Komárom és az elképesztő erődítményének története

Kirándulás a Duna Gibraltárjához – A Komáromi erődrendszer története

ZH
Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Közép-Európa legnagyobb újkori erődjét fedezhetjük fel, hogyha Magyarország északi tájegységére utazunk. Ismerd meg a „Duna Gibraltárjának” is nevezett komáromi erődrendszert, amelynek részeit Magyarországon és Szlovákiában fedezhetjük fel. Tarts velünk egy kirándulásra, ismerd meg Magyarország legbiztonságosabb és legérdekesebb hadi rendszerét!

komáromi erődrendszer

A komáromi erődrendszer felépítése

A történelmi Komárom két vára már Szlovákiában található, míg a hozzákapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, Magyarországon helyezkednek el, a magyarországi Komárom területén. Ezek képezik a komáromi erődrendszer részeit. A Duna baloldalán, a szlovákiai Komárom területén található a Duna és a Vág folyók közötti keskeny félsziget, aminek hadi szempontú jelentőségét már a honfoglaló magyarok is felfedezték és védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt építették fel először a középkorban a komáromi Öregvárat, ami a török elleni küzdelmek fontos helyszínévé váltak. Majd kialakították a nyugati bővítményét, az Újvárat, ami a császári csapatok támaszpontja lett 1664 után. Az erődrendszer, amely Közép-Európa legerősebb erődrendszerének számított, a Habsburg Birodalom idején épült ki, amely akár egy 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. Az erődrendszerhez tartozik a Csillagerőd, a Monsotori erőd és az Igmándi erőd.

A komáromi erődrendszer története

Történelmünk során számos várat és erődítményt építettek elődeink, de tudtad, hogy még a mai napig is körbejárhatjuk és felfedezhetjük Közép-Európa legnagyobb erődrendszerét, aminek több része Magyarországon található? Ugyan a felvidéket elcsatolták, így az erődrendszer egy része már Szlovákiához tartozik, de a magyarországi oldalon még három erőd áll, amit napjainkban már csak a turistáknak tartanak fenn. A komáromi erődrendszer bámulatos történettel rendelkezik, és számos filmet forgatnak a helyszínen, hiszen eredeti állapotában tekinthetjük meg az erődök barlangrendszereit. De hogyan is építették ezeket az erődöket, mikor és miért? Olvasd el a komáromi erődrendszer történetét!

Komárom mindig is fontos helyszíneként szolgált az ország védelmének terén, így már a X. század óta álltak itt várak, amik szolgálták ezt a célt. Az elsőpont ami fontosabb e történetben az a tatárjárás utáni időszak, amikor a régi földvár helyén egy erős kővárat építettek, amelynek a legfontosabb szerepe a török elleni küzdelem volt. Ez a vár a magyar végvárrendszer egyik legfontosabb eleme volt, és a törökök nem is tudták ezt bevenni.  

A város jelentősége akkor kapott újra erőre, amikor a napóleoni háborúk idején I. Ferenc császár Bécsből Komáromba költözött, és elrendelte egy jelentős erődrendszer kiépítését. A császár itt döntötte el, hogy Komáromot a Birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal és a keleti irányból védő Vág-vonal kiépítését, majd az építkezés folyamatait az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei szakították meg.

A vár új parancsnokot szerzett Klapka György személyében, aki parancsba adta egy kazamatákkal ellátott új erőd építését az osztrákok által már korábban kiszemelt helyen, a Homokhegyen. Emellett megkezdte két védmű. a Monostori erőd és az Igmándi sánc építését is. Ezekben az időkben azonban az osztrákok megnövelték az ágyúzásokat és Komárom térségében kétszer is megütköztek a magyar és osztrák seregek. 1849. szeptember 27-én Klapka György aláírta a vár átadását és a védők szabad elvonulását biztosító megállapodást, így a vár az osztrákok kezére került.

Az erődrendszer felépítése

A Duna jobb oldalán elhelyezkedő erődrendszer építését az 1850-es években teljes egészében kiterjesztették. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori Erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi Erőd, ezzel az erődrendszer teljessé vált.

Az erődrendszer és az osztrák-magyar Monarchia

Mire a teljes erődrendszer elkészült, amelynek monumentalitása a ma emberét is lenyűgözi, a kor haditechnikája már olyan gyors fejlődésen esett át, hogy az erődrendszer komplexuma elavulttá vált. Az erődrendszer 14 épületrészből és 640 helyiségből tevődik össze és a mai napig egy építészeti remekműnek tekinthetjük, a föld alatti kialakított kazamaták pedig lenyűgözőek. 

A valódi harc események a teljes komplexumot már elkerülték, de 100 éven keresztül szolgálták a Magyar Honvédséget, később viszont a szovjet csapatok állomásoztak itt, akik komolyan lelakták az erődítményeket. Többnyire lőszerraktárként hasznosították az épületeket, de távozásukkal végleg megszűnt az erődrendszer katonai szerepe. A komáromi erődrendszer műemlék minősítést szerzett, és ma már múzeumként üzemel, ahol sok korabeli filmet forgatnak.

Ha szeretnél többet megtudni az erődrendszer leglátogatottabb és legnagyobb hadi erődítményéről, a Monostori erődről, akkor kattints IDE, mert tettünk ide egy látogatást, hogy közelebbről is bemutathassuk nektek!
 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

talajcsövezés (más néven: alagcsövezés v. drénezés)

a talajnedvesség és a ->talajvízszint terepszint alatti szabályozására irányuló... Tovább

biológiai talajművelés

ősi tapasztalatokon nyugvó eljárások foglalata. Elméleti magyarázata, hogy a talaj —... Tovább

Tovább a lexikonra
Érdekességek