Online tanácsadás
Hogyan kell tartani egy birkát?
Milyen táplálékot kaphat?
Mekkora kifutóra és boxra van szüksége?
Válaszát köszönöm előre.
L.Anna
Tisztelt Anna!
Első kérdésére (Hogyan kell tartani egy birkát?) nem tudok kielégítő választ adni, mert túl sok mindent kellene leírni. Kérem szerezzen be egy jó szakkönyvet, amelyre lehetőséget ad a mezőgazdasági kiállítás Bábolnán (2006. szeptember 14-17. csütörtöktől vasárnapig). Amennyiben mélyebben érdekli a takarmányozás, javaslom az alábbi könyvet:
• Schmidt János (szerk): Gazdasági állataink takarmányozása. Mezőgazda Kiadó. 1995.
A tartás és takarmányozás kisüzemi kérdéseiről számos könyv szól. Ajánlom a ‚Hasznos füzetek’ sorozatot. Amennyiben tájékozódni szeretne egyéb könyvekről, úgy talál egy részletes szakkönyvlistát az alábbi internetportálon: www.olwass.hu. Ha telefonon vagy e-mailben szeretne egyes kiadványok felől érdeklődni, úgy ajánlom a 06/30 515-2983 telefonszámon, vagy az mkalaszi@gak.hu címen Kalászi Miklós agrármérnök kollégát. Továbbá javaslom, keressen fel hosszabb ideje gyakorló és/vagy szakirányú végzettséggel rendelkező juhászt, mielőtt hozzákezdene a témához.
Második kérdésére (Milyen táplálékot kaphat?) könnyebben tudok válaszolni. Lassan vége a vegetációs szezonnak. A legeltetési idény vége Szent Mihály napja, szeptember 29. Ezért már a télre kell készülni. Télen tartósított takarmányokat etetünk.
• abrakot:
energiahordozók: árpa, búza, zab, tritikálé, esetleg kukorica;
fehérjehordozók: borsó, napraforgó: extrahált vagy hidegen préselt formában, továbbá
ocsú és egyéb tisztítási vagy malomipari melléktermékek
• szénát (lucerna-, zabosbükköny vagy rétiszéna),
• szalmát (szereti a borsószalmát), esetleg
• erjesztett takarmányt (kukoricaszilázst, szenázst).
Az olcsó melléktermékekkel javaslom, vigyázzon, mert változó a minőségük és az előforduló szennyező anyagok mellett könnyen avasodnak, penészednek.
Kérdés, hogy Ön milyen célból tartja ezeket az állatokat és hány állata van/lesz. Az előbb említett takarmányokat eltérő összetételben kell etetni, attól függően, hogy szoptató anyajuh, vemhes anyajuh, kis-, közepes- vagy nagyrámájú (testű) választott jerke vagy kosbárány, jerketoklyó vagy kostoklyó, esetleg vemhes jerketoklyó, pecsenyebárány vagy tenyészkos az állatunk. Több állat esetében célszerű elkülöníteni ezeket a csoportokat. Így lenne szakszerű, de kisüzemben ez nehezen megoldható. Összetételtől függően télen 30 dkg és 80 dkg/nap/állat közé tehető az átlagos abrakfogyasztás. Egy vemhes anyajuh és egy pecsenyebárány átlagos abrakadagja 30-40 dkg/nap/állat, míg a szoptató anyajuh napi adagja 80 dkg/nap/állat (szintén összetételtől függően). A tenyészkos napi adagja 40 dkg, fedeztetési idényben azonban akár 1 kg/nap/kos is lehet a szükséglete. Amennyiben még legeltetünk és a legelő minősége megfelelő, úgy széna és szalma adható, de nem szükséges. Télen viszont a bárány szénafogyasztása kb. 30 dkg/nap/állat, a vemhes anyajuh megeszik napi 2 kg szénát és/vagy szalmát, a szoptató anyajuh adagja lehet 2,5 kg széna vagy 2 kg széna és 2-3 kg kukoricaszilázs. Az erjesztett tömegtakarmányok nedvességtartalmuk révén segítik a bendőműködést.
