Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A zsíreloszláson egyrészt a testzsírnak a különböző szövetekben való megjelenését értjük, mint például a szervekben vagy a hasűrben deponálódott, az izomban képződő inter- és intramuszkuláris zsír vagy a bőr alatti kötőszövetben, a szalonnába lerakódó zsír. Ezen kívül értelmezhetjük a húsban lévő zsír megoszlásaként is, vagyis az egyes izomcsoportokba épült zsír mennyiségeként.

A hús zsírtartalma a fogyasztó számára azért sem közömbös, mert az intramuszkuláris zsír mennyisége határozza meg a hús étkezési értékét, többek között ízét és porhanyósságát (Wood, 1994). A húsok márványozottságának mértéke függ a fajtától, az ivartól és attól, hogy melyik izomcsoportból származik, de mindezek mellet az egyedi variancia is igen számottevő (Gispert és mtsai., 1998). Az étkezési szokásoknak megfelelően a különböző országokban a húsok márványozottságának kívánatos mértéke eltérő, azonban úgy tűnik, hogy 2-3% intramuszkuláris zsírtartalom esetén lesz „optimális” a húsok étkezési minősége (Bejerholm és Barton-Gade, 1986; de Vol és mtsai., 1988). A test és az értékes húsrészek zsír/fehérje arányának tudatos változtatása nagymértékben javítaná a különböző piaci igényekhez való alkalmazkodást és a termékek versenyképességét.

Forrás: Agrárágazat