notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet

Hirdetés

az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelölésérõl


Az önálló ingatlanok azonosíthatósága érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) domínium: a közigazgatási egységhez tartozó, önálló KSH kóddal rendelkezõ, földrajzilag különálló egység;
b) különleges külterület: a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minõsülõ terület;
c) központi belterület: a közigazgatási egység központjában levõ belterület, amely a település összefüggõ, beépített része, ahol jellemzõen a közigazgatási szervek helyezkednek el;
d) különálló belterület: a közigazgatási egység központi belterületével földrajzilag össze nem függõ belterület.
2. § (1) A községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fõvárosban (a továbbiakban: közigazgatási egység) minden egyes földrészletet - egyértelmû azonosíthatóságuk érdekében - helyrajzi számmal kell megjelölni.
(2) A helyrajziszámozást közigazgatási egységenként külön-külön kell elvégezni. A közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elõ.
(3) A közigazgatási egységhez tartozó domíniumokat a közigazgatási egység helyrajziszámozási rendszerébe kell illeszteni.
(4) Helyrajziszámozás szempontjából a közigazgatási egység földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet (a továbbiakban: fekvés) alkotnak.
(5) A közigazgatási egység vagy az ahhoz tartozó fekvés újfelmérése, térképfelújítása során a földrészletek korábbi, meglévõ helyrajzi számait csak indokolt esetben szabad megváltoztatni (át-helyrajziszámozni).
3. § (1) A közigazgatási egységhez tartozó fekvéseket elhelyezkedésük sorrendjében - Budapest fõváros kivételével - nullás számokkal kell ellátni. A 01 számmal minden esetben a belterületet - több belterület esetén a központi belterületet - kell megjelölni (melléklet 1. ábra).
(2) Budapest fõvárosban - közigazgatási egységre és fekvésre tekintet nélkül - a helyrajziszámozást a térképkészítés sorrendjében 1-gyel kell kezdeni.
(3) A belterületen áthaladó valamennyi vonalas létesítmény területét a belterület határvonalánál le kell zárni (melléklet 1. ábra).
(4) Ha a különleges külterületet vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna megszakítja, az ezek által megosztott különleges külterület egyes részeit önálló fekvésként kell kezelni és nullás számmal megjelölni. Egyéb vonalas létesítmény területét a különleges külterületi fekvés határánál le kell zárni, és a fekvésen belül lévõ földrészletekkel azonos módon kell helyrajziszámozni (melléklet 1. ábra).
(5) Ha a vonalas létesítmény a belterületen és a különleges külterületen 1500 m-nél, külterületen 3000 m-nél hosszabb, alkalmas helyen (pl. útkeresztezõdés, híd stb.) le kell zárni, és az egyes részeket önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.
4. § (1) Az egymást keresztezõ vonalas létesítményeket a következõk szerint kell helyrajziszámozni:
a) ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, az alacsonyabb rendû vonalas létesítmény területét a magasabb rendû vonalas létesítmény határvonalánál le kell zárni és külön kell helyrajziszámozni;
b) ha a vonalas létesítmények több szintben keresztezik egymást, a föld felszínén haladó vonalas létesítményt egy helyrajzi számmal, az általa megosztott vonalas létesítményt pedig külön-külön helyrajzi számmal kell megjelölni. Nem minõsül többszintû keresztezõdésnek a vasúti vagy közúti áteresz.
(2) Helyrajziszámozás szempontjából "föld felszínén" a bemérés idõpontjában talált természetes vagy mesterségesen kialakított felszínt (pl. bevágás, folyó) kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a vonalas létesítmények rendûségének sorrendje a következõ:
a) közforgalmú vasút;
b) út; ezen belül a sorrend országos közút (autópálya, autóút, elsõrendû, másodrendû fõút stb.), önkormányzati közút, saját használatú út, talajút;
c) gazdasági vagy iparvasút;
d) folyó (folyam), csatorna, árok.
5. § (1) A közös udvarból a különbözõ tulajdonban lévõ épületek által elfoglalt területeket - ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve - önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket idõközben lebontották.
(2) A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévõ kisebb helyrajzi számú földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy helyrajzi számot ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásos munkarészekben "átugrott"-ként kell kezelni.
6. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a helyrajzi szám alfanumerikus változó, amely maximum 18 karakter hosszúságú lehet.
