44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet


az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelölésérõl


Az önálló ingatlanok azonosíthatósága érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
a) domínium: a közigazgatási egységhez tartozó, önálló KSH kóddal rendelkezõ, földrajzilag különálló egység;
b) különleges külterület: a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minõsülõ terület;
c) központi belterület: a közigazgatási egység központjában levõ belterület, amely a település összefüggõ, beépített része, ahol jellemzõen a közigazgatási szervek helyezkednek el;
d) különálló belterület: a közigazgatási egység központi belterületével földrajzilag össze nem függõ belterület.
2. § (1) A községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fõvárosban (a továbbiakban: közigazgatási egység) minden egyes földrészletet - egyértelmû azonosíthatóságuk érdekében - helyrajzi számmal kell megjelölni.
(2) A helyrajziszámozást közigazgatási egységenként külön-külön kell elvégezni. A közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elõ.
(3) A közigazgatási egységhez tartozó domíniumokat a közigazgatási egység helyrajziszámozási rendszerébe kell illeszteni.
(4) Helyrajziszámozás szempontjából a közigazgatási egység földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet (a továbbiakban: fekvés) alkotnak.
(5) A közigazgatási egység vagy az ahhoz tartozó fekvés újfelmérése, térképfelújítása során a földrészletek korábbi, meglévõ helyrajzi számait csak indokolt esetben szabad megváltoztatni (át-helyrajziszámozni).
3. § (1) A közigazgatási egységhez tartozó fekvéseket elhelyezkedésük sorrendjében - Budapest fõváros kivételével - nullás számokkal kell ellátni. A 01 számmal minden esetben a belterületet - több belterület esetén a központi belterületet - kell megjelölni (melléklet 1. ábra).
(2) Budapest fõvárosban - közigazgatási egységre és fekvésre tekintet nélkül - a helyrajziszámozást a térképkészítés sorrendjében 1-gyel kell kezdeni.
(3) A belterületen áthaladó valamennyi vonalas létesítmény területét a belterület határvonalánál le kell zárni (melléklet 1. ábra).
(4) Ha a különleges külterületet vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna megszakítja, az ezek által megosztott különleges külterület egyes részeit önálló fekvésként kell kezelni és nullás számmal megjelölni. Egyéb vonalas létesítmény területét a különleges külterületi fekvés határánál le kell zárni, és a fekvésen belül lévõ földrészletekkel azonos módon kell helyrajziszámozni (melléklet 1. ábra).
(5) Ha a vonalas létesítmény a belterületen és a különleges külterületen 1500 m-nél, külterületen 3000 m-nél hosszabb, alkalmas helyen (pl. útkeresztezõdés, híd stb.) le kell zárni, és az egyes részeket önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.
4. § (1) Az egymást keresztezõ vonalas létesítményeket a következõk szerint kell helyrajziszámozni:
a) ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, az alacsonyabb rendû vonalas létesítmény területét a magasabb rendû vonalas létesítmény határvonalánál le kell zárni és külön kell helyrajziszámozni;
b) ha a vonalas létesítmények több szintben keresztezik egymást, a föld felszínén haladó vonalas létesítményt egy helyrajzi számmal, az általa megosztott vonalas létesítményt pedig külön-külön helyrajzi számmal kell megjelölni. Nem minõsül többszintû keresztezõdésnek a vasúti vagy közúti áteresz.
(2) Helyrajziszámozás szempontjából "föld felszínén" a bemérés idõpontjában talált természetes vagy mesterségesen kialakított felszínt (pl. bevágás, folyó) kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a vonalas létesítmények rendûségének sorrendje a következõ:
a) közforgalmú vasút;
b) út; ezen belül a sorrend országos közút (autópálya, autóút, elsõrendû, másodrendû fõút stb.), önkormányzati közút, saját használatú út, talajút;
c) gazdasági vagy iparvasút;
d) folyó (folyam), csatorna, árok.
5. § (1) A közös udvarból a különbözõ tulajdonban lévõ épületek által elfoglalt területeket - ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve - önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket idõközben lebontották.
(2) A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévõ kisebb helyrajzi számú földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy helyrajzi számot ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásos munkarészekben "átugrott"-ként kell kezelni.
6. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a helyrajzi szám alfanumerikus változó, amely maximum 18 karakter hosszúságú lehet.
