A növénytermesztés ágazatához kapcsolódó anyagmozgatási technológia elemei

Hirdetés

A növénytermesztés ágazatához kapcsolódó anyagmozgatási technológia elemei

Kassai Zsolt, FVMMI GM Kht
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Napjaink mezőgazdaságára mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek, technológiai változatok alkalmazása, így egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztését tapasztalhatjuk. Ez igaz az anyagmozgatásra is, mivel a növénytermesztési ágazatban a különböző műveletekhez szorosan kapcsolódó anyagmozgató gépek is ezt a „növekvő” tendenciát mutatják.
A növénytermesztés ágazatához kapcsolódó anyagmozgatási technológia elemei
Napjaink mezőgazdaságára mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek, technológiai változatok alkalmazása, így egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztését tapasztalhatjuk. Ez igaz az anyagmozgatásra is, mivel a növénytermesztési ágazatban a különböző műveletekhez szorosan kapcsolódó anyagmozgató gépek is ezt a „növekvő” tendenciát mutatják.

A növénytermesztési ágazatokban használt anyagmozgatási technológia elemei (gépek, folyamatok) szorosan illeszkednek a mezőgazdaságban éves szinten a betakarításkor megmozgatandó hatalmas volumenekhez, ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy a betakarítási csúcsidők a termelés során nem oszlanak el egyenletesen. Az utóbbi években - részben a termelési szerkezet megváltozásával, részben megfelelő munkaszervezéssel - a gazdálkodók törekedtek a kiugró csúcsok mérséklésére, mégis tudomásul kell vennünk, hogy az anyagmozgatási eszközöknek a betakarításkor előállított mennyiségeket kell továbbítaniuk.

A termeléshez természetesen kapcsolódik az ún. kiszállítási ütemezés is. A megtermelt mezőgazdasági terményeket a betakarítást követően tárolási helyükre kell szállítani, azonban bizonyos időn túl az üzemi területen tárolni nemcsak költséges, de veszteséges is lehet. Ezáltal a termelés és a végfelhasználás közötti kapcsolatot optimalizálni kell, és a munkaszervezést úgy érdemes megoldani, hogy a megtermelt és tárolt termények logisztikai továbbításáról is gondoskodjunk.

Nem csupán a megfelelő mennyiségű anyagmozgató eszköz beállítása lényeges, hanem azok gazdaságos kihasználása is. Megfontolandó tehát, hogy a csúcsterhelések időszakában milyen mértékben szükséges munkába állítani ún. külső szállítóeszközöket. Ezt megoldhatjuk szállítmányozási bérvállalkozók igénybevételével is.

Az alkalmazott műszaki-technikai berendezések kapacitását a szállítási csúcsra kell méretezni. Ennek természetesen többféle gyakorlati megoldása lehetséges. Mindezeket az egyes termeléstechnológiai feladatok elemzésével lehet meghatározni. A mezőgazdasági szállítási feladataink csúcsidőszakait alapvetően kultúrnövényeink betakarításához kapcsolódó munkák határozzák meg.

A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a növénytermesztési szerkezetben megtermelt mennyiség jelentette és jelenti ma is, ehhez azonban hozzá kell számítani a további termelési folyamatok fenntartásához szükséges input anyagokat - pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását -, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak, és nem elhanyagolható anyagmozgatási (szállítás, rakodás) feladatot jelentenek.

A mezőgazdasági anyagmozgatás, ezen belül is elsősorban a növénytermesztéshez használt anyagféléket szem előtt tartva - a megtermelt termények, a mozgatási hely és a termeléshez felhasználható anyagok arányában - a következő csoportosításban mutathatók be:

– szemes termények,

– gyökgumósok,

– szerves- és műtrágyák,

– terimés anyagok (bálázott vagy ömlesztett szálastakarmányok),

– zöldség és gyümölcsök,

– egyéb (pl. víz, üzemanyag).

A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység - mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg - tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg.

Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklusával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása a gabona-betakarítási, illetve az állattenyésztő vállalkozások - azok közül is a szarvasmarhatartók - esetében az azt megelőző időszakban jelenthet először problémát. A szarvasmarhatartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy volumenben történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt a szállításnak illeszkednie kell az alkalmazott nagy betakarító kapacitás kihasználásához. Hasonló a helyzet a silókukorica betakarítása esetén is. Az őszi növények - pl. cukorrépa, kukorica esetén - még a rossz időjárási körülményekkel és talajviszonyokkal is számolni kell.

A növénytermesztés során használt anyagok, termények eltérő térfogattömeggel rendelkeznek, így az optimális teherbírás, illetve rakodási térfogat kihasználása nem minden esetben érhető el, illetve az optimalizálás ilyen szempontból sem oldható meg egyszerűen. Ezek szerint érzékelhető az, hogy az anyagmozgatási műveletek a mezőgazdaságban a termelés meghatározó részét képezik, és ezt a feladatot csak a termelési követelmények megfelelő műszaki-technológiai háttérre támaszkodva lehet megvalósítani.

A mezőgazdasági vállalkozások egyik legnagyobb szállítási feladata tehát az egyes növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási feladatok végrehajtását jelenti, amikor viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű és nagy értékű terményt kell megmozgatni. A szállítás szempontjából egyik legfontosabb területe a gabonanövényeink (kalászosok + kukorica) betakarítási technológiájához kapcsolódik. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználtságára. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát helyezi előtérbe, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazását tekintve - a nagyobb kapacitással rendelkező gazdaságok termelési szerkezetében - növekvő alkalmazási kört mutat. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzői, hogy a szemes termény átadása-átvétele álló helyzetben történik, tehát ez műveleti sor szakaszos jellegű, mivel egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több betakarító gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében.

A növénytermesztésben jelentkező betakarítási időszakokhoz használt szállítási technológia elemei a traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikra, valamint a billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekre támaszkodik. Az egymenetes szállítási körfolyamra épülő szállítás korszerűsítése szükségessé vált, hiszen az elmúlt évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét, azonban mára ez az arány megfordulni látszik, s a traktor vontatta pótkocsikkal végzett szállítás már nemcsak a tábláról történő beszállítást foglalja magába, hanem előszeretettel alkalmazzák a traktor + pótkocsi(k) kombinációját a kisebb távolságú közúti szállításban is. A közúti szállításban előszeretettel alkalmazott nagy teherbírású közúti járművek (pl. kamionok) a mezőgazdasági viszonyoknak megfelelő jó minőségű földúton is csak korlátozott mértékben, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni.

A szállítási kapacitás meghatározásánál figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkező fogadó- (tisztítási- és szárítási-) kapacitásokat is. A termésmennyiség és a betakarítási teljesítmény-szint magas, a betakarítási időszak azonban rövid, s ezt a fogadó kapacitásoknak (tisztító-szárító kapacitás) folyamatosan - illetve kisebb megszakításokkal - kell feldolgozni. Ha a betakarításra kerülő növények szárítást is igényelnek, akkor saját vagy bérszárítóra, vagy közvetlenül a felvásárló telephelyre szállítható a betakarított termény.

A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó szállítási feladatok csúcspontjainak optimalizálását mindig az adott növény előállításához kapcsolódó termeléstechnológia határozza meg, vagyis az esetek többségében a szállítási feladatot is ennek kell alárendelni. Így legelőször is a szállítóeszköz konstrukciós és műszaki optimalizálásnál kell arra törekedni, hogy a vontató és a vontatmány energetikai összhangba kerüljön. A műszaki paramétereket a szállítandó termény jellemzőihez kell igazítani, ami arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás minimálisan 80-90% körül kell, hogy alakuljon. A szállítás gépeitől függetlenül ma már elvárás a korszerű szállítóeszközökkel szemben a gyors és pontos áruszállítás, amit a műszaki technikai paraméterek terén ötvözni kell a megbízhatósággal és az alacsony üzemeltetési költségekkel.