(2) Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében minden egyes épületet külön-külön a magyar abc nagybetûivel kell megjelölni. A magánhangzók közül csak az "A" betût, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyûek - a Q, W, X, Y és Z kivételével (összesen 17 betû) - használhatók. Ha a felhasználható betûk nem elegendõek, a jelölést az "AA", "AB", "AC", ..., "BA", "BB", "BC",... stb. jellel kezdve kell folytatni. Egy épületen belül a lakások helyrajziszámozását 1-tõl 999-ig lehet végezni (pl. 128265/2858/BA/118).
7. § (1) A belterületi földrészleteket a belterület központjából, több belterület esetén a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezõen, elhelyezkedésüknek megfelelõ sorrendben körkörösen - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eggyel (1-gyel) kezdõdõ folytatólagos egész számokkal kell helyrajziszámozni.
(2) Ha a közigazgatási egységen belül több különálló belterület van, akkor a különálló belterületek földrészleteit - az egyes belterületi egységek nullás számának sorrendjében - a központi belterületnél, illetõleg az elõzõ belterületnél felhasznált legmagasabb helyrajzi szám után következõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei (fõvárosi) földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) ettõl eltérõen is elõírhatja.
(3) A külön jogszabályban meghatározott megyei jogú városok földrészleteit kerületenként elkülönítve is lehet helyrajziszámozni. A helyrajziszámozást az I. kerület földrészleteinél 1-gyel kell kezdeni, a II. kerület földrészleteit az elõzõ kerületnél felhasznált helyrajzi számok után - szükség szerinti mennyiségû számjegy kihagyása után - a következõ ezereggyel kezdõdõ számcsoport számaival kell végezni. A megyei jogú városok kerületeinek számcsoportjait az illetékes megyei földhivatal állapítja meg.
(4) Budapest fõváros esetén a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(5) Az utakat, utcákat és más közterületeket elnevezésük szerint - a 3. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - általában egy helyrajzi számmal kell megjelölni. Utcák keresztezõdése esetén a keskenyebb utcát a szélesebb, egyenlõ szélességû utcák esetén a rövidebb utcát a hosszabb utca határvonalánál le kell zárni és önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.
(6) Ha valamely közterület egy része országos közút átkelési szakasza (az országos közútnak a belterületen áthaladó része), az országos közút területét - Budapest fõváros kivételével - az átkelési szakasszal érintett egyéb közterülettõl elkülönítetten kell helyrajziszámozni.
8. § (1) A különleges külterületen belül lévõ földrészletek helyrajziszámozását - ideértve a különleges külterületi egységhez tartozó vonalas létesítmények helyrajziszámozását is - a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma után következõ százeggyel - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.
(2) Ha a közigazgatási egységben több különálló különleges külterület van, a második és a további különleges külterületi egység földrészleteit - nullás számaik sorrendjében - az elõzõ különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi száma után következõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.
9. § (1) A külterületi földrészleteket a központi belterület 01-es számát követõ nullás számokkal (02, 03, 04 stb.) a földrészletek elhelyezkedésének sorrendjében - ideértve a további belterületi és a különleges külterületi egységeket is - kell megjelölni.
(2) A 2. § (3) bekezdés szerinti különálló egységek földrészleteit az elõzõ külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.
10. § (1) A helyrajzi számot lehetõleg a földrészlet ábrájának közepébe, az északi irányra merõlegesen, keskeny földrészletbe pedig a mértékadó hossztengellyel párhuzamos elforgatással, dõlt számokkal kell beírni oly módon, hogy a helyrajzi szám könnyen olvasható legyen. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriai alakjába nem helyezhetõ el, a helyrajzi számot ún. zászlózással is fel lehet tüntetni.
(2) A közigazgatási egység áttekintõ vázlatán a belterületben és a különleges külterületben fel kell tüntetni a fekvés nullás számát, alatta zárójelben a földrészletek helyrajzi számát tól-ig. A külterületen sûrûn egymás mellett lévõ földrészletek helyrajzi számát ugyancsak tól-ig kell feltüntetni.
11. § Egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanok helyrajziszámozását a befoglaló földrészlet helyrajzi számból kiindulva a 6. § szerint kell végezni.
12. § (1) Az alrészleteket - a földrészleten belüli elhelyezkedésük meghatározása, egymástól való megkülönböztetésük, valamint nyilvántartásuk érdekében - a magyar abc kisbetûivel kell megjelölni, ha az alrészletek területe a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket eléri.
(2) A megjelölésre a magánhangzók közül csak az "a" betût, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyûeket szabad használni.
