Április 22-e óta Lengyelországban rendkívüli támogatásban, körülbelül 23 Ft/kg, részesül az az almatermesztő, aki legalább II. osztályú étkezési almát értékesítenek feldolgozásra. A támogatható mennyiség legfeljebb 200 ezer tonna és rendelkezni kell Global Gap tanúsítvánnyal. Azért volt szükség a támogatásra, mert jelenleg nincs piaca a lengyel almáknak.
Nincs piaca a lengyel almáknak
Sebastian Szymanowski, a Sady Ogrody lengyel szaklap igazgatója szerint jelenleg több kérdés is felmerül a támogatási programmal kapcsolatban, mint amennyi választ megtudnának rá fogalmazni. Ezek a kérdések a következőek:
1. A minőség ellenőrzése
A minőséget még az üzemben kellene ellenőrizni, méghozzá az ARMA állami ügynökség megbízottjainak.
2. A feldolgozók kapacitása
Eddig 47 feldolgozó jelentkezett, és az üzemek önként vesznek részt a programban.
3. A programban résztvevők körének nagysága
A minisztériumi tájékoztatás tartalmazza a feltételeit a programban való részvételnek, azaz, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki kiszeretné vonni az almáját a piacról. Ilyenkor ugye a gyümölcstermesztőkről és a szervezetekről van szó.
A gyümölcstermesztőkkel szemben felállított követelmény, hogy környezetbarát tevékenységet kell folytatnia a gazdaságban, azaz, hogy a gyümölcstermesztő legyen környezetbarát és rendelkezniük kell tanúsítvánnyal, tehát integrált termeléssel kell foglalkozniuk.
Jelen esetben a kérdés itt inkább az, hogy az összes termelő közül hányan felelnek meg a program feltételeinek, ugyanis korlátok is lesznek rájuk kiszabva, például legfeljebb 10 tonna alma lesz kivonható azok számára, akik még nem adtak el almát.
#szavazas-233#
A sajtóban elterjedt az „almahegy” kifejezés
A lengyel sajtóban már elterjedt fogalomnak minősül az almahegy kifejezés, ami a felhalmozódott almák számára utal a lengyel termelők raktáraiban. Azonban a támogatás bevezetésének máris van egy közvetlen hatása, ugyanis már nehéz étkezési árut vásárolni, amivel még nagyobb almahegyet gyűjtöttek össze. Szymanowski szerint előfordulhat, hogy a támogatás lényegében többet árthat, mint amennyit segítene.
Amennyiben a az üzemek csökkenteni kezdik az áraikaz, akkor a pénz nem a termelőhöz, hanem a feldolgozóhoz fog kerülni, aminek csak akkor lenne értelme, ha az áru országon kívülre, Európába, de leginkább Európán kívülre kerülnének, mert így nem veszélyeztetnék a helyi piacot.
A támogatási összeget aszakember úgy gondolja jobban is fel lehetett volna használni, például a határon átnyúló szállítások támogatására, hogy az áru kifelé áramoljon, amit kifizetnének és így eladásra kerülnének a jó minőségű almák, amik árban is vonzóak lehetnének.
Étkezési alma feldolgozása
Zbigniew Cholyk, a Stryjno-Sad csoport elnöke szerint is jobb megoldásokat lehetett volna találni annál, mintsem, hogy a kivonást ingyenes alma osztogatással helyettesítenék, azonban ehhez két alapfeltételnek is teljesülnie kellett volna. A feleslegre kell koncentrálni, ami az étkezési almát illet, ugyanis az ipari almának amúgy is a feldolgozásban van a helye, valamint a feldolgozó üzemeknek tartaniuk kellene a piaci árakat, hogy a támogatás valóban a termelőknél kössön ki ne közvetítőnél vagy a feldolgozónál. Csak ezekkel a feltételekkel lehetséges javítani az étkezési alma piaci árait.
