Online tanácsadás
Tisztelt Agrároldal! Esztergom városának nincs eb tartási rendelete. Van-e olyan országos rendelet, amely szabályozza a nem törzskönyvezett ebek számát, illetve tartását?
Üdvözlettel: Auerbach Péter
Az ebtartás szabályozása kifejezetten helyi önkormányzati feladatkör, igaz, ilyen rendelet elfogadására a képviselő-testület nem kötelezhető. Mivel az Alkotmánybíróság az utóbbi néhány évben számos helyi ebtartást szabályozó önkormányzati rendeletet megsemmisített, így a képviselő-testületek inkább tartózkodnak ilyen jellegű helyi rendelkezések meghozatalától.
Ennek hiányában az általános állatvédelmi szabályok az irányadók az ebtartásra vonatkozóan is, melyeket az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmaz. Eszerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, nevelés, felügyelet stb.). Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
E szabályok be nem tartása esetén a helyi önkormányzat jegyzője jár el. A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére (pl. megfelelő kutyaól építésére) vagy megfelelő bánásmód tanúsítására kötelezheti az állattartót, továbbá állatvédelmi bírságot szabhat ki. Az ebtartásnak vannak bizonyos szomszédjogi követelményei is, így ha a szomszédokat valamely gazda állattartó tevékenysége (az állatok keltette túlzott zajhatás, bűz stb.) zavarja, birtokháborítás címén szintén a jegyzőhöz fordulhatnak, aki az állattartást határozattal korlátozhatja, megtilthatja. Ha a jegyző döntésével a felek nem elégedettek, a helyi bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Vissza a kérdések listájához
Ennek hiányában az általános állatvédelmi szabályok az irányadók az ebtartásra vonatkozóan is, melyeket az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tartalmaz. Eszerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, nevelés, felügyelet stb.). Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
E szabályok be nem tartása esetén a helyi önkormányzat jegyzője jár el. A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére (pl. megfelelő kutyaól építésére) vagy megfelelő bánásmód tanúsítására kötelezheti az állattartót, továbbá állatvédelmi bírságot szabhat ki. Az ebtartásnak vannak bizonyos szomszédjogi követelményei is, így ha a szomszédokat valamely gazda állattartó tevékenysége (az állatok keltette túlzott zajhatás, bűz stb.) zavarja, birtokháborítás címén szintén a jegyzőhöz fordulhatnak, aki az állattartást határozattal korlátozhatja, megtilthatja. Ha a jegyző döntésével a felek nem elégedettek, a helyi bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.