A pálinka és a törkölypálinka elõállításának és jelölésének szabályairól

A pálinka és a törkölypálinka elõállításának és jelölésének szabályairól.

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - e körben a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró a kereskedelemért felelõs nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel egyetértésben -, valamint a (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következõket rendeljük el:
1. § (1) Pálinkának csak a szeszes italok meghatározásáról, megnevezésérõl, kiszerelésérõl, címkézésérõl és földrajzi árujelzõinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) 2. mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhetõ, amelyet Magyarországon termett gyümölcsbõl - ideértve a gyümölcsvelõt is - készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sûrítménybõl, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhetõ pálinkának.
(2) A pálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított gyümölcscefre nem használható fel.
(3) Törkölypálinkának csak a 110/2008/EK rendelet 2. mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan törkölypárlat nevezhetõ, amelyet Magyarországon termett szõlõ törkölyébõl készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
(4) A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szõlõtörköly, borseprõ nem használható fel.
(5) A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végsõ ízének lekerekítése érdekében sem. Kizárólag a mellékletben felsorolt anyagok használata megengedett.
(6) A 110/2008/EK rendeletben foglaltak sérelme nélkül, amennyiben az (1)-(5) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, az elõállított termék csak párlatnak nevezhetõ.
(7) A pálinka termék megnevezésében egyfajú gyümölcsbõl készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szó követi.
(8) A különbözõ egyfajú gyümölcsbõl készült pálinkáknak a különleges egyedi ízharmónia érdekében történõ utólagos keverésével elõállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
(9) A különbözõ fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különbözõ fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával elõállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcsfajokat a felhasználás mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.
(10) A törkölypálinka termék megnevezése
a) egyfajta szõlõbõl készült törköly esetében kiegészülhet - a törkölypálinka szót közvetlenül megelõzõen - a szõlõ nevével,
b) kiegészülhet - az a) pont szerinti megnevezést közvetlenül megelõzõen - egy, a termék származására utaló földrajzi névvel.
(11) Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhetõ, amely 100%-os mértékben a Tokaji borvidék magyarországi termõhelyérõl származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.
(12) A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével, elegyítésével készült terméket - még akkor is, ha a termék alkoholtartalma 100%-ban e két összetevõbõl származik - kizárólag csak szeszes italnak lehet nevezni.
2. § Az 1. § rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az esetben használhatók, ha a pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült:
1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter ûrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elõ.
2. Érlelt pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/l lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésû érlelt pálinkák elegyíthetõk, de érlelési idõnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés idõtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés idõtartamát az érlelés helyszínén, ellenõrizhetõ módon dokumentálni kell.
3. Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés idõtartamát az érlelés helyszínén, ellenõrizhetõ módon dokumentálni kell.
4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhetõ. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszaltgyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés idõtartamát az érlelés helyszínén, ellenõrizhetõ módon dokumentálni kell.
3. § (1) Pálinka vagy törkölypálinka felhasználásával készült bármilyen italterméknél a "pálinka" vagy "törkölypálinka" kifejezés feltüntetése kizárólag az összetevõk felsorolásánál lehetséges, kivéve ha a termék alkoholtartalmának 100%-a pálinkából vagy törkölypálinkából származik. Ebben az esetben a termék megnevezésében fel lehet tüntetni a "pálinka felhasználásával készült" vagy a "törkölypálinka felhasználásával készült" kifejezést. Ez a korlátozó rendelkezés a termékhez kapcsolódó marketingeszközökre, különösen a kiegészítõ címkére, díszdobozra, szórólapra is vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó termék címkéjén, hirdetésében vagy a termékhez kapcsolódó marketingeszközön a pálinka, törkölypálinka elnevezést (bármely szóösszetételben) kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha a termékben felhasznált pálinkát, törkölypálinkát az e rendelet elõírásainak megfelelõen állították elõ.
4. § A pálinka és a törkölypálinka elõállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Unió tagállamain kívüli országba történõ exportra elõállított termékek esetében is.
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépést követõen elõállított pálinkára és törkölypálinkára kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a pálinka elõállításának szabályairól szóló 148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet hatályát veszti.