Online tanácsadás
Azt tervezzük, hogy a már meglévő teraszunkat beépítjük, és új nyílászárókat is beépítünk kertesházunkba, mert 2 generációssá szeretnénk alakítani az épületet. Mivel osztatlan közös telken áll az épület, kérdésem az lenne, hogy hogyan fogjunk bele ebbe az egész bővítési, átalakítási tevékenységbe úgy, hogy esetlegesen rosszakaró szomszédunk (akivel a közös osztatlan telken közös a szorgalmi utunk is) ne tegyen keresztbe terveinknek. Mik az első lépések, és kihez forduljunk, hogy minden zökkenőmentesen menjen az engedélyezés során. Milyen mértékű beleszólási lehetősége van terveink megvalósításába a "telekszomszédunknak"?(belső kerítéssel is be van határolva már a mi ill. az ő telekrészük is). Szíves válaszát előre is köszönöm!
Ha a telek közös tulajdonban van, de a használatának joga megosztott a felek között, bármiféle építési munka csak a tulajdonostárs beleegyezésével történhet. Tulajdonjogi szempontból ugyanis a telek minden négyzetmétere a tulajdoni hányadok arányában továbbra is közös tulajdonban van. Ezt nem befolyásolja a felépített kerítés sem. Mivel az építkezés engedélyköteles, a helyi (vagy kis település esetén a legközelebbi városi) önkormányzat polgármesteri hivatala (jegyzője) illetékes az építési engedélyezési eljárás lefolytatására, mely során a tulajdonostárs is ügyfél lesz. (Így lenne egyébként akkor is, ha telekszomszédok volnának.)
Az építési tervek elkészítésével egy építészmérnököt kell megbízniuk, és már ekkor érdemes kikérni a tulajdonostárs véleményét, beleegyezését. Ha ez nem sikerül, meg kell vizsgálni, lehetséges-e a telek megosztása, azaz önálló helyrajzi számú ingatlanná alakítása. Ha ez sem lehetséges, a jog még egy lehetőséget kínál: ha a tulajdonostárs beleegyezését indokolatlanul, e jogával visszaélve tagadja meg, a helyi bíróságtól lehet kérni, hogy belegyező nyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja.
Vissza a kérdések listájához
Az építési tervek elkészítésével egy építészmérnököt kell megbízniuk, és már ekkor érdemes kikérni a tulajdonostárs véleményét, beleegyezését. Ha ez nem sikerül, meg kell vizsgálni, lehetséges-e a telek megosztása, azaz önálló helyrajzi számú ingatlanná alakítása. Ha ez sem lehetséges, a jog még egy lehetőséget kínál: ha a tulajdonostárs beleegyezését indokolatlanul, e jogával visszaélve tagadja meg, a helyi bíróságtól lehet kérni, hogy belegyező nyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja.