Az oktatás gazdasági vonatkozásai

Hirdetés

Az oktatás gazdasági vonatkozásai

Csehné Papp Imola
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az oktatás az elmúlt évszázadban a modern társadalmak egyik legnagyobb alrendszerévé vált. Nem egy országban ez az ágazat az aktív munkaerő egyik legjelentősebb foglalkoztatója. Az államok e rendszer működtetésére fordítják nemzeti jövedelmük 6%-át, és költségvetésük 10-15%-át. A modern társadalmakban, ahol 15-16 éves koráig gyakorlatilag mindenki, 18-19 éves koráig pedig a fiatalok többsége iskolába jár, és azon túl is egyre többen tanulnak, a népesség csaknem egyötöde az oktatás közvetlen fogyasztója.
Az oktatás gazdasági vonatkozásai, oktatási rendszer, tudomány, Schultz, Oktatáspolitika, oktatástervezés, iskolarendszer, fejlesztés, munkanélküliség, piacgazdaság

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

Az oktatás szerepét ma már nem csak abban látják, hogy általa valósul meg a kultúra, a tudás és az érték átadása, hanem döntő hozzájárulást tulajdonítanak a gazdaság fejlődésében és a társadalmi integráció megteremtésében is.

Halász Gábor (2) véleménye szerint az oktatási rendszer a modern társadalmakban elválaszthatatlanul kapcsolódik más társadalmi alrendszerekhez. Nemcsak a kultúrához és a tudományhoz, hanem a gazdasághoz, valamint a politikai és közigazgatási rendszerhez is. E kötődéssel az jár, hogy az oktatási változások közvetlen módon befolyásolják a többi alrendszer működését, illetve azok változásai visszahatnak az oktatásra.

Igazolja ezeket a gondolatokat az a tény, hogy a rendszerváltás hatása azonnal érződött a szakképzés területén is, mint ahogy azt Szép Zsófia: A szakmai képzés formái és tartalma (3) c. munkájában megfogalmazza: "Az emberi erőforrások fejlesztése világbanki program közül az egyik az ifjúsági szakképzés területét öleli fel. Célja az érettségit adó szakképzés olyan modelljeinek kifejlesztése és támogatása, amelyek a konvertálhatóság szem előtt tartásával széles szakmai alapozást nyújtanak egyrészt a felsőfokú képzésbe való bekapcsoláshoz, másrészt a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez viszonylag gyorsan igazodó rendszerének kialakításához, valamint ezen igények által megkövetelt többszöri szakmaváltáshoz. A modell arra irányul, hogy a tanulók az iskolában olyan készségeket és ismereteket szerezzenek, amelyek a hagyományos képzési formáknál jobban megalapozzák a szakmai tudást. Ugyanakkor jobban felkészíti a tanulókat az életük során szükségessé váló szakmaváltoztatásokra is. A modell a hazai körülményekhez és előzményekhez viszonyítva több tekintetben újszerű. Az elvileg kívánatosnak tartott közös alapozó képzés, az átjárhatóságot biztosító mobilitás és a piaci igényekhez igazodó elágazási lehetőségek e program által képviselt modellben közvetlenül is értékelhető eredményekhez vezettek. A képzés rugalmasabb lett, legalábbis ami a piaci igényekhez való alkalmazkodást illeti."

A tudománynak a termeléshez való hozzájárulása Theodore W. Schulzot, amerikai agrárközgazdászt kezdte el először foglalkoztatni, amikor 1943-ban az Iowa State College-ben végzett kutatásai során észrevette, hogy az új biológiai eszközök szinte a termőföld helyettesítőivé váltak, és az élelmiszertermelést már nem korlátozza szigorúan a rendelkezésre álló földterület.

Schultz tanulmányában (4) arra mutatott rá, hogy a munkaerő gazdasági szerepében döntő szerepet játszó emberi tudás egy olyan hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít. Mindaz, ami a munkaerő munkavégző képességének létrehozásához és fenntartásához hozzájárul, valójában beruházás mind a társadalom, mind pedig az egyén szempontjából. Ahhoz, hogy egy ember beléphessen a termelésbe, hosszú időn keresztül, sokat kell fordítani a taníttatására, a képzésére, vagyis tartós beruházási folyamaton kell átmennie.

