4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet, õshonos mezõgazdasági állatfajta, veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták, génbank, természet-, tájvédelem

4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet

hirdetes

a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapításáról


Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeljük el:
1. § (1) A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták olyan állatfajták, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintõen tenyésztenek, és ezáltal a nemzeti örökség, a mezõgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. A védett õshonos mezõgazdasági állatfajták körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselõ, nem õshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésbõl, ezért a génállományuk megõrzése érdekében szükségessé vált védelmük. A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) A védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének módosítását az agrárpolitikáért felelõs miniszternél (a továbbiakban: miniszter) lehet kezdeményezni.
(2) Az egyes mezõgazdasági állatfajták védett õshonos mezõgazdasági állatfajtává nyilvánítására irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajtának Magyarország természetföldrajzi környezetében végzett, történelmi múltra visszatekintõ tenyésztését. Ennek érdekében a kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményezés indokait,
b) a fajta történelmi leírását és annak forrását,
c) az adott fajta fellelhetõ törzskönyvének ismertetését,
d) az állomány létszámát, várható változását, és a külön jogszabályban meghatározott kritikus szint szerinti tenyésztésbe vont nõivarú tenyészállat létszám eléréséhez szükséges eljárást, valamint annak idõigényét,
e) az állomány tartási helyét,
f) a jelenlegi egyedek esetleges visszavezethetõségét a fellelhetõ egykori nyilvántartásokhoz.
(3) A veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták elismerésére irányuló kezdeményezésben igazolni kell a fajta magas genetikai értékét, valamint a létszám alakulásának bemutatását, amely a veszélyeztetett körbe történõ besorolás alapját képezi.
(4) Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti fajták védettségének, illetve veszélyeztetettségének megszûnésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni azokat az indokokat, amelyek igazolják a védettség megszüntetésének szükségességét.
3. § (1) A miniszter létrehozza az Õshonos Haszonállatok Génerõforrás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság).
(2) A Bizottság
a) a miniszter számára véleményt alkot a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körének megállapítására irányuló kezdeményezésrõl, továbbá javaslatot tesz e fajták genetikai fenntartására, támogatásuk és tenyésztõszervezeti kijelölésük rendjére,
b) évente áttekinti a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták helyzetét, és amennyiben szükséges, a miniszternél azok fenntartható hasznosítására irányuló intézkedéseket kezdeményez, illetve egyébként az ilyen tárgyú tervezeteket véleményezi,
c) elvégzi a külön jogszabályban részére elõírt feladatokat.
(3) A Bizottság 10 tagú. Elnökét a miniszter három évre nevezi ki. A Bizottság tagjai közül 5 fõt az õshonos fajták fenntartásában érdekelt szakmai szervezetek delegálnak, egy-egy tagot pedig az õket koordináló szövetség, a miniszter, a természetvédelemért felelõs miniszter, valamint a tenyésztési hatóság delegál. A Bizottság elnöke eseti szakértõket kérhet fel. A Bizottság elnöke az állatállományokra vonatkozó adatokat kérhet a tenyésztõ szervezetektõl, a tenyésztési hatóságtól és az országos Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adatbázisából.
(4) A Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Ülés összehívását a miniszter elrendelheti, illetve bármelyik tag kezdeményezheti. Az ülés összehívásáról a Bizottság titkárának elõterjesztése alapján a Bizottság elnöke dönt. Kötelezõ ülést összehívni a 2. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés, valamint a külön jogszabály szerinti kérelem beérkezését követõ 15 napon belül, amelyet követõ 30 napon belül a Bizottság megteszi javaslatát.
(5) A Bizottság a határozatait egyszerû vagy minõsített szótöbbséggel hozza. A minõsített szótöbbséget igénylõ határozatok körét a Bizottság állapítja meg. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amit a miniszter jóváhagy.
4. § A védett õshonos és a magas genetikai értéket képviselõ veszélyeztetett helyzetbe került mezõgazdasági állatfajták megõrzéséhez külön jogszabály szerint az állam támogatást ad.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti a védett õshonos és veszélyeztetett helyzetbe került állatfajták körének megállapításáról szóló 36/1994. (VI. 28.) FM-KTM együttes rendelet.
1. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelethez

