A pázsitviola, vagy latin nevén Aubrieta species egy csodálatosan szép évelő dísznövény, amit sziklakertbe vagy napos ágyásba érdemes ültetni. Virágai aprók, liláskék, és ha mindent jól csinálunk, akkor rengeteg virág lesz rajta, mely meseszép díszként borítják majd a kertet! A pázsitviola a Földközi-tenger vidékéről származik, viszonylag régi kultúrnövényről van szó, magassága 5-15 centiméter, jellemzője még, hogy örökzöld, és a talajra simuló leveleivel szinte gyepet is alkothat a kertünkben.

Nyáron virágpárnát képeznek a sűrűn egymás mellett nyíló liláskék virágai, latin neve is ebből ered, ugyanis kék párna a jelentése. Levelei tehát télen is megmaradnak, sűrű szőnyeget képez, ellenálló évelő növény. Szegélynövényként, sziklakertbe, támfalakba, járda mellé ültetve csodálatos dísze kertünknek. A leglátványosabb azonban akkor, amikor virágos hajtásai lelógnak sziklákról vagy támfalakról. Nézzük, mit kell tudni a neveléséről, gondozásáról!

A pázsitviola gondozása, nevelése

A pázsitviola leginkább a napsütéses helyeket kedveli, illetve a termékenyebb talajt. Ha jól érzi magát, akkor pedig ősszel is lehet utóvirágzása. Általában 5 és 15 centiméter közötti magasságra nő meg, illetve 60-80 centiméter szélesre. Szaporíthatjuk magról és dugványról egyaránt. A magokat már március végén, április elején érdemes elvetni a kertben, ha viszont palántáról ültetjük, akkor már kora májusban számíthatunk a virágjaira!

Olyan helyekre ajánljuk, ahol erősen süt a nap, éppen ezért a sziklakert vagy éppenséggel a meleg kert a legideálisabb hely a számára. Közepes vízigényű, és nagyon hálás növény, fontos, hogy öntözzük rendszeresen illetve igényli a tápoldatozást is. Ha elvirágzott, akkor vágjuk vissza a töveket, és legalább kéthetente tápoldatos vízzel öntözzük.