felmerül egyes károsítók szétterjedésének veszélye, amelyek egyes tagországokban jelen vannak és veszélyt jelentenek a még mentes területek számára. Ennek kivédésére hozták létre a védett zóna rendszert.
A védett zóna hivatalosan elismert, meghatározott károsítótól mentes körülhatárolt terület.
Ha az Európai Unió más részéről védett zónába érkezik olyan szállítmány, amely tartalmazhatja azt a károsítót, amelyre a védett zónát elismerték, a szállítmánynak – előírás szerint – szigorú kiegészítő előírásoknak kell megfelelni.
Védett zónába történő szállítást megelőző első alkalommal a termelő, kereskedő köteles a kereskedelmi szándékát jelezni az illetékes növényegészségügyi hatóság felé. Védett zónába szállításkor szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, amit az előírt, esetenként kiegészítő ellenőrzés alapján az illetékes növényegészségügyi hatóság igazol.
A védett zóna rendszer működtetéséért a növényegészségügyi hatóság a felelős, amelynek előírásai minden érintett számára kötelező érvényűek. Ez a szervezet tud valamennyi érintett számára felvilágosítást adni arról, hogy az Európai Unióban mely területeken, milyen károsítókra és milyen növényekre, termékekre van hivatalosan elismert védett zóna, s melyek a betartandó feltételek.
A védett zóna minősítést előterjesztés alapján adják egy adott területen, adott károsítóra, szakértői vizsgálat alapján. Az Európai Unió Tanácsa az a szerv, amely a védett zónát hivatalosan elismeri.
A védett zóna státusz fenntartására az érintett tagország (illetve tagországok, mert több országra is kiterjedhet) rendszeres, hivatalos ellenőrzést végez(nek) arra a károsítóra, amelyikre a védett zónát elismerték. Az illetékes növényegészségügyi hatóság köteles értesíteni az EU Bizottságot a vizsgálat eredményéről. A Bizottság az információt továbbítja a többi tagország felé.
Ha a fennálló védett zónában olyan károsító megtelepedett, amelyre az elismerés vonatkozik, akkor a területi mentesség státuszát visszavonják.
A növényegészségügyi szakterületre vonatkozó EU jogszabályok
A növényegészségügyi szakterületet a növényekre és növényi termékekre káros szervezetek Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanács irányelv szabályozza keretjogszabályként.
Az EU növényegészségügyi nyilvántartási rendszerről 92/90/EGK, a növényútlevél kibocsátásról a 92/105EGK, a védett zóna rendszerről a 92/70/EGK bizottsági irányelvek rendelkeznek.
A hivatkozott közösségi jogszabályok az EU valamennyi hivatalos nyelvén a http://europa.eu.int/eur-lex/index1.html Internet címen érhetők el.
Szakmai felvilágosítást az érdeklődőknek a területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok adnak.
Európai uniós ismeretekről további tájékoztatással szolgál a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja (www.fvm.hu).
A hazai előírások módosulása az EU csatlakozás tükrében
Az EU csatlakozásra való felkészülés egyik fontos lépése a hazai jogszabályok közelítése a közösségi követelményekhez. Ez a folyamat növényegészségügyi területen is elkezdődött. 2000-ben lépett hatályba a XXXV. törvény a növényvédelemről, valamint 2001. elején a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályozásáról. Az említett jogszabályok már az EU csatlakozás követelményeinek figyelembe vételével készültek annak érdekében, hogy a közösségi rendelkezések fokozatosan kerüljenek bevezetésre. A növényútlevél és védett zóna rendszerrel kapcsolatos részletes előírások a csatlakozáskor válnak kötelezővé, amihez további jogszabálymódosításra lesz majd szükség.
Főbb változások a gyakorlatban
A hazai növényegészségügyi szabályozás jellege meg fog változni az EU csatlakozás után. Azonos előírások fognak vonatkozni valamennyi termelőre, forgalmazóra függetlenül attól, hogy a hazai piacra vagy az EU piacra szállítanak.
A növényegészségügyi ellenőrzés a végtermék vizsgálat helyett termelési folyamat ellenőrzéssé válik. Megváltozik a vizsgálatköteles termékek köre, a szabályozás az Unió egésze számára jelentős termékekre, döntően a szaporítóanyagok ellenőrzésére terjed ki.
Mivel valamennyi magyar termelő, forgalmazó az EU egységes piacára fog szállítani, annak szereplőjévé válik. Érvényesülni fognak tehát a közösségi előírások illetve a piaci verseny szabályai. Ez a követelmény nagyobb felelősséget hárít a termelőre, akinek saját érdeke a minőségi termék előállítás.
I. sz. Melléklet
A növényegészségügyi hatóság által előírt növényútlevél minták Olaszországban
1. NORMÁL NÖVÉNYÚTLEVÉL TÍPUSOK :
A./ Általános használatra
B./ Cserenövényútlevél
C./ Védett zónába
2. EGYSZERŰSÍTETT NÖVÉNYÚTLEVÉL TÍPUSOK (amelyek a szállítóokmánnyal együtt érvényesek, aminek tartalmaznia kell a hiányzó, kötelezően feltüntetendő adatokat).
Kiss Piroska
FVM, Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztály
| A. | B | C | D. Egyszerűsített növényútlevél |
 |  | ||
Forrás: Agrárágazat
