A kifejlett atkák nagyjából fél milliméter nagyságúak mindössze, sárgás színűek, testükön gyakran két sötétebb folt is található. A tojások még kisebbek, fehéres színűek, szabad szemmel már tényleg alig vagy nehezen láthatók. A közönséges takácsatka egyaránt kedveli a meleget és a szárazságot is, így leginkább nyár végén szaporodik el. A növényeink sehol nincsenek biztonságban előlük, mivel szabaföldön és növényházakban egyaránt komoly károkat tud okozni. Emellett még télen sem hagy békén minket, mivel az üvegházakban, de még a száraz levegőjű, túlfűtött lakásokban is képes a gyors szaporodásra. A kártevő fejlődéséhez az alacsony páratartalom és a 25-30 °C közötti hőmérséklet a legkedvezőbb, így egy nemzedéke két hét alatt ki is fejlődik. Mivel a takácsatka tág tűrőképességű faj, szabadföldön is képes áttelelni, és az elkövetkező években ismét elszaporodni.
Védekezés
Természetesen egyaránt védekezhetünk ellenük kémiai, szerves és biológiai úton is. Kémiai úton különböző növényvédőszereket találunk a piacon, amik jók tajácsatka ellen, ezekről mindig aktuálisan érdemes tájékozódni az esetlegesen forgalombolt kivont és újként belépő szerek erős fluktuációja miatt.
Szerves úton jót tesz neki, ha néha megkínáljuk egy frissítő vizes zuhannyal a növényeket. Mivel az atkák a meleg, száraz környezetet kedvelik, a növények leveleinek nedvesen tartása jó opció lehet a védekezésre. Ezen felül bevált módszer még a szappanos, vagy nikotinos oldattal való permetezés is. Én a paradicsomon tavaly a szappanosat próbáltam ki, és tökéletesen működött.
Biológiai módszerként be szoktak vetni különböző ragadozó atkákat vagy ragadozó poloskákat is. Ezt elsősorban hajtatott növénytermesztés esetén használják, mivel a takácsatkák természetes ellenségei optimális körülmények között kiváló hatékonysággal képesek szabályozni az atkapopulációt.
