Ez a  „gazdanövény-felismerés” ma is a növénykórélettan egyik legfontosabb,  behatóan tanulmányozott kérdése. Ebben az idôszakban rakta le  Király Zoltán egy teljesen új tudományterület alapjait. Nevéhez fûzôdik – nemzetközi szinten is – a növényi kórélettan tudományának megszületése.

Ennek elsô írásos nyoma a világ összes növényvédelmi  tanszékén fellelhetô alapvetô kézikönyv, a „The Biochemistry and Physiology of Infectious  Plant Disease.”  Goodman,  Király and Zaitlin (1967). Legnagyobb visszhangot kiváltó közleményét a Nature hasábjain jelentette meg 1972-ben. Azóta is a kórélettan legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik.

Napjainkban a szabadgyököknek a növényi betegség ellenállóságban játszott szerepét vizsgálja. Pályája során mindig a csapatmunkában gondolkodott, az összefogást és a gondolatok ütköztetését tartotta az eredményes kutatómunka  alapfeltételének.

Ma is egyetemi hallgatókkal, doktoranduszokkal, veszi körül magát. Sziporkázó ötleteit mindig  megosztotta velünk. Mi csak ámultunk e gondolatgazdagságon, melynek titka talán abban rejlik, hogy bibliofil  tudós lévén mindig naprakész volt a növénykórtan–kórélettan irodalmában, de olvasottsága más területekre is kiterjedt. Az olvasás szeretete máig betölti életét, s mindennek szépségeit tanítványaival   is megosztja. A nagy orosz regényírók életbölcselete meghatározó volt életszemléletében, s mi e téren is sokat tanulhattunk tôle.

A nyolcvanas évek közepén, amikor Bázelben meglátogatott, ô hívta fel a figyelmemet arra, hogy az a Holbein kép, amely Dosztojevszkijre oly nagy hatással volt éppen itt, a város múzeumában látható, amit azután  együtt csodáltunk meg. Most, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntjük Király Zoltánt, szeretettel kívánunk jó egészséget és további tudományos sikereket a Mesternek.

Tanítványai, barátai és munkatársai nevében.

2005. november 15.

Balázs Ervin

Növényvédelem 41 (11), 2005

Forrás: Növényvédelem