A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt azonban együtt nem viseli el a borsó, ezért aki a korai vetést elmulasztotta, a megkésettel ne kísérletezzék, és csak később, nyáron vessen újra borsómagot.
A friss zöldborsóhüvelyek mintegy 10 napig fogyaszthatók. Ha a kifejlett hüvelyeket leszedjük, és a szedést három szakaszban bonyolítjuk le, akkor a szezont valamivel meg lehet hosszabbítani. A folyamatos, frisszöldborsó-ellátás azonban alapvetően szakaszos vetéssel és a különböző hosszúságú tenyészidővel rendelkező fajták vetésével oldható meg. Először a kifejtőborsókat vessük és valamivel később a velőborsókat.
Védett helyeken az Expressz borsót már novemberben elvetik, és a magvetést télre lombbal védik a nagy hidegektől. A vetés általános időpontja február vége, március eleje. A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk, az alacsony növésűeket sűrűbben, a magasabbra kapaszkodókat ritkábban vessük. A magok legalább 5-6 cm mélyen feküdjenek a talaj felszíne alatt.
Sokan panaszkodnak, hogy a varjak, galambok és a gerlék rájárnak a borsóvetésre, és nagy kárt tesznek benne. Ennek az ellenszere az, hogy pontosan, gondosan kell vetni, nehogy egyetlen szem borsó is a felszínen maradjon, mert ha a madarak egy szemet találnak, akkor a földben is megkeresik a többit. A madárkár ellen fóliatakarással is védekezhetünk.
A magasra növő velőborsók támaszték hiányában elfekszenek, és ez csökkenti a termésmennyiségüket. Ezért a soraikban szúrjunk le elágazó gallyakat, amelyekben a borsó levélkacsaival jól meg tud kapaszkodni. A babkaró erre a célra nem alkalmas, mert a borsó nem csavarodik reá!
A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük, és a nagyobb gyomok kihúzkodásával egészítjük ki, nehogy azok magot érleljenek. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is.
A legrövidebb tenyészidejű fajták a vetéstől számított 11-12. héten már szedhetők. A hüvelyek "szüretelését" akkor kezdjük meg, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, könnyen megfőzhetők, kellemes zamatúak. A kifejtőborsók viszonylag gyorsan lesznek lisztesek, a velőborsók némileg hosszabb ideig tartják meg kedvező állapotukat.
Négyzetméterenként 1-2 kg hüvelytermésre számíthatunk. A kifejtett borsószemek tömege az össztömeg 30%-át teszik ki.
Júliusban a borsóvetést megismételhetjük. A nyári borsó alacsonyabb és kevesebb hüvelyt köt, de szeptemberben újdonságnak számít.
A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból (kinyűjük). A zöldborsó beérett talajt hagy maga után, ami másodveteményeknek (bimbóskel, kínai kel, karalábé, káposzta, uborka, cékla stb.) nagyon alkalmas.
Felhasználása
A zöldborsó értékes táplálék. Kalóriaértéke a burgonyáéval azonos, a fehérjetartalma azonban háromszor akkora.
Az országban igen nagy mennyiségben termesztik a nagyüzemek a zöldborsót - teljesen gépesítve. Az aratástól számított 2-3 óra múlva a szemek már a konzervgyárba, illetve a mélyhűtő üzembe kerülve, belőlük könnyen megfőzhető, zsenge nyersanyag származik. Ez azonban nem csökkentette a házikerti termelés mértékét, annál is kevésbé, mert a házilag termelt, azonnal fejtett borsóból készíthető a legízesebb leves, a legfinomabb köret és főzelék. A kifejtett zöldborsó - rövid párolás után - mélyhűtésre is kiváló.
A tövén szárazra érett hüvelyekből a magokat kicsépeljük, és takarmányozással értékesítjük.
Forrás: http://www.balintgazda.hu