Gyakoribb hibák:
• A sovány állat ugyanolyan hiba, mint a túletetett, elhizlalt állat. Az ún. túlkondíció rontja a vemhesülést, lábproblémákat, nehéz ellést okozhat és károsodhat a máj is. Mozgásszegény környezetben, télen erre vigyázni kell.
• Az abrak túlzott mennyiségű etetése a bendő elsavanyodását és tejsavmérgezést okoz, ezért gondosan kell ellenőrizni az abraketetést, valamint (ha közelben van) a gabonatárolót.
• A kérődzőknek szükségük van a szerkezettel bíró rostra, ezért feltétlenül szükséges széna vagy szalma etetése télen, amikor nincs más rostforrás. Szerkezettel bíró, ún. struktúrrost hiányában leáll a kérődzés és a bendőműködés, az állat elpusztul.
• A szalma csak akkor etethető, ha nem penészes vagy dohos!
• A penészes takarmány (a benne lévő penészgombák által termelt gombatoxinok miatt) vetélést és egyéb más súlyos betegséget okoz!
• A (lassan már nem aktuális) zöldtakarmányok esetében is vannak veszélyforrások! Golyvát okozhat a káposzta, a repce, tejsavmérgezést a takarmány- és cukorrrépa, idegrendszeri károsodást a csillagfürt, belső és felületi bevérzéseket a somkóró, habos-erjedéses felfúvódást a lucerna, amit ezért csak fonnyasztás után szabad etetni (szénaként etetve már nincs veszély). Ezekről tájékozódjon szakkönyvekből.
Harmadik kérdésére (Mekkora kifutóra és boxra van szüksége?) a választ a közép- és nagyüzemi adatokkal tudom csak megválaszolni. Ezekből kiindulva eldöntheti, hogy saját ’háza táján’, mi lesz a megoldás.
A juhok elhelyezését közép- és nagyüzemben az ivar, az életkor, a vemhesség és a hasznosítás szerint eltérő szükséglet határozza meg. Ideális esetben az alábbi csoportok kialakítása történik meg. Ezen csoportok vagy eltérő bánásmódot vagy eltérő összetételű takarmányt igényelnek:
1. Ellető-fogadtató (6 nap + 1 nap szervíz): itt ellenek egyedi elhelyezésben a vemhes anyjuhok. A munkaritmus általában 1 hetes. 1 hét után kerülnek át másik helyre az anyák a bárányokkal.
2. Szoptató anyajuh csoport: ha 42 napos választással számolunk, akkor a fogadtatóban eltöltött hét után még 5 hetet van együtt a bárány az anyjával választásig. A csoport úgy kerüljön elhelyezésre, hogy mellette legyen egy-egy bárányóvoda, ahova csak a bárányok tudnak bemenni.
3. Hízlalda: a hízlalás kb. 60 nap, 8 hét. Hogy a testsúlykülönbség, rangsor ne okozzon csökkent takarmányfelvételt és kiegyenlítetlen állományt, csak az azonos héten született bárányokat tartsuk egy csoportban. Ha a tenyészjerke bárányokat (a jerkebárányok 50%-a) külön tartjuk, úgy ezeknek külön 1 csoportot kell kialakítani.
4. Tenyészjerke csoport: a tenyészjerke bárányok átkerülnek a tenyészjerke csoportba, és itt vannak az első sikeres termékenyítésig (kb. 18 hónap).
5. Üres csoport anyák csoportja
6. Korai vemhes csoport: egy csoportban vannak az üres anyák, míg a másik csoportban vannak a korai vemhes anyák. A vemhes anyajuhok esetében a vemhesség 5 hónapjában takarmányt kell váltani
7. Tenyészkos: csoportos elhelyezés.
Férőhelyigény közép- és nagyüzemi, intenzív körülmények között: 1,5 m2/1 anya + 1 bárány; 0,5 m2/bárány; 0,5-1 m2/1 jerke; 1 m2/vemhesanya; 1,5 m2/1 kos
Gyakorló szakemberrel történő személyes beszélgetés és az állományának, valamint a napi gyakorlatnak a ’tanulmányozása’ nélkül, javaslom, ne kezdjen bele! Az állatok és az Ön számára is veszélyes lehet.
Tisztelettel
Dr. Orosz Szilvia
Egyetemi docens
Vissza a kérdések listájához
Első kérdésére (Hogyan kell tartani egy birkát?) nem tudok kielégítő választ adni, mert túl sok mindent kellene leírni. Kérem szerezzen be egy jó szakkönyvet, amelyre lehetőséget ad a mezőgazdasági kiállítás Bábolnán (2006. szeptember 14-17. csütörtöktől vasárnapig). Amennyiben mélyebben érdekli a takarmányozás, javaslom az alábbi könyvet:
• Schmidt János (szerk): Gazdasági állataink takarmányozása. Mezőgazda Kiadó. 1995.
A tartás és takarmányozás kisüzemi kérdéseiről számos könyv szól. Ajánlom a ‚Hasznos füzetek’ sorozatot. Amennyiben tájékozódni szeretne egyéb könyvekről, úgy talál egy részletes szakkönyvlistát az alábbi internetportálon: www.olwass.hu. Ha telefonon vagy e-mailben szeretne egyes kiadványok felől érdeklődni, úgy ajánlom a 06/30 515-2983 telefonszámon, vagy az mkalaszi@gak.hu címen Kalászi Miklós agrármérnök kollégát. Továbbá javaslom, keressen fel hosszabb ideje gyakorló és/vagy szakirányú végzettséggel rendelkező juhászt, mielőtt hozzákezdene a témához.
Második kérdésére (Milyen táplálékot kaphat?) könnyebben tudok válaszolni. Lassan vége a vegetációs szezonnak. A legeltetési idény vége Szent Mihály napja, szeptember 29. Ezért már a télre kell készülni. Télen tartósított takarmányokat etetünk.
• abrakot:
energiahordozók: árpa, búza, zab, tritikálé, esetleg kukorica;
fehérjehordozók: borsó, napraforgó: extrahált vagy hidegen préselt formában, továbbá
ocsú és egyéb tisztítási vagy malomipari melléktermékek
• szénát (lucerna-, zabosbükköny vagy rétiszéna),
• szalmát (szereti a borsószalmát), esetleg
• erjesztett takarmányt (kukoricaszilázst, szenázst).
Az olcsó melléktermékekkel javaslom, vigyázzon, mert változó a minőségük és az előforduló szennyező anyagok mellett könnyen avasodnak, penészednek.
Kérdés, hogy Ön milyen célból tartja ezeket az állatokat és hány állata van/lesz. Az előbb említett takarmányokat eltérő összetételben kell etetni, attól függően, hogy szoptató anyajuh, vemhes anyajuh, kis-, közepes- vagy nagyrámájú (testű) választott jerke vagy kosbárány, jerketoklyó vagy kostoklyó, esetleg vemhes jerketoklyó, pecsenyebárány vagy tenyészkos az állatunk. Több állat esetében célszerű elkülöníteni ezeket a csoportokat. Így lenne szakszerű, de kisüzemben ez nehezen megoldható. Összetételtől függően télen 30 dkg és 80 dkg/nap/állat közé tehető az átlagos abrakfogyasztás. Egy vemhes anyajuh és egy pecsenyebárány átlagos abrakadagja 30-40 dkg/nap/állat, míg a szoptató anyajuh napi adagja 80 dkg/nap/állat (szintén összetételtől függően). A tenyészkos napi adagja 40 dkg, fedeztetési idényben azonban akár 1 kg/nap/kos is lehet a szükséglete. Amennyiben még legeltetünk és a legelő minősége megfelelő, úgy széna és szalma adható, de nem szükséges. Télen viszont a bárány szénafogyasztása kb. 30 dkg/nap/állat, a vemhes anyajuh megeszik napi 2 kg szénát és/vagy szalmát, a szoptató anyajuh adagja lehet 2,5 kg széna vagy 2 kg széna és 2-3 kg kukoricaszilázs. Az erjesztett tömegtakarmányok nedvességtartalmuk révén segítik a bendőműködést.