(3) Ha azonos, de egymással nem határos mûvelési ág egy földrészleten belül többször elõfordul - és területük külön-külön eléri a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket -, valamennyit külön-külön alrészletként kell megjelölni.
(4) Külön alrészletként kell megjelölni - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - a külön jogszabályban meghatározott mûvelési ágakat (mûvelés alól kivett területek).
(5) Ha a földrészleten belül a mûvelési ág területe (mûvelés alól kivett terület) a legkisebb területi mértéket nem éri el, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(6) Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a húszat meghaladja, a földrészletet - alkalmas helyen - meg kell osztani oly módon, hogy húsznál több alrészlet egyik földrészleten se keletkezzen. A megosztás során a földrészleteket a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
13. § (1) Az alrészletek betûjelét lehetõleg az alrészlet ábrájának közepében kell elhelyezni. Abban az alrészletben, amelyben a földrészlet helyrajzi száma található, az alrészlet betûjelét a helyrajzi szám alá - ha ez nem lehetséges, mellé, szükséges esetben a helyrajzi számmal azonos módon történõ elforgatással -, a helyrajzi számtól távolabb kell feltüntetni. Vonalas létesítmény esetén az alrészlet betûjelét a hossztengelyre merõlegesen kell megírni.
(2) A mûvelési ágak jelzését minden esetben az alrészlet betûjele mellett, ha a földrészlet egésze egy mûvelési ágba tartozik, a helyrajzi szám alatt kell elhelyezni.
14. § (1) Földrészletek megosztása esetén a megosztás eredményeként keletkezett valamennyi földrészletet tört helyrajzi számmal kell megjelölni:
a) egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén a tört helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a földrészlet eredeti helyrajzi száma, a tört nevezõje pedig 1-tõl kezdõdõ sorszám (melléklet 2. ábra);
b) tört helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén az új helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a megosztással érintett földrészlet számlálójával azonos; nevezõje pedig az eredeti helyrajzi szám addig felhasznált legmagasabb alátörése után következõ számmal kezdõdõ sorszám (melléklet 3. ábra);
c) a megosztás után keletkezõ új földrészletek helyrajziszámozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettõl kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé haladva kell elvégezni.
(2) A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása (pl. telekhatár rendezés) során az érintett földrészletek helyrajzi számait - területük módosítása mellett - változatlanul kell hagyni (melléklet 4. ábra).
(3) Belterületen 50-nél kevesebb házhely kialakítása esetén - a (4) bekezdésben foglalt kivételével - a keletkezett új földrészleteket az (1) bekezdésben foglaltak szerint tört helyrajzi számmal kell megjelölni. Ha a házhelyeket több földrészlet területébõl alakították, a földrészleteket elõször a 16. §-ban foglaltak szerint össze kell vonni. Ha a kialakított házhelyek száma az 50-et eléri vagy meghaladja, a helyrajziszámozást az érintett belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ számmal kell kezdeni. Ha a tartalékolt számcsoport a kialakított házhelyek helyrajziszámozására nem elegendõ és a következõ százas számcsoportot egy másik belterületi vagy különleges külterületi egységnél már felhasználták, a belterületi vagy különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ százegyes számmal - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni.
(4) A fõváros területén az összevonással keletkezett és megosztandó földrészlet alátörésével kell az újonnan kialakítandó földrészletek helyrajzi számait meghatározni.
15. § (1) Több földrészletet érintõ új vonalas létesítmény keletkezése esetén mind a vonalas létesítmény, mind a visszamaradó területek helyrajzi számát - figyelemmel a 3. §-ban, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra - a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani a következõ eltérésekkel:
a) új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezõje pedig 1-tõl kezdõdõ sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következõ számmal kezdõdõ sorszám [melléklet 5. a) ábra];
b) az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévõ helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására - figyelemmel a 16. §-ban foglalt rendelkezésre - a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezõjû alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni [melléklet 5. b) ábra];
c) ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévõ legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni (melléklet 6. ábra).
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti részbeni megosztás az (1) bekezdés a) pontjában lévõ rendelkezés alapján is elvégezhetõ, ebben az esetben azonban a (3) bekezdés elõírásait is alkalmazni kell.