Schultz nevéhez fűződik az emberi tőkeelmélet kidolgozása (5). Ennek feltételezése szerint az emberek olyan beruházásokat végeznek az oktatás, képzés révén, mely növeli termelőképességüket, termelékenységüket, és így munkájuk piaci értékét. Ezért jövőbeni keresetük nőni fog. Az emberi tőkébe történő beruházást végzünk akkor is, amikor álláskereséssel töltjük az időt, hogy a lehető legmagasabb keresethez jussunk, ahelyett, hogy az első kínálkozó lehetőséget elfogadnánk.

Az oktatás és a gazdaság kapcsolatát tekintve, Schultz legfontosabb megállapításai a következők:
 "- A gazdaság és a kultúra, sőt az életmód nem választhatók el egymástól, egymást kölcsönösen befolyásolják.
 - A munkaerő mennyiségének és a munkaerő minőségének is döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben.
 - A munkaerő minőségét döntően befolyásolja a munkaerő létrehozását és fenntartását szolgáló intézményi rendszer.
 - E minőség kialakítása hosszú távú folyamat." (6)

Az 1950-es években a gazdasági növekedéssel foglalkozó közgazdászok is rávilágítottak az oktatás és a gazdasági növekedés kapcsolatára. Az oktatásnak a gazdasági növekedésre való hatását támasztotta alá az a tapasztalat, hogy a II. világháborúban jószerivel elpusztult (európai) országok a vártnál gyorsabban talpra álltak, valamint az a tény, hogy a helyreállítási periódus végére a növekedés lelassult és nagyjából az országok háború előtti fejlettségi sorrendje állt vissza (7).

Az oktatásnak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának alátámasztására különböző magyarázatok születtek. Ezek közül a legfontosabbak:
 "- Az oktatásnak közvetlen termelékenységnövelő hatása van.(emberi tőkeelmélet)
 - A magasabb iskolázottságú munkavállalók nagyobb arányban vesznek részt a munka közbeni továbbképzéseken, ami szintén növeli a termelékenységet.
 - Az oktatás növeli a munkavállalási hajlandóságot, főleg a nők körében.
 - Az emberi tőke lassabban használódik el, mint a fizikai tőke.
 - Az emberi tőkébe történő beruházás a fogyasztás alternatívája, mivel az oktatási kiadásokat az emberek általában nem megtakarításokból fedezik."(8)

Az oktatás gazdasági növekedéshez való hozzájárulásának mérését számos vizsgálat megkísérelte, kiemelkedő közülük Schultz vizsgálata (9). Az eredményeket az 1. sz.  táblázat tartalmazza. A kereseti különbségeket használta fel ahhoz, hogy az oktatásnak a munka minőségére gyakorolt hatását számszerűsítse.
Az oktatás gazdasági növekedésben betöltött szerepének számszerűsítésére irányuló vizsgálatok különböző eredményekre vezettek a felhasznált módszerektől függően. Bármilyen módszerrel történt is azonban a vizsgálat, az eredmények az oktatás gazdasági növekedéshez való jelentős hozzájárulását mutatják.

 
Oktatáspolitika, oktatástervezés

Az oktatáspolitika, mint általában a részpolitikák azon nézetek, célok és intézkedések együttese, amely kijelöli az oktatás és szakképzés fejlesztésének fő irányait és mértékeit, valamint az ezeknek megfelelő eszközöket és módszereket. Ezek gyakorlati megvalósítása, illetve alkalmazása az oktatásirányítás feladata.(10)

Az oktatáspolitika alapvető problémáinak a megoldásában nélkülözhetetlen a tervezés szerepe. A tervezés a korszerű irányítás és szabályozás fontos eszköze és módszere. A tervezési módszerek legáltalánosabb vonása: a múltbeli fejlődést jellemző trendek és azok törvényszerűségeinek felderítése, a tervezett folyamatot meghatározó környezeti feltételek és extern tényezők megállapítása, valamint a nemzetközi összehasonlító elemzés. A tervezés általános módszerei közül kitüntetett szerepe van a prognosztizálásnak, vagyis a meghatározott feltételek mellett nagy valószínűséggel bekövetkező folyamatok körvonalazásának.

 Az oktatástervezés fő területei

Az oktatástervezés fő területei Tímár János szerint a következők (11):

1. Az oktatás funkciójának tervezése
Az oktatás funkciójának vizsgálata alapján lehet választ adni arra, hogy milyen mértékben kell az alapozó oktatást időben kiterjeszteni, mi a fiatalkori szakmai képzés és a felnőttképzés feladata, milyen legyen a szakképzés szakosítási rendszere.

Hirdetés

2. Az iskolarendszer szerkezetének és a népesség iskoláztatásának tervezése
Az előbbi vizsgálatra építve alakítható ki az iskolarendszer vertikális és horizontális szerkezete.

3. A nevelési folyamat tartalmának és módszereinek tervezése
Az általános műveltség és a szakképzettség kialakításának módszerei, oktatási programok és tantervek, oktatási módszerek  kidolgozása,

4. A fejlesztés anyagi és személyi feltételeinek tervezése
Ez a lépés az új oktatási intézmények telepítési, műszaki ellátottsági, illetve a meglévő intézményhálózat korszerűsítésének tervezését feltételezi.

5. Az iskolarendszer működési feltételeinek tervezése
Az oktatási intézmények fenntartási költségeinek, a finanszírozás módjának (állami, helyi költségvetés, vagy más források), a pedagógusok és az oktatási segédszemélyzet képzésének az átgondolása nagyon fontos feladat.
 
Ezen feladatok sokszínűsége is jelzi, hogy az oktatástervezés interdiszciplináris feladat, amelyben a közgazdaságtudomány, a szociológia, a pszichológia és a neveléstudomány játsszák a legfontosabb szerepet, az egyes tervezési feladatok jellegétől függően.

Az oktatástervezés módszerei

Az oktatásba - szellemi tőkébe - történő befektetések megtérülési periódusa sokkal hosszabb, mint a fizikai tőkéé, ezért a kockázat is nagyobb, és a piaci jelzésekhez való alkalmazkodás is lassabban történhet meg. A tervezés szükségességét azzal szokták indokolni, hogy nem érhető el optimális erőforrás-allokáció csupán a piaci mechanizmusokra hagyatkozva.

Az oktatástervezés nemzetközileg elfogadott módszereit Varga Júlia a következőképpen csoportosítja (12):

1. A munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés
A munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés abból indul ki, hogy megfelelő jelzések hiányában az egyének nem tudják előre látni a különböző végzettségek iránti kereslet jövőbeni alakulását, ezért a munkaerő-szükséglet különbözni fog a munkaerő-kínálattól, a meg nem felelés pedig a gazdasági fejlődés gátjává válik.

A módszer hívei ezért úgy kívánják a termelékenység növekedését elősegíteni, hogy a különböző szakképzettségű munkavállalók iránti várható kereslethez igazítják a kínálati oldalt, az oktatástervezésen keresztül. Feltételezik, hogy előrejelezhető a jövőbeli munkaerő-szükséglet a gazdasági fejlődésnek megfelelően. A munkaerő-szükséglet felbontható foglalkozási csoportokra, illetve a foglalkozások gyakorlásához szükséges szakképzettségi szintek csoportjaira.

A tipikus munkaerő-szükségleten alapuló oktatástervezés foglalkozási kategóriánként a gazdaság valamennyi szektora számára előrejelzéseket készít a munkaerő-szükségletről, és ennek felhasználásával állapítják meg az oktatási szükségletet. Ennek a tervezési módszernek az a célja, hogy meggátolja a munkaerőhiány és a munkaerő-felesleg kialakulását

2. A megtérülési ráták számításán alapuló oktatástervezés
A megtérülési rátákon alapuló oktatástervezés az emberi tőke elméletén alapul. Ezen módszer eredményei nem adják meg számszerűen, hogy mekkora kell legyen az oktatás kibocsátása, hanem csak a globális előrejelzést ad az oktatás fő irányaira. Az eredmények alkalmasak az oktatási rendszeren belüli prioritási sorrendek kijelölésére. Ezek meghatározásánál azt az elképzelést követik, hogy a legnagyobb társadalmi megtérülési rátát mutató tevékenységet kell fejleszteni. Az alacsony megtérülési ráták azt jelzik, hogy a további beruházások nem lennének gazdaságosak.

