Napjainkban a speciális minőségi igényeket kielégítő élelmiszertermelés a változó fogyasztói igényekhez alkalmazkodva a teljes előállítási láncot átfogó rendszer kialakítását feltételezi, amely a végtermékre vonatkozó garanciát a technológiai- és környezeti biztonságra egyaránt igyekszik kiterjeszteni.
Őszi búza
Az őszi búzából készített élelmiszerek alapanyagának termesztése során a mennyiségi és minőségi elvárások teljesítéséhez igazított fajtaválasztás, a termőhelyhez, évjárathoz, genotípushoz adaptált agrotechnikai eljárások alkalmazása alapvető feltétel. Azok a több évtizedes magyarországi tartamkísérletek, amelyek a legfontosabb termesztési tényezőknek a termés mennyiségére gyakorolt hatásának kimutatására alkalmasak, azt bizonyítják, hogy a talajok tápanyagokkal való ellátottsága, a növény tápláltsága döntő hatással van a tervezhetőségre, a stabilitásra.
Trágyázás
Napjaink hazai – negatív tápelem-mérlegű – trágyázási gyakorlatában a leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyag a nitrogén. A búza által igényelt N jelenléte, annak felvehetősége a fejlődés első felében döntő befolyással van a generatív szervek kialakulására – ezáltal a betakarítható szemtermésre –, hiszen a kalászka differenciálódása a vegetatív szakaszban a felvett nitrogén függvénye is (1. ábra). Az egyéb tápelemekkel harmonizáló optimális N-ellátottság a kalászolás-érés időszakában elsősorban a termés minőségét javítja.
A búza N-trágyázásával kapcsolatos kutatásoknak napjainkban is fontos feladata, hogy a malom-, a tészta- és a sütőipar belföldi, valamint a potenciális exportpiacok külhoni igényeinek figyelembevételével a köztermesztésben meghatározó, és a perspektivikus fajták vizsgálati eredményeit felhasználva pontosítsa az egyes minőségi kategóriák eléréséhez szükséges hatóanyag mennyiségeket.
A Pannon Program üzemi kísérletei
A szükséges N-fejtrágya dózis meghatározását segítő módszerek közül a talajok ásványi N-tartalmának mérésén alapuló becslés Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a hatvanas-hetvenes évektől kezdve terjedt el, míg a hazai gyakorlatban a ’90-es évek elején vert gyökeret. Ennek köszönhetően napjaink magyarországi búzatermesztésében a tervezett termés N-igényét – a területek nem kis hányadán – a 0-60 cm-es talajréteg NO3-N mennyisége alapján határozzák meg. A módszer által ajánlott adagnak és egyáltalán a N-fejtrágyának a búza minőségére gyakorolt hatásáról még ma is kevesebb ismerettel rendelkezünk a szükségesnél. Ezért a „Pannon minőségű búza fejlesztési programja” keretében 2006-ban és 2007-ben, a hazai termesztés szempontjából meghatározó talajtípusokon üzemi fejtrágyázási kísérleteket állítottunk be javító minőségi kategóriába tartozó őszi búza fajtákkal (2. ábra). A vizsgálatok során az agrotechnikai beavatkozások – a N-kezelések kivételével – a gazdaságnak az adott táblán szükséges, bevált technológiája szerint történtek. Az egyenként 0,5 ha méretű parcellákon a (1) 0, (2) 50, (3) 100, (4) 100+50, (5) 100+100 kg/ha N-hatóanyag mennyiségek hatásait mértük. Az egyszeri kezeléseket (2. és 3.) tél végén-kora tavasszal – a talajok mintavételezését követően – végeztük el, a megosztott adagokat (4. és 5.) kora tavasszal, majd a kalászolás előtt juttattuk ki.
Évjárat és felvehető tápanyag
Az első fejtrágyázás előtt parcellánként két mélységben (0-30, 30-60 cm) megmértük a talajok nitrát-nitrogén, AL-oldható foszfor és kálium tartalmát. A téli félévek eltérő időjárási feltételei miatt 2006-ban és 2007-ben jelentős különbségek voltak a NO3-N mennyiségében. Tél végén a barna erdőtalajokat mindkét évben kisebb ásványi-N tartalom jellemezte. Amíg azonban a csapadékos 2005/2006. tenyészidőszakban 43-125 kg/ha között változott a 0-60 cm-es rétegben a becsült nitrát-N, addig 2007 kora tavaszán kísérleti helytől függően csak 9-37 kg-ot mértünk. Réti talajokon a csapadékos évjáratban 133-176, aszályban 14-49 kg/ha között változott a NO3-N mennyisége. A N-hatások érvényre jutását a talajok P- és K-ellátottsága nem korlátozta. Az MTA TAKI – MTA MGKI szaktanácsadási rendszer (1998) kategóriái szerint a kiválasztott táblák foszforral közepesen-igen jól, káliummal jól-igen jól ellátottak voltak.