(3) A vonalas létesítményben lévõ helyrajzi számok (1) bekezdés b) pontja szerinti összevonásáról - az (1) bekezdés a) pontja szerinti megosztással egy idõben - külön változási vázrajzot kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni az (1) bekezdés c) pontja szerinti vonalas létesítmény keletkezésekor is, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint történt a megosztás.
(4) Meglévõ vonalas létesítmény, valamint egyéb közterület határvonalának módosítása esetén sem a vonalas létesítmény, sem a közterület, sem pedig az érintett földrészletek helyrajzi számát megváltoztatni nem szabad, csupán a területeket kell módosítani. Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás elõtt több földrészletbõl állt, a határvonal módosítása után - az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 16. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - egy helyrajzi számmal kell megjelölni (melléklet 7. ábra).
16. § Az összevonás eredményeként keletkezett új földrészlet helyrajziszámozására az összevont földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egész számot; egész szám hiányában a legkisebb számlálójú tört helyrajzi szám legnagyobb nevezõjû alátörését kell felhasználni (melléklet 8. ábra).
17. § (1) Közigazgatási egységek határvonalának változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. §-ban foglalt elõírások szerint kell helyrajziszámozni.
(2) Az átcsatolt földrészletek helyrajzi számait a csökkenõ közigazgatási egységben meg kell szüntetni, a növekvõ közigazgatási egységben pedig a következõk szerint át kell helyrajziszámozni:
a) külterületi földrészletek átcsatolása esetén az átszámozást általában a növekvõ közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket [melléklet 9. a) és b) ábra];
b) belterületi és különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a növekvõ közigazgatási egység belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterület - földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel - de legalább ötven szám kihagyásával - kell az átszámozást az átcsatolt belterületen kezdeni, majd az így felhasznált legmagasabb helyrajzi számot követõ százeggyel kezdve - legalább ötven szám kihagyásával - az átcsatolt különleges külterületi földrészleteken folytatni;
c) ha az átcsatolt belterületi vagy különleges külterületi földrészletek csatlakoznak a növekvõ közigazgatási egység belterületéhez, illetõleg különleges külterületéhez, a belterületi, illetve a különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százegyes számmal kezdve kell az átcsatolt földrészleteket helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendõ és a következõ százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták, valamennyi átcsatolt földrészletet a b) pontban foglaltak szerint kell helyrajziszámozni.
18. § Az egyesített közigazgatási egységek földrészleteit folyamatosan kell helyrajziszámozni. Az egyesítésre kerülõ közigazgatási egységek közül a több földrészlettel rendelkezõ egységet kell növekvõ közigazgatási egységként kezelni, ahol a helyrajziszámozást változatlanul kell hagyni. A többi földrészletet a 17. § (2) bekezdés szerint kell át-helyrajziszámozni.
19. § Új közigazgatási egység alakulása esetén az új település valamennyi földrészletét a helyrajziszámozás általános szabályai szerint (2. §) újból kell helyrajziszámozni, a csökkenõ közigazgatási egységekben maradó földrészletek helyrajzi számait pedig változatlanul kell hagyni. A csökkenõ közigazgatási egységekben az egyes számcsoportok között fel nem használt helyrajzi számokat "átugrott"-ként kell kezelni.
20. § (1) Belterületi határvonal változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(2) Külterületbõl belterülethez csatolt földrészleteket a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ számtól kezdve kell helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendõ - és a következõ százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell a helyrajziszámozást elvégezni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket (melléklet 10. ábra).
(3) Külterületi lakott hely különálló belterületté minõsítése esetében az érintett földrészleteket a belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterületi - földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni [melléklet 11. a) és b) ábra].
(4) Belterületbõl külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számának megfelelõ alátöréseivel kell a helyrajziszámozást elvégezni [melléklet 12. a) és b) ábra].
(5) Különálló belterület külterületté minõsítése esetében a földrészleteket az érintett belterületi egység nullás számának megfelelõ alátöréseivel kell számozni [melléklet 13. a) és b) ábra].