Ezen módszer segítségével az oktatás finanszírozására vonatkozóan is levonhatók következtések. Ehhez az egyéni és a társadalmi ráták összevetése szükséges. Az oktatás különböző területein rendszerint az egyéni megtérülési ráták a magasabbak, mivel a kormányzatok támogatják az oktatást. Minél nagyobb a támogatások aránya, annál nagyobb lesz a különbség az egyéni és a társadalmi megtérülési ráták között, és így nagyobb lesz a kereslet az adott típusú oktatás iránt. Ezért csökkenteni kell az adott oktatásnak nyújtott támogatásokat, ilyen módon közelítve egymáshoz az egyéni és a társadalmi megtérülési rátákat, ami a kereslet csökkentéséhez vezet. A felszabaduló források pedig átcsoportosíthatók a legmagasabb társadalmi megtérülési rátájú oktatási területre. (Az oktatásügy tervezésénél 15-2O éves távlatokban kell gondolkozni.)

3. A társadalmi keresleten alapuló oktatástervezés
A társadalmi keresleten alapuló oktatástervezés azon elképzelésen alapul, hogy az oktatási rendszert az egyéni oktatási keresletek jövőbeli alakulásának megfelelően kell kialakítani. Mindehhez az szükséges, hogy előre jelezzék a kereslet alakulását, és annak megfelelően alakítsák az oktatási hálózatot.

A módszer legnagyobb hibaforrása abban rejlik, hogy a kereslet előrejelzését az időbeli trendek elemzése alapján végzi, vagyis a múltbeli befolyásoló tényezőket veszi figyelembe. Ezzel szemben a keresletet a demográfiai változásokon kívül a tandíjak, az oktatási intézmények elhelyezése, a felvételi eljárások is befolyásolják. Ahhoz, hogy az oktatás iránti kereslet alakulását megbízhatóan előre lehessen jelezni, a magyarázó változóknak (szülői jövedelem, a szülők iskolázottsága, a munkanélküliségi ráták, a tandíjak alakulása) az előrejelzésére lenne szükség. Valamennyi magyarázó változó előrejelzése viszont  megoldhatatlan feladat, a gazdasági változások bizonytalansága miatt.

Az oktatás és a munkaerőpiac állapota közötti kapcsolat Magyarországon

Magyarországon a munkanélküliség a 9O-es években kezdett megjelenni, és jelenleg meghaladja a 1O%-os mértéket. A munkanélküliség a fiatal korosztályokat, a pályakezdőket jobban sújtja, mint a munkaképes korú népesség egészét. A világ fejlett országaiban ez a tendencia általános. Kutas János (13) véleménye szerint magyar sajátosságnak tekinthető, hogy a fiatal munkanélküliek magas arányának az oka a képzési rendszerünkben keresendő.

Éppen ezért a foglalkoztatáspolitika egyik legfontosabb törekvése Pulay Gyula (14) elgondolásai szerint az, hogy a képzés és a foglalkoztatás között szorosabb összhang alakuljon ki. Az ifjúsági munkanélküliség csökkentésének ugyanis az a kulcsa, hogy a képzés jobban szolgálja a munkaerő-piaci igényeket. Statisztikailag kimutatott tény, hogy az iskolázottsági színvonal és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság oáll fenn. Az iskolázott fiatalok munkába állításának sokkal nagyobb a valószínűsége.

A munkanélküliség csökkentésének egyik útja tehát az, ha emelkedik a munkaerő-állomány iskolázottsági színvonala. Pongrácz László (15) gondolatai is hasonlóak, amikor felteszi a kérdést, hogy érdemes-e tanulni. A munkanélküliség mai szintje mellett ugyanis nem csak az szól a tanulás ellen, hogy egyes emberek tudása nem részesül kellő anyagi elismerésben, hanem az is, hogy a szakértelem és a tudás nem nyújt elegendő védelmet az elbocsátás ellen. A tények azonban azt bizonyítják, hogy a tanulatlan ember veszélyeztetettsége nagyobb. A magasabb iskolai végzettségűek között létszámarányukhoz képest jóval kevesebb a munkanélküli.

