4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet, õshonos mezõgazdasági állatfajta, veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták, génbank, természet-, tájvédelem

a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapításáról

Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:
1. § (1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták olyan állatfajták, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintõen tenyésztenek, és ezáltal a nemzeti örökség, a mezõgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselõ, nem õshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésbõl, ezért a génállományuk megõrzése érdekében szükségessé vált védelmük. A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének módosítását az agrárpolitikáért felelõs miniszternél (a továbbiakban: miniszter) lehet kezdeményezni.
(2) Az egyes mezõgazdasági állatfajták védett õshonos mezõgazdasági állatfajtává nyilvánítására irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajtának Magyarország természetföldrajzi környezetében végzett, történelmi múltra visszatekintõ tenyésztését. Ennek érdekében a kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményezés indokait,
b) a fajta történelmi leírását és annak forrását,
c) az adott fajta fellelhetõ törzskönyvének ismertetését,
d) az állomány létszámát, várható változását, és a külön jogszabályban meghatározott kritikus szint szerinti tenyésztésbe vont nõivarú tenyészállat létszám eléréséhez szükséges eljárást, valamint annak idõigényét,
e) az állomány tartási helyét,
f) a jelenlegi egyedek esetleges visszavezethetõségét a fellelhetõ egykori nyilvántartásokhoz.
(3) A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták elismerésére irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajta magas genetikai értékét, valamint a létszám alakulásának bemutatását, amely a veszélyeztetett körbe történõ besorolás alapját képezi.
(4) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti fajták védettségének, illetve veszélyeztetettségének megszûnésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni azokat az indokokat, amelyek igazolják a védettség megszüntetésének szükségességét.
3. § (1) A miniszter létrehozza az Õshonos Haszonállatok Génerõforrás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).
(2) A Bizottság
a) a miniszter számára véleményt alkot a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapítására irányuló kezdeményezésrõl, továbbá javaslatot tesz e fajták genetikai fenntartására, támogatásuk és tenyésztõszervezeti kijelölésük rendjére,
b) évente áttekinti a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták helyzetét, és amennyiben szükséges, a miniszternél azok fenntartható hasznosítására irányuló intézkedéseket kezdeményez, illetve egyébként az ilyen tárgyú tervezeteket véleményezi,
c) elvégzi a külön jogszabályban részére elõírt feladatokat.
(3) A Bizottság 10 tagú. Elnökét a miniszter három évre nevezi ki. A Bizottság tagjai közül 5 fõt az õshonos fajták fenntartásában érdekelt szakmai szervezetek delegálnak, egy-egy tagot pedig az õket koordináló szövetség, a miniszter, a természetvédelemért felelõs miniszter, valamint a tenyésztési hatóság delegál. A Bizottság elnöke eseti szakértõket kérhet fel. A Bizottság elnöke az állatállományokra vonatkozó adatokat kérhet a tenyésztõ szervezetektõl, a tenyésztési hatóságtól és az országos Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adatbázisából.
(4) A Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ülés összehívását a miniszter elrendelheti, illetve bármelyik tag kezdeményezheti. Az ülés összehívásáról a Bizottság titkárának elõterjesztése alapján a Bizottság elnöke dönt. Kötelezõ ülést összehívni a 2. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés, valamint a külön jogszabály szerinti kérelem beérkezését követõ 15 napon belül, amelyet követõ 30 napon belül a Bizottság megteszi javaslatát.
(5) A Bizottság a határozatait egyszerû vagy minõsített szótöbbséggel hozza. A minõsített szótöbbséget igénylõ határozatok körét a Bizottság állapítja meg. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amit a miniszter jóváhagy.
4. § A védett õshonos és a magas genetikai értéket képviselõ veszélyeztetett helyzetbe került mezõgazdasági állatfajták megõrzéséhez külön jogszabály szerint az állam támogatást ad.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a védett õshonos és veszélyeztetett helyzetbe került állatfajták körének megállapításáról szóló 36/1994. (VI. 28.) FM-KTM együttes rendelet.
1. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelethez

Védett õshonos mezõgazdasági állatfajtáknak minõsülnek az alábbi fajok fajtái
Faj Fajta
Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke
magyar bivaly
Szamár: magyar parlagi szamár
Sertés: szõke mangalica
fecskehasú mangalica
vörös mangalica
Juh: fehér hortobágyi racka
fekete hortobágyi racka
gyimesi racka
cigája
cikta
Kecske: magyar kecske
Tyúk: sárga magyar
kendermagos magyar
fehér magyar
fogolyszínû magyar
fehér erdélyi kopasznyakú
fekete erdélyi kopasznyakú
kendermagos erdélyi kopasznyakú
Gyöngytyúk: magyar parlagi gyöngytyúk
Lúd: fodrostollú magyar lúd
magyar lúd
Kacsa: tarka magyar kacsa
fehér magyar kacsa
Pulyka: bronzpulyka
rézpulyka
Nyúl: magyar óriás

2. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelethez

Veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajtáknak minõsülnek az alábbi fajok fajtái
Faj Fajta
Szarvasmarha: magyar tarka
Ló: gidrán
hucul
kisbéri félvér
lipicai
furioso-north star
nóniusz
shagya arab
Ponty: nyurga ponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus),
tõponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus)