Előnyhöz juthatnak az uniós piacon a magyar méhészek, ha a jövőben fel kell majd tüntetni a csomagoláson, ha a méz genetikailag módosított virágport tartalmaz, mivel Magyarországon ilyen méz biztosan nem készül a törvényi tilalom miatt - írta keddi közleményében az általa az uniós mézirányelvhez beterjesztett módosító javaslatok lényegét Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselője. Tabajdi ismertette, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a virágport pusztán természetes alkotóelemnek tekintsék a méz esetében, noha az Európai Bíróság korábban már kimondta, hogy ez a méz egyik összetevője.
A különbség azért fontos, mert az összetevők esetén külön-külön vizsgálni kell, hogy meghaladja-e azokban a GMO aránya a 0,9 százalékot, míg a bizottság javaslata azt jelentené, hogy a méz egészében kellene átlépnie a kötelező jelöléshez a GMO arányának a megadott határértéket. Tabajdi szerint viszont ez gyakorlatilag lehetetlen, vagyis ebben az esetben semmilyen módon nem lehetne tudni, hogy tartalmaz-e az adott méz GMO-s virágport.
"Az Európai Parlament frakciói által támogatott módosító javaslataimban kezdeményeztem, hogy a génmódosított pollent fel kelljen tüntetni a méz címkézésén, függetlenül annak mennyiségétől. Javaslatom alapján a magyar méhészek előnybe kerülnek azáltal, hogy a Magyarországról mint GMO-mentes országból származó mézre nagyobb a kereslet az EU területén" - vélekedett Tabajdi. A szocialista politikus szerint ezáltal jelentősen kevesebb, Brazíliából és Kínából származó méz kerül majd a boltok polcaira, míg a magyar méhészek több mézet tudnak majd értékesíteni.
Közleményében a politikus arra is kitér, hogy Magyarország a világ 20 legnagyobb méztermelő országa közé tartozik. A magyar méhészek évente 22 ezer tonna mézet állítanak elő, ami csaknem a triplája a hazai keresletnek.
"A magyar méhészeti ágazat előnyben van számos uniós tagállammal és unión kívüli országokkal szemben, mivel Magyarországon nem engedélyezett a GMO termesztése" - mutatott rá az EP-képviselő.
A képviselő az Európa-szerte tapasztalt méhpusztulások problémájára is kitért. Hangsúlyozta, hogy az európai élelmiszer-termelés háromnegyede attól függ, hogy a méhek beporozzák-e a növényeket.
"A méhpusztulásokat a többi között a különböző betegségek megjelenése, a megfelelő méhgyógyászati készítmények hiánya, a növényvédő szerek és azok használati módja, a természetes élőhelyek eltűnése és a méhészek egy részének nem megfelelő szakmai felkészültsége okozza" - ismertette álláspontját Tabajdi. A méhészek és a gazdák szorosabb együttműködését szorgalmazva kiemelte, hogy mindketten függnek a másiktól, és mindkettejüktől függnek az európai fogyasztók.
Forrás: EU-Info