Hirdetés

A munkanélküliség csökkentésének másik lehetősége abban rejlik, hogy a fiatalok minél tovább tanuljanak s ezáltal később lépjenek ki a munkaerőpiacra. A munkaerőpiacra való belépés késleltetésének fő eszköze az iskolai oktatás és szakképzés kiterjesztése. Oktatáspolitikai elképzelések szerint 1O éven belül általánossá válik a 12 osztályos oktatás, s folyamatosan növekszik azoknak a fiataloknak az aránya, akik egy-egy korosztályból tovább tanulhatnak felsőfokú tanintézményekben. Ezzel párhuzamosan kiemelt feladat a szakma- és képzési struktúra korszerűsítése, a gazdaság igényeihez igazítása, a struktúraváltás ösztönzése is. A munkanélküliség tehát visszahat a képzés egészére, mivel ezáltal jelentősen meg fog nőni a fiatalok képzési rendszerben eltöltött ideje, s erre mind pedagógiailag, mind intézményhálózatilag fel kell készülni.

A pedagógiai megújulás fontosságát kiemeli Biszterszky Elemér is, aki  Boldog új évezredet! c. munkájában (amely címválasztása jelképesnek is tekinthető), a következőket állapítja meg: "A régiónkban zajló társadalmi és politikai változások, melyek természetes módon elérik az iskola világát is, különösen nagy felelősséget rónak a neveléstudomány művelőire, a pedagógusokra, és a tudományterületért felelős politikai vezetőkre is. E tudományterületnek jelentős szerepe lehet abban, hogy az oktatási rendszer és az iskolák meg tudjanak felelni a modern parlamenti demokrácia és a piacgazdaság kiépülésével járó  társadalmi kihívásoknak." (16)

1996-ban Tímár János (17) hosszú távú munkaerő-prognózisokat  dolgozott ki, amelyek a 2010-ig várható munkaerő-kereslet és -kínálat felsőfokú szakirányok, illetve foglalkozások szerinti létszámának Magyarországra vonatkozó előrebecsléseit tartalmazzák (2. sz. táblázat). A prognosztizálás átfogó célja, hogy alapot adjon a szakképzés korszerűsítésére és az oktatáspolitikai stratégia, valamint a munkaerő-piaci egyensúlyt erősítő, a gazdasági növekedést elősegítő foglalkoztatáspolitikai stratégia kidolgozásához.
Az ezredforduló utáni munkaerő-piaci kilátásokat mérlegelve Frey Mária (18) megállapítja, hogy a népesség magas foglalkoztatottságához és a gazdasági növekedés fenntartásához a hátteret a gazdaságpolitikának, az oktatásnak és szakképzésnek, továbbá a szociálpolitikának kell biztosítania

 
Következtetések

A piacgazdaság kiépülése az oktatás-nevelés számára kihívást jelent.
Az ifjúsági képzés nem rövidtávú beruházás. E beruházás szakmai hozamai nem értékelhetők egyértelműen csak a költséghozam szemléletei alapján

Köpeczi Béla gondolatait szeretném kölcsönvenni, aki szerint "...az egyik legsürgősebb feladat az, hogy az iskola felkészítsen a piacgazdálkodás feltételeire, amely egyszerre jelenti a szemléleti váltást, tehát az általános műveltség által is meghatározott individuálisabb értékválasztás előtérbe helyezését és megfelelő színvonalú szaktudás megszerzését. Az új szemlélet kialakításában nem kis szerepet játszik a szakoktatás és a gazdaság együttműködése, az oktatás gyakorlatiasabbá tétele, társadalmi tapasztalatok szerzése a munkaerő-gazdálkodás szempontjából is." (19)

Az oktatás számára ez azt jelenti, hogy a maga sajátos eszközeivel közvetítenie kell azokat az ismereteket és értékeket, amelyek mindezt szolgálják. A szakemberek rámutattak annak fontosságára, hogy az iskola adjon hatékony segítséget a tanulóknak a sokféle információ rendszerbe foglalásához, s ezzel világképük alakulásához. Pedagógiai szempontból legfontosabb azoknak a körülmények megteremtése, amelyek lehetővé teszik az individuális képességek és érdekek érvényesítését.

