Tisztelt Professzor úr! Érdeklődnék, hogy Ön szeri

Jelenleg a világon nagy erők bevonásával dolgoznak a kutatók mind a lisztharmat, mind a rozsda betegségekre rezisztens fajták előállításán. A nemesítők kétféle megközelítéssel próbálkoznak. Az egyik a géntechnológiai megközelítés, mely során rezisztencia géneket kívánnak beépíteni a búzafajtákba. Jelenleg még nincs olyan búzafajta a világon, melyet ilyen módszerrel állítottak elő. A közeljövőben nem is várható a transzgénikus búza kereskedelmi forgalomba kerülése. A másik megközelítés a hagyományos nemesítés, mely már jelenleg is sok sikerrel kecsegtet. Ebben az esetben hagyományos keresztezéssel kívánják átvinni a rezisztenciáért felelős géneket a rezisztens fajtákból a fogékony fajtákba. Magyarországon mind Martonvásárott, mind Szegeden a búzanemesítők rezisztenciához kapcsolt molekuláris markereket keresnek, és már találtak is. A jövőben ezekre a markerekre végzik el a szelekciót, és így próbálnak előállítani rezisztens fajtákat. A problémát az jelenti, hogy a kórokozók jelen esetben a különböző gombafajok rendkívül változékonyak, újabb és újabb törzseik alakulnak ki, ezért a nemesítéssel kialakított rezisztencia csak addig tart, míg egy újabb törzs meg nem jelenik hazánkban. Ez egy végtelen verseny a nemesítők és a gombafajok természetes változatossága között.