Elnevezése a Porcine Reproductive and Respiratory Syndrome (sertésszaporító és légzőszervi tünetcsoport) szavak rövidítése. Okozója egy igen változékony vírus, amely érdekes módon a legsúlyosabb veszteségeket a magas színvonalú, jó tartástechnológiájú, szakosított telepeken okozta.

A nagy sertéstartó hagyományokkal rendelkező országokban (Hollandia, Dánia) a fertőzöttség mértéke jóval nagyobb, mint nálunk. A betegségről Magyarországon alig másfél évtizede tudunk. Iránta csak a sertés fogékony, más állatfajokra veszélytelen. Minden életkorban előfordulhat. A kórokozó a szervezetnek azokat a sejtjeit támadja, melyeknek feladata az oda bejutott, különböző betegségeket okozó vírusok, baktériumok elpusztítása.

Újszülött, szopós és választott malacokban a megbetegedés önmagában is elhullást okozhat, de gyakoribb, hogy a kórokozó által okozott immunhiányos állapot következtében kialakuló másodlagos fertőzések végeznek az állattal. A vírus legfőbb tulajdonsága a rendkívüli változatosság, ezzel magyarázható a terjedés sebessége, a fertőzött állományokban való tartós fennmaradása, a különböző kórformák kialakulása (egyik állományban súlyos veszteségek, másikban alig észrevehető tünetek), ugyanakkor ez nehezíti az ellene való védekezést is. Méhen belüli fertőzés esetén sok magzat elpusztul vagy halva, kis súllyal születnek a malacok. Az újszülött malacok szemhéja gyakran duzzadt. Egyes újszülötteken nehezített légzés, vérhányás, hasmenés tapasztalható. A választásig bekövetkező malacelhullás jelentősen megnő (volt olyan külföldi telep, ahol meghaladta a 75 százalékot).

A választott malacoknál, hízóknál a légzőszervi tünetek dominálnak. Rövid lázas állapot után nehezített légzés, más kórokozók másodlagos hatásai (hasmenés, enyhe köhögés, tüsszögés, bőrfekélyek, ízületi gondok) jelentkeznek. A nem vemhes kocáknál pár napig tartó étvágytalanság, izgatottság tapasztalható, a fül, az orr, a farok és az emlő kékesvörösre színeződik, ivarzási rendellenesség, köhögés tapasztalható. A vemhes kocák elvetélnek, a szoptatóknál tejhiány, tőgygyulladás észlelhető. Kanoknál jellemző az étvágytalanság, a levertség, a láz, a libidó hiánya, az ondó minőségének romlása. A betegség terjesztésében a fertőzött vagy betegségen átesett állatoké a főszerep, de testváladékokkal, vizelettel, bélsárral, ondóval, tárgyakkal (sertéstrágya, szennyezett munkaruha, lábbeli), takarmány- és állatszállító járművekkel, sőt még széllel is terjedhet.

A betegség megelőzhető, ha tenyészállatot kizárólag mentes törzstenyészettől vásárolunk. Utána karantén, vérvizsgálat ajánlott. A minősített tenyészállatok félévenkénti szerológiai vizsgálata kötelező. Be kell tartani a szigorú járványvédelmi előírásokat, a fertőtlenítést, az állati hullák, hulladékok szakszerű ártalmatlanítását, körültekintő állatvásárlást. A PRRS bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség, ezért a tünetek észlelésekor értesíteni kell az állatorvost, egyrészt, mert a betegség diagnosztizálása csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges, másrészt a fenti tünetek más sertésbetegségeknél is jelentkeznek.