Végül legfontosabb feladataink meghatározásakor álljanak itt Kosáry Domokos szavai, melyek a "Fordulóponton a magyar közoktatás?" c. konferencián (Lillafüred, 1995. november 30.) hangzottak el (20) "... szedjük össze anyagi és szellemi erőinket, és tekintsük beruházási prioritásnak a magyar oktatásügyet, az elemi alsó fokú iskolázást, a középiskolázást és a felsőoktatást egyaránt. Ez fog igazán megtérülni, és ez teszi lehetővé azt, hogy kikerüljünk abból a mélységből, amiben jelenleg gazdaságilag vagyunk. Az emberi minőség a legelső, amit biztosítanunk kell ebben az országban, ha fel akarunk jutni erről a mélypontról, és ebben óriási része van a közoktatásügynek és a pedagógusoknak.

Alapvető érdeke ennek az országnak a gazdasági kiemelkedés, és ahhoz, hogy jó beruházások legyenek vagy fejlett ipari technika alakulhasson ki, kell, hogy olyan népiskolai alsó fokú iskolázást biztosítsunk, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy ezeket a bonyolultabb feladatokat felismerje és képes legyen elvégezni. Az egyik legfontosabb dolog ez.

A magyar oktatásügy a legjobb prioritások és befektetési alkalmak egyike azért is, mert évszázadokra fog eldőlni a sorsunk az Európához való csatlakozáskor."

 
Hivatkozások

1. Halász Gábor: A közoktatási rendszerek irányítása, OKKER Oktatási Iroda, 1996.
2. Halász Gábor: A közoktatási rendszerek irányítása, OKKER Oktatási Iroda, 1996.
3. Szép Zsófia: A szakmai képzés formái és tartalma, in. A nevelésügy távlati fejlesztéséről, VI. Nevelésügyi kongresszus 1993. augusztus 25-28.
4. Schultz, Theodor: Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
5. Schultz, Theodor: Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
6. Schultz, Theodor: Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
7. Varga Júlia: Oktatásgazdaságtan, Kézirat, Budapest, 1994.
8. Varga Júlia: Oktatásgazdaságtan, Kézirat, Budapest, 1994.
9. Varga Júlia: Oktatásgazdaságtan, Kézirat, Budapest, 1994.
10. Tímár János: Hatalom és döntésképtelenség, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989.
11. Tímár János: Hatalom és döntésképtelenség, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989.
12. Varga Júlia: Oktatásgazdaságtan, Kézirat, Budapest, 1994.
13. Kutas János: Hallgatói létszám, felsőoktatás-finanszírozás, Munkaügyi Szemle, 1996. május.
14. Pulay Gyula: Foglalkoztatáspolitika a gazdasági stabilizáció időszakában, Munkaügyi Szemle, 1996. február.
15. Pongrácz László: Érdemes-e tanulni?, Munkaügyi Szemle, 1996. május.
16. Biszterszky Elemér: Boldog új évezredet!, in. A nevelésügy távlati fejlesztéséről, VI. Nevelésügyi kongresszus 1993. augusztus 25-28.
17. Tímár János: A munkaerőpiac egyensúlyi problémái 2O1O-ben, Közgazdasági Szemle, 1997. január.
18. Frey Mária: Foglalkoztatáspolitikai adalékok a humán erőforrások modernizációjához, Munkaügyi Szemle, 1996. március.
19. Köpeczi Béla: A magyar nevelésügy távlati problémái, in. A nevelésügy távlati fejlesztéséről, VI. Nevelésügyi kongresszus 1993. augusztus 25-28.
20. Kosáry Domokos: Szubjektív megjegyzések az oktatásról,  Új Pedagógia Szemle, 1996. február.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kavicshiány-betegség

a magevő madarak emésztéséhez nélkülözhetetlen, hogy zúzógyomrukban megfelelő mennyiségű... Tovább

kórokok

betegséget előidéző ingerek; ált. csak akkor érvényesíthetik hatásukat, ha a szervezet... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.