(2) Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében minden egyes épületet külön-külön a magyar abc nagybetûivel kell megjelölni. A magánhangzók közül csak az "A" betût, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyûek - a Q, W, X, Y és Z kivételével (összesen 17 betû) - használhatók. Ha a felhasználható betûk nem elegendõek, a jelölést az "AA", "AB", "AC", ..., "BA", "BB", "BC",... stb. jellel kezdve kell folytatni. Egy épületen belül a lakások helyrajziszámozását 1-tõl 999-ig lehet végezni (pl. 128265/2858/BA/118).
7. § (1) A belterületi földrészleteket a belterület központjából, több belterület esetén a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezõen, elhelyezkedésüknek megfelelõ sorrendben körkörösen - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eggyel (1-gyel) kezdõdõ folytatólagos egész számokkal kell helyrajziszámozni.
(2) Ha a közigazgatási egységen belül több különálló belterület van, akkor a különálló belterületek földrészleteit - az egyes belterületi egységek nullás számának sorrendjében - a központi belterületnél, illetõleg az elõzõ belterületnél felhasznált legmagasabb helyrajzi szám után következõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei (fõvárosi) földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) ettõl eltérõen is elõírhatja.
(3) A külön jogszabályban meghatározott megyei jogú városok földrészleteit kerületenként elkülönítve is lehet helyrajziszámozni. A helyrajziszámozást az I. kerület földrészleteinél 1-gyel kell kezdeni, a II. kerület földrészleteit az elõzõ kerületnél felhasznált helyrajzi számok után - szükség szerinti mennyiségû számjegy kihagyása után - a következõ ezereggyel kezdõdõ számcsoport számaival kell végezni. A megyei jogú városok kerületeinek számcsoportjait az illetékes megyei földhivatal állapítja meg.
(4) Budapest fõváros esetén a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
(5) Az utakat, utcákat és más közterületeket elnevezésük szerint - a 3. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - általában egy helyrajzi számmal kell megjelölni. Utcák keresztezõdése esetén a keskenyebb utcát a szélesebb, egyenlõ szélességû utcák esetén a rövidebb utcát a hosszabb utca határvonalánál le kell zárni és önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.
(6) Ha valamely közterület egy része országos közút átkelési szakasza (az országos közútnak a belterületen áthaladó része), az országos közút területét - Budapest fõváros kivételével - az átkelési szakasszal érintett egyéb közterülettõl elkülönítetten kell helyrajziszámozni.
8. § (1) A különleges külterületen belül lévõ földrészletek helyrajziszámozását - ideértve a különleges külterületi egységhez tartozó vonalas létesítmények helyrajziszámozását is - a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma után következõ százeggyel - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.
(2) Ha a közigazgatási egységben több különálló különleges külterület van, a második és a további különleges külterületi egység földrészleteit - nullás számaik sorrendjében - az elõzõ különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi száma után következõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.
9. § (1) A külterületi földrészleteket a központi belterület 01-es számát követõ nullás számokkal (02, 03, 04 stb.) a földrészletek elhelyezkedésének sorrendjében - ideértve a további belterületi és a különleges külterületi egységeket is - kell megjelölni.
(2) A 2. § (3) bekezdés szerinti különálló egységek földrészleteit az elõzõ külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a megyei földhivatal ettõl eltérõen is elõírhatja.
10. § (1) A helyrajzi számot lehetõleg a földrészlet ábrájának közepébe, az északi irányra merõlegesen, keskeny földrészletbe pedig a mértékadó hossztengellyel párhuzamos elforgatással, dõlt számokkal kell beírni oly módon, hogy a helyrajzi szám könnyen olvasható legyen. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriai alakjába nem helyezhetõ el, a helyrajzi számot ún. zászlózással is fel lehet tüntetni.
(2) A közigazgatási egység áttekintõ vázlatán a belterületben és a különleges külterületben fel kell tüntetni a fekvés nullás számát, alatta zárójelben a földrészletek helyrajzi számát tól-ig. A külterületen sûrûn egymás mellett lévõ földrészletek helyrajzi számát ugyancsak tól-ig kell feltüntetni.
11. § Egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanok helyrajziszámozását a befoglaló földrészlet helyrajzi számból kiindulva a 6. § szerint kell végezni.
12. § (1) Az alrészleteket - a földrészleten belüli elhelyezkedésük meghatározása, egymástól való megkülönböztetésük, valamint nyilvántartásuk érdekében - a magyar abc kisbetûivel kell megjelölni, ha az alrészletek területe a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket eléri.
(2) A megjelölésre a magánhangzók közül csak az "a" betût, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyûeket szabad használni.