Védett õshonos mezõgazdasági állatfajtáknak minõsülnek az alábbi fajok fajtái
Faj Fajta
Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke
magyar bivaly
Szamár: magyar parlagi szamár
Sertés: szõke mangalica
fecskehasú mangalica
vörös mangalica
Juh: fehér hortobágyi racka
fekete hortobágyi racka
gyimesi racka
cigája
cikta
Kecske: magyar kecske
Tyúk: sárga magyar
kendermagos magyar
fehér magyar
fogolyszínû magyar
fehér erdélyi kopasznyakú
fekete erdélyi kopasznyakú
kendermagos erdélyi kopasznyakú
Gyöngytyúk: magyar parlagi gyöngytyúk
Lúd: fodrostollú magyar lúd
magyar lúd
Kacsa: tarka magyar kacsa
fehér magyar kacsa
Pulyka: bronzpulyka
rézpulyka
Nyúl: magyar óriás

2. számú melléklet a 4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelethez

Veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajtáknak minõsülnek az alábbi fajok fajtái
Faj Fajta
Szarvasmarha: magyar tarka
Ló: gidrán
hucul
kisbéri félvér
lipicai
furioso-north star
nóniusz
shagya arab
Ponty: nyurga ponty (Cyprinus carpio carpio morpha hungaricus),
tõponty (Cyprinus carpio carpio morpha acuminatus)

hirdetes

címkék:
Kapcsolódó cikkek
Hiéna

Az intelligens foltos hiéna

A Michigan Állami Egyetem kutatói elég érdekes dolgokra jöttek rá a foltos hiénákkal kapcsolatban. Ez az állat ugyan nem valami népszerű, amit talán a külsejének köszönhet....

Akácfa a kertben

Használjuk fel az akácfát a kertben!

Azt már mindenki tudja, hogy Magyarország Európa legnagyobb akácfa termelője, a sokoldalúságát viszont kevesen ismerik. A most következő cikkben elmondom, hogyan használhatjátok...

A meggy bemutatása, a meggy jótékony hatásai

Elfeledett csodagyümölcs – A jótékony meggy bemutatása

A meggyet már az ókorban ismerték, az idők során viszont sajnos sokan elfelejtkeztek róla. Pedig a meggy hihetetlenül egészséges, számos jótékony hatással rendelkezik,...

Természetes és alkalmi legelők

Legelők

Az állattartás legősibb módja a legeltetés, a legelő füve pedig a gazdasági állatok legtermészetesebb tápláléka. A legelő nemcsak tápanyagforrás, hiszen a mozgás, friss...

Olyan veszélyes állatokat mutatunk most be nektek, melyeket érdemes elkerülnöd, hogyha gyermeked van

Állatokat, melyeket semmiképp se vegyél a gyermekednek

Egy új családtagra van szükséged? Akkor mindenképp kerüld el ezeket a potenciálisan veszélyes állatokat! Olyan háziállatokat mutatunk most be nektek, melyekkel vigyáznod kell...

Gyermekek és a kis kedvencek.

Gyermekek és a kis kedvencek

Előbb-utóbb minden kisgyermekes családban előjön a kérés a gyermek részéről: „szeretnék valamilyen háziállatot”. A szülök jórészt elutasítják, mert egyből...

Ma már a házikedvencek együtt alszanak a gazdáikkal ez probléma lehet

Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

Ma már a házikedvencek együtt alszanak a gazdáikkal, egy háztartásban élnek velük. Sokan nem is számolnak azokkal a betegségekkel, melyeket elkaphatnak az állatoktól. Nem árt...

A világ legszebb díszhagymája

A világ legnagyobb és legszebb díszhagymája szebbé varázsolja a te kertedet is!

A léggömbhagymák kertünk csodálatos díszei lehetnek, ugyanis ez a növény a világ legnagyobb díszhagymája! Szakértőnk cikkéből mindent megtudhatsz erről a nem mindennapi csodáról!

Facsemete ültetése ősszel

Itt az ideje a facsemeték ültetésének - Szakértői útmutató!

Nagyon sokan abban a tévhitben vannak, hogy a facsemete ültetésének ideje tavasszal kezdődik. Ha te is így gondolod, akkor ez a cikk neked íródott, ki kell, hogy ábrándítsalak...

Tormagyökér és reszelt torma

A hajdúsági tormatermesztés

Egyetlen más kertészeti kultúrának sem annyira koncentrált területileg a termesztése, mint a tormáé. Az 1400-1450 hektárra becsülhető hazai termőfelület 90-92%-a 9 hajdúsági...

Juh fajta

Őshonos juhfajták

Bemutatunk három őshonos juhfajtát, melyeknek mindegyike rendkívül nagy, nemzeti értéket képvisel, ezért mindenféleképpen meg kell őriznünk. Az őshonos állományokat a...

Háztartási talajjavítók használata

Természetes talajjavítók, amiket érdemes bevetni tavasszal!

Miután megismerkedtünk táptalajunk erősségeivel és gyengeségeivel, ideje összeállítani, hogy mikre lehet még szüksége, hogy egészségesebb alapot szolgáltasson a benne termő...