Javult az exportszerkezet, már Japánba is eljut a magyar bárányhús, de a tenyésztés hatékonyságán még van mit javítani. Van egy-két nagyobb piaci szereplő, akik most erősíteni próbálják a pozícióikat, és ki akarják szorítani azokat az alkalmi kereskedőket, akik csak időnként jelennek meg, és mindig jócskán bezavartak a piaci folyamatokba. Új kereskedők is beléptek erre a piacra, s reményeink szerint korszerűbb kereskedelmi módszerekkel, marketinggel segítik majd az ágazatot.

A terméktanács is nyert egy nemzetközi promóciós pályázatot, próbáljuk elérni ennek segítségével is, hogy a piac jobban megismerjen bennünket. Remélem, hogy az együttes hatásuk fejlődést fog generálni – mondja Jávor András. Korábban szinte kizárólag csak Olaszországba szállítottunk, gyakorlatilag az összes kivitelünknek a 95 százaléka az olasz piacra került. Most ezt a maradék öt százalékos egyéb részesedést sikerült 20 százalékra növelni még úgy is, hogy pont ebben a karácsonyi időszakban nem jöttek a török vevők.

Sikerült elérni, hogy néhány kereskedő már sokkal szélesebben terít, mint az elmúlt években, mennek az arab országokba, Izraelbe, Horvátországba, Svájcba, sőt még Franciaországba is értékesítenek, pedig ott nagyon intenzív, szervezett termeltetés folyik. Az egyik vágóhídról még Japánba is szállítanak már. Minimális mennyiséget ugyan, de jó áron, s ha megszeretik a japánok a magyar bárányt, akkor jelentősen bővülhet ez a most még csekély export. Persze soha nem lesz olyan uralkodó piac a hazai termelők számára, mint az olasz, vagy valamikor az arab piac volt, ez biztos. Én ígéretesnek látom a bosnyák piacot is, mert ott sertést nem fogyasztanak. Jól fizetnek, nagy fogyasztók, a nagy súlyú állatot szeretik. És persze van még jó néhány ilyen ország. A következő oldalon folytatom!

Forrás: EU-Info