(3) Ha azonos, de egymással nem határos mûvelési ág egy földrészleten belül többször elõfordul - és területük külön-külön eléri a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket -, valamennyit külön-külön alrészletként kell megjelölni.
(4) Külön alrészletként kell megjelölni - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - a külön jogszabályban meghatározott mûvelési ágakat (mûvelés alól kivett területek).
(5) Ha a földrészleten belül a mûvelési ág területe (mûvelés alól kivett terület) a legkisebb területi mértéket nem éri el, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.
(6) Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a húszat meghaladja, a földrészletet - alkalmas helyen - meg kell osztani oly módon, hogy húsznál több alrészlet egyik földrészleten se keletkezzen. A megosztás során a földrészleteket a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
13. § (1) Az alrészletek betûjelét lehetõleg az alrészlet ábrájának közepében kell elhelyezni. Abban az alrészletben, amelyben a földrészlet helyrajzi száma található, az alrészlet betûjelét a helyrajzi szám alá - ha ez nem lehetséges, mellé, szükséges esetben a helyrajzi számmal azonos módon történõ elforgatással -, a helyrajzi számtól távolabb kell feltüntetni. Vonalas létesítmény esetén az alrészlet betûjelét a hossztengelyre merõlegesen kell megírni.
(2) A mûvelési ágak jelzését minden esetben az alrészlet betûjele mellett, ha a földrészlet egésze egy mûvelési ágba tartozik, a helyrajzi szám alatt kell elhelyezni.
14. § (1) Földrészletek megosztása esetén a megosztás eredményeként keletkezett valamennyi földrészletet tört helyrajzi számmal kell megjelölni:
a) egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén a tört helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a földrészlet eredeti helyrajzi száma, a tört nevezõje pedig 1-tõl kezdõdõ sorszám (melléklet 2. ábra);
b) tört helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén az új helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a megosztással érintett földrészlet számlálójával azonos; nevezõje pedig az eredeti helyrajzi szám addig felhasznált legmagasabb alátörése után következõ számmal kezdõdõ sorszám (melléklet 3. ábra);
c) a megosztás után keletkezõ új földrészletek helyrajziszámozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettõl kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé haladva kell elvégezni.
(2) A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása (pl. telekhatár rendezés) során az érintett földrészletek helyrajzi számait - területük módosítása mellett - változatlanul kell hagyni (melléklet 4. ábra).
(3) Belterületen 50-nél kevesebb házhely kialakítása esetén - a (4) bekezdésben foglalt kivételével - a keletkezett új földrészleteket az (1) bekezdésben foglaltak szerint tört helyrajzi számmal kell megjelölni. Ha a házhelyeket több földrészlet területébõl alakították, a földrészleteket elõször a 16. §-ban foglaltak szerint össze kell vonni. Ha a kialakított házhelyek száma az 50-et eléri vagy meghaladja, a helyrajziszámozást az érintett belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ számmal kell kezdeni. Ha a tartalékolt számcsoport a kialakított házhelyek helyrajziszámozására nem elegendõ és a következõ százas számcsoportot egy másik belterületi vagy különleges külterületi egységnél már felhasználták, a belterületi vagy különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ százegyes számmal - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni.
(4) A fõváros területén az összevonással keletkezett és megosztandó földrészlet alátörésével kell az újonnan kialakítandó földrészletek helyrajzi számait meghatározni.
15. § (1) Több földrészletet érintõ új vonalas létesítmény keletkezése esetén mind a vonalas létesítmény, mind a visszamaradó területek helyrajzi számát - figyelemmel a 3. §-ban, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra - a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani a következõ eltérésekkel:
a) új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezõje pedig 1-tõl kezdõdõ sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következõ számmal kezdõdõ sorszám [melléklet 5. a) ábra];
b) az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévõ helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására - figyelemmel a 16. §-ban foglalt rendelkezésre - a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezõjû alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni [melléklet 5. b) ábra];
c) ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévõ legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni (melléklet 6. ábra).
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti részbeni megosztás az (1) bekezdés a) pontjában lévõ rendelkezés alapján is elvégezhetõ, ebben az esetben azonban a (3) bekezdés elõírásait is alkalmazni kell.
(3) A vonalas létesítményben lévõ helyrajzi számok (1) bekezdés b) pontja szerinti összevonásáról - az (1) bekezdés a) pontja szerinti megosztással egy idõben - külön változási vázrajzot kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni az (1) bekezdés c) pontja szerinti vonalas létesítmény keletkezésekor is, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint történt a megosztás.
(4) Meglévõ vonalas létesítmény, valamint egyéb közterület határvonalának módosítása esetén sem a vonalas létesítmény, sem a közterület, sem pedig az érintett földrészletek helyrajzi számát megváltoztatni nem szabad, csupán a területeket kell módosítani. Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás elõtt több földrészletbõl állt, a határvonal módosítása után - az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 16. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - egy helyrajzi számmal kell megjelölni (melléklet 7. ábra).
16. § Az összevonás eredményeként keletkezett új földrészlet helyrajziszámozására az összevont földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egész számot; egész szám hiányában a legkisebb számlálójú tört helyrajzi szám legnagyobb nevezõjû alátörését kell felhasználni (melléklet 8. ábra).
17. § (1) Közigazgatási egységek határvonalának változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. §-ban foglalt elõírások szerint kell helyrajziszámozni.
(2) Az átcsatolt földrészletek helyrajzi számait a csökkenõ közigazgatási egységben meg kell szüntetni, a növekvõ közigazgatási egységben pedig a következõk szerint át kell helyrajziszámozni:
a) külterületi földrészletek átcsatolása esetén az átszámozást általában a növekvõ közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket [melléklet 9. a) és b) ábra];
b) belterületi és különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a növekvõ közigazgatási egység belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterület - földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel - de legalább ötven szám kihagyásával - kell az átszámozást az átcsatolt belterületen kezdeni, majd az így felhasznált legmagasabb helyrajzi számot követõ százeggyel kezdve - legalább ötven szám kihagyásával - az átcsatolt különleges külterületi földrészleteken folytatni;
c) ha az átcsatolt belterületi vagy különleges külterületi földrészletek csatlakoznak a növekvõ közigazgatási egység belterületéhez, illetõleg különleges külterületéhez, a belterületi, illetve a különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követõ százegyes számmal kezdve kell az átcsatolt földrészleteket helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendõ és a következõ százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták, valamennyi átcsatolt földrészletet a b) pontban foglaltak szerint kell helyrajziszámozni.
18. § Az egyesített közigazgatási egységek földrészleteit folyamatosan kell helyrajziszámozni. Az egyesítésre kerülõ közigazgatási egységek közül a több földrészlettel rendelkezõ egységet kell növekvõ közigazgatási egységként kezelni, ahol a helyrajziszámozást változatlanul kell hagyni. A többi földrészletet a 17. § (2) bekezdés szerint kell át-helyrajziszámozni.
19. § Új közigazgatási egység alakulása esetén az új település valamennyi földrészletét a helyrajziszámozás általános szabályai szerint (2. §) újból kell helyrajziszámozni, a csökkenõ közigazgatási egységekben maradó földrészletek helyrajzi számait pedig változatlanul kell hagyni. A csökkenõ közigazgatási egységekben az egyes számcsoportok között fel nem használt helyrajzi számokat "átugrott"-ként kell kezelni.
20. § (1) Belterületi határvonal változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(2) Külterületbõl belterülethez csatolt földrészleteket a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ számtól kezdve kell helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendõ - és a következõ százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell a helyrajziszámozást elvégezni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a húszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket (melléklet 10. ábra).
(3) Külterületi lakott hely különálló belterületté minõsítése esetében az érintett földrészleteket a belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterületi - földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követõ százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni [melléklet 11. a) és b) ábra].
(4) Belterületbõl külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számának megfelelõ alátöréseivel kell a helyrajziszámozást elvégezni [melléklet 12. a) és b) ábra].
(5) Különálló belterület külterületté minõsítése esetében a földrészleteket az érintett belterületi egység nullás számának megfelelõ alátöréseivel kell számozni [melléklet 13. a) és b) ábra].