Gyakoribb hibák:
• A sovány állat ugyanolyan hiba, mint a túletetett, elhizlalt állat. Az ún. túlkondíció rontja a vemhesülést, lábproblémákat, nehéz ellést okozhat és károsodhat a máj is. Mozgásszegény környezetben, télen erre vigyázni kell.
• Az abrak túlzott mennyiségű etetése a bendő elsavanyodását és tejsavmérgezést okoz, ezért gondosan kell ellenőrizni az abraketetést, valamint (ha közelben van) a gabonatárolót.
• A kérődzőknek szükségük van a szerkezettel bíró rostra, ezért feltétlenül szükséges széna vagy szalma etetése télen, amikor nincs más rostforrás. Szerkezettel bíró, ún. struktúrrost hiányában leáll a kérődzés és a bendőműködés, az állat elpusztul.
• A szalma csak akkor etethető, ha nem penészes vagy dohos!
• A penészes takarmány (a benne lévő penészgombák által termelt gombatoxinok miatt) vetélést és egyéb más súlyos betegséget okoz!
• A (lassan már nem aktuális) zöldtakarmányok esetében is vannak veszélyforrások! Golyvát okozhat a káposzta, a repce, tejsavmérgezést a takarmány- és cukorrrépa, idegrendszeri károsodást a csillagfürt, belső és felületi bevérzéseket a somkóró, habos-erjedéses felfúvódást a lucerna, amit ezért csak fonnyasztás után szabad etetni (szénaként etetve már nincs veszély). Ezekről tájékozódjon szakkönyvekből.
Harmadik kérdésére (Mekkora kifutóra és boxra van szüksége?) a választ a közép- és nagyüzemi adatokkal tudom csak megválaszolni. Ezekből kiindulva eldöntheti, hogy saját ’háza táján’, mi lesz a megoldás.
A juhok elhelyezését közép- és nagyüzemben az ivar, az életkor, a vemhesség és a hasznosítás szerint eltérő szükséglet határozza meg. Ideális esetben az alábbi csoportok kialakítása történik meg. Ezen csoportok vagy eltérő bánásmódot vagy eltérő összetételű takarmányt igényelnek:
1. Ellető-fogadtató (6 nap + 1 nap szervíz): itt ellenek egyedi elhelyezésben a vemhes anyjuhok. A munkaritmus általában 1 hetes. 1 hét után kerülnek át másik helyre az anyák a bárányokkal.
2. Szoptató anyajuh csoport: ha 42 napos választással számolunk, akkor a fogadtatóban eltöltött hét után még 5 hetet van együtt a bárány az anyjával választásig. A csoport úgy kerüljön elhelyezésre, hogy mellette legyen egy-egy bárányóvoda, ahova csak a bárányok tudnak bemenni.
3. Hízlalda: a hízlalás kb. 60 nap, 8 hét. Hogy a testsúlykülönbség, rangsor ne okozzon csökkent takarmányfelvételt és kiegyenlítetlen állományt, csak az azonos héten született bárányokat tartsuk egy csoportban. Ha a tenyészjerke bárányokat (a jerkebárányok 50%-a) külön tartjuk, úgy ezeknek külön 1 csoportot kell kialakítani.
4. Tenyészjerke csoport: a tenyészjerke bárányok átkerülnek a tenyészjerke csoportba, és itt vannak az első sikeres termékenyítésig (kb. 18 hónap).
5. Üres csoport anyák csoportja
6. Korai vemhes csoport: egy csoportban vannak az üres anyák, míg a másik csoportban vannak a korai vemhes anyák. A vemhes anyajuhok esetében a vemhesség 5 hónapjában takarmányt kell váltani
7. Tenyészkos: csoportos elhelyezés.
Férőhelyigény közép- és nagyüzemi, intenzív körülmények között: 1,5 m2/1 anya + 1 bárány; 0,5 m2/bárány; 0,5-1 m2/1 jerke; 1 m2/vemhesanya; 1,5 m2/1 kos
Gyakorló szakemberrel történő személyes beszélgetés és az állományának, valamint a napi gyakorlatnak a ’tanulmányozása’ nélkül, javaslom, ne kezdjen bele! Az állatok és az Ön számára is veszélyes lehet.
Tisztelettel
Dr. Orosz Szilvia
Egyetemi docens