21. § (1) Különleges külterületbõl a belterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerû alkalmazásával kell helyrajziszámozni.
(2) Különleges külterület különálló belterületté minõsítése esetében az érintett földrészleteket a 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(3) Különleges külterületbõl a külterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(4) Különleges külterület külterületté minõsítése esetében a 20. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell az át-helyrajziszámozást végrehajtani.
22. § (1) Közigazgatási egység vagy fekvéshatárvonal változása következtében átszámozott földrészletek régi és új helyrajzi számai közötti kapcsolat, valamint a területelszámolás biztosítása érdekében azonosító jegyzéket kell készíteni.
(2) Az azonosító jegyzék "változás elõtt" rovatába az átcsatolt földrészleteknek a csökkenõ közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényben volt helyrajzi számát és területi adatait - a régi helyrajzi számok növekvõ sorrendjében - kell bejegyezni. A "változás után" rovatban a növekvõ közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényes helyrajzi számot és területi adatokat kell feltüntetni.
(3) A határvonal-változással érintett valamennyi földrészlet adatainak bejegyzése után a változás elõtti és a változás utáni területi adatokat összegezni kell. A változás elõtti és a változás utáni területi végösszegeknek m2 élességei kell egymással egyezni.
23. § (1) Több mûvelési ágban hasznosított földrészlet megosztása esetén a keletkezett új földrészletekben az alrészleteket - a keletkezett új földrészletekre vonatkozóan külön-külön - szükség szerint az eredeti alrészletjelzéstõl függetlenül kell megjelölni (melléklet 14. ábra).
(2) Több mûvelési ágban hasznosított földrészlet összevonása esetén a természetben összefüggõ, azonos mûvelési ágba tartozó területeket egy alrészletté kell összevonni és az egyes mûvelési ágakat az eredeti alrészletek jelzésétõl függetlenül kell megjelölni. Amennyiben a legkisebb területi mértéket el nem érõ és ezért az összevonás elõtt más mûvelési ághoz csatolt mûvelési ágak területe az összevonás után a - külön jogszabályban meghatározott - legkisebb területi mértéket eléri, önálló alrészletként kell kezelni (melléklet 8. ábra).
(3) Mûvelési ág változása esetén az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni a következõ kiegészítésekkel;
a) ha valamely alrészlet mûvelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet mûvelési ágára változik, a megváltozott alrészlet területét be kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, az alrészleteket pedig az "a" betûvel kezdve - folytatólagosan - kell újra megjelölni (melléklet 15. ábra);
b) ha valamely alrészlet mûvelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet mûvelési ágára, betûjelzésüket - a területek megfelelõ megváltoztatásával - változatlanul kell hagyni (melléklet 15. és 16. ábra);
c) a mûvelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következõ - a földrészleten belül eddig fel nem használt - kisbetûjével kell megjelölni (melléklet 16. ábra).
24. § (1) A közigazgatási egység fekvéseiben lévõ földrészletek helyrajziszámozását megváltoztatni
a) közigazgatási egységek egyesítése, új közigazgatási egység keletkezése, közigazgatási egység vagy fekvés teljes újfelmérése,
b) a belterület határvonalának nagymértékû változása,
c) a tört helyrajzi számok nagy száma
esetén szabad.
(2) Átszámozást a helyrajziszámozás általános elõírásai szerint kell végezni.
(3) Az átszámozáshoz az illetékes megyei földhivatalnak a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elõzetes engedélyét meg kell kérnie.
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult földmérési munkáknál kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg kisajátítási terv készítésérõl és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet 2. mellékletének 28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"28. A kisajátításra kerülõ és visszamaradó földrészleteket a helyrajziszámozásról szóló rendelet elõírásai szerint kell helyrajziszámozni."
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 60. § (2) bekezdésének elsõ mondata.
(4) Az Inyvhr. 3. számú melléklete a következõ új III. ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi III. és IV. pontok számozása IV. és V. pontra változik:
"III. Költségviselõ adatai
Költségviselõ neve (megnevezése): ....................................................................................................................................
Költségviselõ címe (székhelye): ..........................................................................................................................................
"