21. § (1) Különleges külterületbõl a belterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerû alkalmazásával kell helyrajziszámozni.
(2) Különleges külterület különálló belterületté minõsítése esetében az érintett földrészleteket a 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(3) Különleges külterületbõl a külterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.
(4) Különleges külterület külterületté minõsítése esetében a 20. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell az át-helyrajziszámozást végrehajtani.
22. § (1) Közigazgatási egység vagy fekvéshatárvonal változása következtében átszámozott földrészletek régi és új helyrajzi számai közötti kapcsolat, valamint a területelszámolás biztosítása érdekében azonosító jegyzéket kell készíteni.
(2) Az azonosító jegyzék "változás elõtt" rovatába az átcsatolt földrészleteknek a csökkenõ közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényben volt helyrajzi számát és területi adatait - a régi helyrajzi számok növekvõ sorrendjében - kell bejegyezni. A "változás után" rovatban a növekvõ közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényes helyrajzi számot és területi adatokat kell feltüntetni.
(3) A határvonal-változással érintett valamennyi földrészlet adatainak bejegyzése után a változás elõtti és a változás utáni területi adatokat összegezni kell. A változás elõtti és a változás utáni területi végösszegeknek m2 élességei kell egymással egyezni.
23. § (1) Több mûvelési ágban hasznosított földrészlet megosztása esetén a keletkezett új földrészletekben az alrészleteket - a keletkezett új földrészletekre vonatkozóan külön-külön - szükség szerint az eredeti alrészletjelzéstõl függetlenül kell megjelölni (melléklet 14. ábra).
(2) Több mûvelési ágban hasznosított földrészlet összevonása esetén a természetben összefüggõ, azonos mûvelési ágba tartozó területeket egy alrészletté kell összevonni és az egyes mûvelési ágakat az eredeti alrészletek jelzésétõl függetlenül kell megjelölni. Amennyiben a legkisebb területi mértéket el nem érõ és ezért az összevonás elõtt más mûvelési ághoz csatolt mûvelési ágak területe az összevonás után a - külön jogszabályban meghatározott - legkisebb területi mértéket eléri, önálló alrészletként kell kezelni (melléklet 8. ábra).
(3) Mûvelési ág változása esetén az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni a következõ kiegészítésekkel;
a) ha valamely alrészlet mûvelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet mûvelési ágára változik, a megváltozott alrészlet területét be kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, az alrészleteket pedig az "a" betûvel kezdve - folytatólagosan - kell újra megjelölni (melléklet 15. ábra);
b) ha valamely alrészlet mûvelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet mûvelési ágára, betûjelzésüket - a területek megfelelõ megváltoztatásával - változatlanul kell hagyni (melléklet 15. és 16. ábra);
c) a mûvelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következõ - a földrészleten belül eddig fel nem használt - kisbetûjével kell megjelölni (melléklet 16. ábra).
24. § (1) A közigazgatási egység fekvéseiben lévõ földrészletek helyrajziszámozását megváltoztatni
a) közigazgatási egységek egyesítése, új közigazgatási egység keletkezése, közigazgatási egység vagy fekvés teljes újfelmérése,
b) a belterület határvonalának nagymértékû változása,
c) a tört helyrajzi számok nagy száma
esetén szabad.
(2) Átszámozást a helyrajziszámozás általános elõírásai szerint kell végezni.
(3) Az átszámozáshoz az illetékes megyei földhivatalnak a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elõzetes engedélyét meg kell kérnie.
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követõen indult földmérési munkáknál kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg kisajátítási terv készítésérõl és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet 2. mellékletének 28. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"28. A kisajátításra kerülõ és visszamaradó földrészleteket a helyrajziszámozásról szóló rendelet elõírásai szerint kell helyrajziszámozni."
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 60. § (2) bekezdésének elsõ mondata.
(4) Az Inyvhr. 3. számú melléklete a következõ új III. ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi III. és IV. pontok számozása IV. és V. pontra változik:
"III. Költségviselõ adatai
Költségviselõ neve (megnevezése): ....................................................................................................................................
Költségviselõ címe (székhelye): ..........................................................................................................................................
"