Évjárat és mennyiség
Az üzemi kísérletekből származó kísérleti eredmények megbízhatósága a nem mért hatások változatossága miatt kisebb, mint a több tényezőt egyidőben ellenőrző kisparcellás vizsgálatoké. Különösen igaz lehet ez egymástól karakteresen eltérő évjáratokban, de az ilyen adatok mértéktartó elemzése is szolgáltat hasznosítható ismereteket a gyakorlat számára.
A csapadékos 2006. esztendőben mind barna erdőtalajokon, mind réti talajokon szoros pozitív kapcsolatot lehetett kimutatni a nem fejtrágyázott táblarészek tél végén mért nitrát-N tartalma és a learatott búza mennyisége között. A száraz 2007. évben ez az összefüggés – a felvehető N minimális szintjén – nem volt bizonyítható. Hasonló megállapításra jutottunk, amikor az ásványi N, valamint a fejtrágyaként kiadott N hatóanyagok összes mennyisége és a termések közötti kapcsolatot vizsgáltuk (3-4. ábra).
2006-ban a műtrágyával kiadott N hatóanyag összes mennyisége valamint a termés közötti kapcsolat szerint barna erdőtalajokon a függvények által becsült termésmaximum 5358 kg/ha volt, az ehhez szükséges számított N hatóanyag mennyiség 197 kg/ha. Az elméletileg elérhető legnagyobb termés 95%-ához 109 kg/ha adagú fejtrágyára lett volna szükség. Az Agrár Környezetgazdálkodási Célprogramban sarokszámnak tekintett 170 kg/ha adagú N-fejtrágya hatására a termés átlagos mennyisége 5333 kg/ha volt, ami a számított maximum 99,5%-a.
A réti talajokon a becsült legtöbb termés 4746 kg/ha volt, amihez átlagosan 182 kg N-re volt szükség. Hektáronként 170 kg nitrogén felhasználásával 2006-ban gyakorlatilag az ilyen típusú talajokon is el lehetett érni a maximális termést (4737 kg/ha = 99,8%).
Aszályban (2007) egyik vizsgált talajtípuson sem lehetett kimutatni szakmailag elfogadható, statisztikailag megbízható összefüggéseket a fejtrágya és a termés mennyisége között.
Évjárat és minőség
A tenyészidőszak időjárási körülményei nemcsak a learatott szemtermés mennyiségében, hanem a búza minőségének változásában is nyomon követhetők. Jól példázza ezt, hogy ugyanazon kísérleti helyek és ugyanazon fajta átlagában réti talajon a nem fejtrágyázott táblarészeken 2006-ban a fehérje tartalom 11,8%, a nedves sikér mennyisége 27,6%, míg a szedimentációs index (Zeleny érték) 28,3 ml volt. A tavalyi száraz körülmények között ugyanezen paraméterek értékei sorrendben 12,5%, 29,4% és 37,1 ml voltak.
A termesztési kísérleteknek „örökös” feladata, hogy újabb és újabb ismeretekkel szolgáljanak, eszközöket adjanak a gazdálkodóknak, melyekkel – többek között – az eltérő évjáratok okozta ingadozásokat is mérsékelni lehet. A Pannon búza fejlesztési program keretei között beállított trágyázási kísérletek eredményei is jól példázzák, hogy egy adott – Pannon standard vagy Pannon prémium – minőség elérését az arra alkalmas fajta megválasztásán túl a megfelelő növénytáplálás alapozza meg. Az 5-6. ábra szerint az évjárat hatása – eltérő mértékben ugyan, de – talajtípustól függetlenül érvényesült az itt bemutatott paraméterekben is. Kiváló malom- és sütőipari jellemzőket hordozó búzafajtákkal a Pannon standard minőséghez szükséges fehérje-, és sikér tartalom még az átlagosnál csapadékosabb évjáratban is biztosítható volt 62-109 kg/ha fejtrágya adaggal. A prémium kategória eléréséhez szükséges, számított N-hatóanyag mennyiségek azonban jelzik, hogy kedvezőtlen években az extra minőség csak a jobb adottságú termőhelyeken, a legjobb fajtákkal és a környezetet nem terhelő, de intenzív trágyázással célozható meg.
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.