(5) Az Inyvhr. 4. számú mellékletének II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"II. A betekintéssel érintett ingatlan(ok) megjelölése
A település neve: Az ingatlan fekvése: Az ingatlan helyrajzi száma:

Hasznos volt számodra a szótárunk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 219

Átlagos értékelés: 4.8

Hirdetés

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Védekezzünk taplógomba ellen

Védekezés a taplótámadás ellen

Nagyon gyakran fenyegetik a fákat, cserjéket a taplógombák, amik megtalálhatók idősebb fákon, és fiatal csemetéken, erdei környezetben és gyümölcsösben is egyaránt. Mostani...

A muskátli szaporítása könnyebb, mint hinnéd

Muskátli szaporítása

Magyarországon, de számos európai országban a legkedveltebb növénynek számít a muskátli. Mi pedig már alig vártuk, hogy tavasz legyen, gyönyörködhessünk ebben a csodálatos...

Könnyedén elkészíthető padlizsánkrémreceptek

A világ legegészségesebb finomsága – Padlizsánkrém házilag

A padlizsán számtalan jótékony hatással bír, ezért mindenkinek érdemes fogyasztania. A padlizsánkrém pedig egy olyan finomság, amit még a legfinnyásabb gyerekek is szívesen...

Génmódosított rovarok árasztanak el minket

Hibáztak a kutatók – Génmódosított rovarokat szabadítottak ránk!

A kutatók jót szerettek volna, a kísérlet viszont visszafelé sült el, aminek az eredménye pedig nagy veszélyt is jelenthet. Nézzük, hogyan szabadították ránk a génmódosított...

A fokhagyma sikeres termesztése

Ősszel ültesd a fokhagymát, ha egészséges, szép, bő termést szeretnél!

Sajnos kevesen tudják, hogy mikor érdemes elkezdenünk a fokhagyma termesztését. Cikkem azoknak szól, akik egészséges, szép és bő termést szeretnének elérni, most mindent...

Ezeket a télálló növényeket imádni fogod

Ősztől tavaszig virágzó növények

Nem csak tavasszal, és nyáron, hanem ősszel, illetve télen is gyönyörködhetünk a szebbnél szebb virágokban. Mostani cikkünk azért íródott, mert ismételten nagyon sok kérdés...

Bemutatom nektek a királydinnyét

A biciklisek réme – Bemutatom a királydinnyét!

Nem kegyelmez a bicikliseknek, sajnos nem olyan régen én is találkoztam egy ilyen növénnyel az úton, nem örültem annyira, mert utána hazáig kellett tolnom a bringát. Mostani...

A legjobb trükkök diótöréshez, ezt neked is látnod kell

Trükkök diótöréshez

Mindenki szereti a diót, süteményekbe, vagy éppen magába. Viszont eddig sok időt vett el, ráadásul sokszor kézfájdalom járt a diótörés. Ennek azonban vége, most megmutatom a...

Erika és csarab bemutatása

Legkedveltebb télálló növényeink – A csarab és erika

Mostani cikkemben két fantasztikus növényt mutatok be nektek, amik az őszi/téli kertek sztárjaivá nőttek az évek során, tartsatok velem és tudjatok mindent a csarabról, illetve...

Betiltották az erdőírtást!

Ébrednek az emberek – Betiltották az erdők irtását!

Több ország kormánya is ígéretet tette arra, hogy megszünteti az erdők esztelen irtását, azonban sokan nem tettek még semmit az ígéret betartásáért, nem úgy, mint Norvégia...

Hétméteres anakondával találkozott a búvár – Elképesztő felvétel!

Csodálatos, egyben félelmetes felvétel – Hétméteres anakondával találkozott a búvár!

Hátborzongató, gyönyörű, félelmetes – Nem is tudom, melyik a legjobb jelző erre a nem mindennapi felvételre, de talán mindegyik helyén való…Nézd meg te is ezt a...

Hihetetlen szépség – Egyetlen tő krizantém, amelyen 1515 virág található!

Hihetetlen szépség – Egyetlen tő krizantém, amelyen 1515 virág található!

Az ősz egyik legnagyobb csodája, egyetlen tő krizantém, amelyen összesen több mint 1500 virág található, én még nem láttam ennél szebbet! Nézzük, mi vár még ránk a...