Az új uniós tagállamokban, így Magyarországon is komoly élelmiszer-termelési kapacitások vannak, de ezek kihasználásához a közös agrárpolitikai támogatások mielőbbi kiegyenlítésére van szükség a régi és az új tagállamok viszonylatában - hangsúlyozta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója által rendezett nemzetközi konferencián. Mint arról az MSZP-s EP-delegáció csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t, Gőgös a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra: az új tagok négy évvel a csatlakozás után is csak a régiek számára juttatott támogatások felét kapják a brüsszeli borítékból.
Az államtitkár szerint az egész európai agrár- és vidékfejlesztési ágazat új kihívás előtt áll, amit az élelmiszerek iránt megnövekedett kereslet jelent.
A korábbi feleslegek levezetése helyett egyre gyakrabban kell élelmiszerhiánnyal megküzdeni az Európai Unióban.
"Három évvel ezelőtt Európában sokan meglepődtek azon a véleményünkön, amellyel a termelés fokozását támogattuk. Ma a növekvő élelmiszerárak fényében egyre többen mondják azt, hogy igazunk volt. Európa régi tagországaiban szinte semmi erőforrás-tartalék nincs" - mondta.
Kitért arra, hogy ma egyre szervezettebb kereskedelmi szektor áll szemben a mezőgazdasági termelők kevésbé jól szervezett milliós táborával. Ezért - tette hozzá - kiemelt cél a termelési és értékesítési integrációk működtetése és fejlesztése, különösen az új tagállamokban, ahol a termelők szervezettsége jóval kisebb mértékű.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos cél a helyi ízek, sajátosságok megőrzése.
"Rendes magyar pörköltet nem lehet argentin marhahúsból, Afrikában termelt pirospaprikából és chilei vörösborral készíteni" - vélekedett.
A tanácskozáson Tabajdi Csaba, az EP mezőgazdasági bizottságának főtagja azt a véleményét hangoztatta, hogy az elmúlt évben tapasztalt robbanásszerű árnövekedés nagy mértékben tudható be a spekulációnak is.
"Az európai kontinensen csaknem 100 millió, Magyarországon csaknem 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek kiegyensúlyozatlan, kevés húst és gyümölcsöt tartalmazó táplálkozása az áremelkedés hatására tovább romlik. Ugyanakkor az áremelkedési trend megtörni látszik. El kell kerülnünk az elhamarkodott, populista válaszokat. Az európai uniós termelés visszafogása helyett kövessük a +termeljünk többet és jobb minőségben+ alapelvét" - javasolta.
Tabajdi felvetette, hogy az esetleges támogatáskorlátozások ellensúlyozására minden foglalkoztatott után 5000 eurós támogatásban részesülhessenek a gazdaságok, ezzel is elismerve a nagygazdaságok foglalkoztatásban betöltött fontos szerepét.
A magyar EP-képviselő rendkívül aggályosnak tartja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a támogatható birtokméret határát emeljék fel 0,3-ról 1 hektárra. Ez - mondta - súlyos gondokat okozna a magyarországi zöldség-gyümölcs és szőlészeti ágazatban, ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatástól.
A korábbi feleslegek levezetése helyett egyre gyakrabban kell élelmiszerhiánnyal megküzdeni az Európai Unióban.
"Három évvel ezelőtt Európában sokan meglepődtek azon a véleményünkön, amellyel a termelés fokozását támogattuk. Ma a növekvő élelmiszerárak fényében egyre többen mondják azt, hogy igazunk volt. Európa régi tagországaiban szinte semmi erőforrás-tartalék nincs" - mondta.
Kitért arra, hogy ma egyre szervezettebb kereskedelmi szektor áll szemben a mezőgazdasági termelők kevésbé jól szervezett milliós táborával. Ezért - tette hozzá - kiemelt cél a termelési és értékesítési integrációk működtetése és fejlesztése, különösen az új tagállamokban, ahol a termelők szervezettsége jóval kisebb mértékű.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy fontos cél a helyi ízek, sajátosságok megőrzése.
"Rendes magyar pörköltet nem lehet argentin marhahúsból, Afrikában termelt pirospaprikából és chilei vörösborral készíteni" - vélekedett.
A tanácskozáson Tabajdi Csaba, az EP mezőgazdasági bizottságának főtagja azt a véleményét hangoztatta, hogy az elmúlt évben tapasztalt robbanásszerű árnövekedés nagy mértékben tudható be a spekulációnak is.
"Az európai kontinensen csaknem 100 millió, Magyarországon csaknem 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek kiegyensúlyozatlan, kevés húst és gyümölcsöt tartalmazó táplálkozása az áremelkedés hatására tovább romlik. Ugyanakkor az áremelkedési trend megtörni látszik. El kell kerülnünk az elhamarkodott, populista válaszokat. Az európai uniós termelés visszafogása helyett kövessük a +termeljünk többet és jobb minőségben+ alapelvét" - javasolta.
Tabajdi felvetette, hogy az esetleges támogatáskorlátozások ellensúlyozására minden foglalkoztatott után 5000 eurós támogatásban részesülhessenek a gazdaságok, ezzel is elismerve a nagygazdaságok foglalkoztatásban betöltött fontos szerepét.
A magyar EP-képviselő rendkívül aggályosnak tartja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a támogatható birtokméret határát emeljék fel 0,3-ról 1 hektárra. Ez - mondta - súlyos gondokat okozna a magyarországi zöldség-gyümölcs és szőlészeti ágazatban, ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatástól.
Forrás: www.fvm.hu