(5) Az Inyvhr. 4. számú mellékletének II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"II. A betekintéssel érintett ingatlan(ok) megjelölése
A település neve: Az ingatlan fekvése: Az ingatlan helyrajzi száma:


címkék:
Kapcsolódó cikkek
Tippek a bőséges gyümölcsfa termésért

Kövesd ezeket a tippeket, hogy a kertedben minden gyümölcsfa bőségesen teremjen

Nincs is annál jobb, mint saját kertünkben termett gyümölcsöt szüretelni. De ahhoz, hogy a gyümölcsfák valóban bőséges termést hozzanak, érdemes néhány jól bevált házi...

Meglepő tények a régi idők kerti munkáiról

Meglepő tények a régi idők kerti munkáiról - te hallottál már ezekről?

A kertészkedés sokunk számára hobbi vagy akár mindennapi életünk része, de vajon tudjuk-e, hogyan művelték a kertet nagyszüleink idejében? A régi idők kerti munkái számos...

Próbáld ki ezeket az egyszerűen elkészíthető házi növényvédő szereket

Ezek a házi növényvédő szerek minden kártevőt elűznek a kertből - Hihetetlen, de igaz

Így június végén, a nyár közepén már házi kertjeink bőven hozzák a finomabbnál finomabb terméseket, de sajnos szinte elkerülhetetlen, hogy a kártevők is megjelenjenek, akik...

Megégtek a növényeim a napon - Mit tudok csinálni?

Mit lehet tenni, ha megégtek a növényeim a napon?

Igen, sajnos a növények is meg tudnak égni. Ahogy te is leéghetsz, ha túl sokáig tartózkodsz a napon, úgy növényeid is megéghetnek, ha túl sokat éri őket a közvetlen napfény....

metélőhagyma

Hogyan használjuk a metélőhagymát - A kertben és a konyhában

A metélőhagyma az egyik legegyszerűbben termeszthető és a veteményeskertbe adható fűszernövény, ráadásul évelő is, úgyhogy évről évre visszatér. Kerted és konyhád...

ernyős verbéna ültetése

Termeszd ezt a csodás virágot a pillangók számára és ellepik a kertedet

Az ernyős verbéna (Verbena bonariensis) egy különleges és lenyűgöző növény, amely nemcsak a kerted dísze lehet, hanem a pillangók számára is igazi paradicsom. A vibráló, öt...

méhek kedvenc virága

Ez az a virág, amitől az összes méh bezsong

A varjúháj, különösen a sárga virágú varjúháj, különleges helyet foglal el a kertészek és a méhek szívében egyaránt. Ez az évelő zamatos növény nem csak könnyen...

katicákkal a kártevők ellen

Így védd a kerted a katicabogarak segítségével

A katicabogarak, más néven hétpettyes katicák (Coccinellidae), a kertészek egyik legjobb szövetségesei a természetes kártevőirtásban. Ezek az apró, élénk színű bogarak és...

kullancs ellen

Kullancs a bőr alatt: így vedd észre a leghamarabb!

A kullancscsípés felismerése gyakran bonyolultabb, mint más rovarcsípéseké. A szúnyogokkal és más rovarokkal ellentétben a kullancscsípés nem okoz azonnali viszketést vagy...

14 ritka cicafajta, amik biztosan elrabolják a szívedet

14 ritka cicafajta, amik biztosan levesznek a lábadról

A legtöbben könnyen felismerjük a sziámi vagy a perzsa macskát, de mi a helyzet a Peterbald vagy a Sokoke fajtával? Ismeretlenül cseng? Ebben a cikkben 14 ritka cicafajtát ismerhetsz...

Cickafark virágzás: A nők és a természetes gyógyítás barátja

Most kezdődik a cickafark virágzása - Gyógyhatása számtalan dologban segíthet. Mutatjuk

Júniusban kezdődik a cickafark virágzása. Szedj belőle, amíg megteheted, hiszen ez az egyszerű növény olyan sokoldalú, hogy migrénre a vérzésekre, gyulladásokra, az aranyérrre...

júliusi kerti munka

Kerti munkák a nyár derekán: mit tegyünk a kertben július elején?

A nyár derekán a kert különösen fontos szerepet játszik a mindennapokban, különösen a gyerekek számára, akik ilyenkor sok időt töltenek a szabadban. Most Bálint gazda...