A növénytermelés során a betakarításkor jelentkező nagy mennyiségű melléktermék, így pl. a szalma esetén egyre inkább terjedő bálázás technológiája is jelentős anyagmozgatási kapacitások lekötését végzi, s ennek anyagmozgatási műveleteit a már meglévő rakodó- és szállítóeszköz kapacitásokra kell felépíteni. Ezek kialakítása - speciális adapterek alkalmazásával - megfelel a hatékony bálarakodás és szállítás követelményeinek. A terimés anyagok (pl. bálák) szállításánál a kétlépcsős technológiákra lehet alapozni. A szállítási technológia első lépcsőjében a megtörténik a területről a lehordás, míg a második lépcsőben valósul meg az elszállítás a tárolóhelyre.

A mezőgazdasági üzemekben évről-évre növekszik a szállítási feladatok kiszolgálása, ami közvetetten befolyásolja a rakodási feladatokat is. A mezőgazdasági termelés sajátosságai megmutatkoznak a különféle anyagcsoportokban, amelyhez szükséges a megfelelő munkaszerszámmal való ellátottság. A rakodásra kerülő anyagok mennyiségi és minőségi megoszlásának figyelembevételével, illetve a megfelelő munkaszerszám alkalmazásával a gépek évi kihasználása kedvező irányba mozdítható el.

A gépek műszaki fejlesztése nagy lendületet vett az elmúlt időszakban, amely elsősorban a rászerelt és magajáró kivitelű homlokrakodók esetén tapasztalható. A magajáró típusoknál hódít a derékcsuklós változatú gép, ugyanis ezek a gépek elsősorban könnyű fordulékonyságuknak és gyorsaságuknak köszönhetik kedvező kihasználásukat.

Az anyagmozgatási technológia elemei közül a rakodógépeket elsősorban a majori munkák során lehet jól kihasználni. A különféle rakodó gépek vagy magajáró, vagy mezőgazdasági erőgépre szerelt adapterként kerülnek alkalmazásra. A termőterületek nagysága mellett a betakarítási, s ezáltal anyagmozgatási kapacitások határozzák meg, hogy mely gépeket lehet jól kihasználni, így a magajáró gépekkel elérhető teljesítmény ~40-80 t/h-t is lehet, míg a traktorra szerelt kivitelű rakodó gépek esetén a rakodási teljesítmény ~15-30 t/h értékű lehet.

Külön említést érdemelnek a teleszkópos gémszerkezettel rendelkező homlokrakodók, melyeket elsősorban magajáró kivitelű gépeken használnak. Mezőgazdaságon belüli alkalmazásukat a felgyorsult gazdasági viszonyok is elősegítették. Maga a konstrukció ötvözi a mobil rakodógépek és targoncák előnyös tulajdonságait (pl. nagy magasságokba történő emelés, illetve gyorsaság, fordulékonyság). A teleszkópos gémszerkezet előnye, hogy kiváltotta a korábbi évek több lépcsős rakodását nagy magasságokban, mivel a kitolható, teleszkópos kialakítású gémszerkezete egymenetben végzi el az anyagok ~6,0-11,0 m-es magasságban elvégzendő rakodását.

Egyre nagyobb számban kerül alkalmazásra az ún. univerzális homlokrakodó gépek köre, mert ezek a típusok a gémszerkezet hossztengely irányra merőlegesen elfordíthatók mindkét oldalra (így munkaterületük lefedési szöge 180°). A korszerű homlokrakodók munkaeszköz felfogó keretére gyorsan és egyszerűen kapcsolható elemek száma akár 15-20 is lehet. A gépek általában gépcsalád elven készülnek, így a szabványos munkaeszközeik is csereszabatosak.





Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

hisztamin

a biogén aminokhoz tartozó szöveti hormon, az állati és az emberi szervezet valamennyi... Tovább

vadtípus

—>fajon belül a természetes —>populációkban megjelenő —>fenotípus. A nem... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.