Megjelent az Európai Bizottság új energiacsomagja, mely szerint hazánkban 18 százalékkal kell csökkenteni a káros anyag kibocsátást, az 1990 előtti időszakhoz képest, de az üvegházhatású gázkibocsátás uniós szinten 20 százalékkal fog csökkenni. A környezetvédelmi miniszter szerint mind klímavédelmi, mind gazdasági szempontból megfelelő az energiacsomag, ösztönzi a technikai innováció felgyorsítását, segíti a környezetbarát energiaforrások terjedését. Ugyanakkor kevésnek látszik az kötelezettségekhez járó európai uniós környezetvédelmi támogatás, és ezért azok emelését kezdeményezi.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője beszámolt az MTI-nek arról, hogy a több száz oldalas dokumentum összességében látszólag enyhe követelményeket támaszt Magyarországgal szemben. Ugyanakkor a részletekből kiderül, hogy Brüsszel egyes gazdasági szektorokat jobban sújtana, az ennek kivitelezését segítő környezetvédelmi támogatások mértéke pedig alacsony.
Jelenleg Magyarország mintegy 30 százalékkal van az emissziós bázisszint alatt. Az ország - még ha a kibocsátások enyhén nőnek is - a jelenleg hatályos nemzetközi klímavédelmi vállalásait, azaz a Kiotói jegyzőkönyvben 2012-ig vállalt 6 százalékos csökkentési céljait várhatóan több mint négyszeresen túlteljesíti.
Ugyanakkor a javaslat mínusz 18 százalékos célszámát úgy kell teljesíteni, hogy az ország legkevésbé klímabarát ipari létesítményeinek 21 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásukat 2005-höz képest 2020-ig, márpedig ez csak jelentős gazdasági terhek vállalása esetén érhető el. Magyarország éppen ezért kezdeményezi a bizottságnál, hogy a klímavédelmi erőfeszítések megfelelő megosztását kapcsolja össze az új tagállamok felzárkózását segítő európai uniós támogatások növelésével.
Az Európai Bizottság a támogatás menetét úgy képzeli el, hogy az érintett ipari szereplőkre ma is érvényes uniós emisszió-kereskedelmi rendszerben a kvótákat nem ingyen osztják ki, hanem egy részüket aukción értékesítik, és az abból származó bevétel 10 százalékát odaadnák a tagországoknak.
Emelni kellene a támogatást
A kormány azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak, hogy e szolidaritási alapból 50 százalék legyen a visszaosztott pénz, amelyet csak klímavédelmet szolgáló beruházásokra lehet költeni. Azonban ez sem elegendő, ezen kívül azt is el kell érni, hogy további támogatások legyenek hozzáférhetőek a gazdasági kohézió erősítése jegyében.
Jelenleg Magyarország túlteljesít
Jelenleg Magyarország mintegy 30 százalékkal van az emissziós bázisszint alatt. Az ország - még ha a kibocsátások enyhén nőnek is - a jelenleg hatályos nemzetközi klímavédelmi vállalásait, azaz a Kiotói jegyzőkönyvben 2012-ig vállalt 6 százalékos csökkentési céljait várhatóan több mint négyszeresen túlteljesíti.
Szükséges az európai uniós támogatások növelése
Ugyanakkor a javaslat mínusz 18 százalékos célszámát úgy kell teljesíteni, hogy az ország legkevésbé klímabarát ipari létesítményeinek 21 százalékkal kell csökkenteniük kibocsátásukat 2005-höz képest 2020-ig, márpedig ez csak jelentős gazdasági terhek vállalása esetén érhető el. Magyarország éppen ezért kezdeményezi a bizottságnál, hogy a klímavédelmi erőfeszítések megfelelő megosztását kapcsolja össze az új tagállamok felzárkózását segítő európai uniós támogatások növelésével.
Az emisszió kvótát aukción fogják értékesíteni
Az Európai Bizottság a támogatás menetét úgy képzeli el, hogy az érintett ipari szereplőkre ma is érvényes uniós emisszió-kereskedelmi rendszerben a kvótákat nem ingyen osztják ki, hanem egy részüket aukción értékesítik, és az abból származó bevétel 10 százalékát odaadnák a tagországoknak.
Emelni kellene a támogatást
A kormány azt fogja javasolni az Európai Bizottságnak, hogy e szolidaritási alapból 50 százalék legyen a visszaosztott pénz, amelyet csak klímavédelmet szolgáló beruházásokra lehet költeni. Azonban ez sem elegendő, ezen kívül azt is el kell érni, hogy további támogatások legyenek hozzáférhetőek a gazdasági kohézió erősítése jegyében.