Az uniós élelmiszer-termelés kiváló minőségű termékei kiemelkedő hírnévnek örvendenek világszerte – fogalmazott az állásfoglalás kapcsán az EU agrárbiztosa. Mariann Fischer-Boel szerint a gazdáknak ezen jó hírnévre kell támaszkodniuk versenyképességük megőrzése érdekében, a fogyasztókat pedig az eddiginél jobban kell tájékoztatniuk termékeik jellegzetességeiről. Kitűnő lehetőség nyílik arra, hogy egyszerűsítsük és még jobban összehangoljuk a különböző címkézési és tanúsítási rendszereket – mutatott rá.

A brüsszeli közlemény többek között javasolja, hogy terjesszék ki a különböző termékek előállítási helyére utaló címkék használatát. A bizottsági dokumentum felveti továbbá, hogy hozzanak létre egységes uniós nyilvántartást a földrajzi eredetmegjelölések számára úgy, hogy közben megőrzik az egyes rendszerek sajátosságait.
Brüsszel ezenfelül az egységes belső piac hatékonyságát is fokozná az olyan címkézési rendszerekbe tartozó termékeknél, mint amilyenek például a bioélelmiszerek. Az európai produktumok globális érvényesülése szempontjából pedig az eredetmegjelölések fokozottabb védelmének, illetve a biotermékekre vonatkozó nemzetközi előírások kidolgozásában való aktív részvételnek a fontosságát hangsúlyozta a bizottság. Rapid

Önkéntes magyar rendszer

Magyarországon eddig félszáz vállalkozás csatlakozott ahhoz az önkéntes jelölési rendszerhez, amely – az úgynevezett irányadó napi beviteli érték (inbé) feltüntetésével – a termék-csomagoláson tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak az élelmiszerek energia- és tápanyagértékéről.
Az új szisztémát először a Fast 8 vállalatcsoporthoz tartozó cégek (a Coca-Cola, a Danone, a Kraft Foods, a Kellogg’s, a Masterfoods, a Nestlé, a Pepsi és az Unilever) vezették be. A kezdeményezésben részt vesznek e társaságok magyarországi leányvállalatai is.
Nálunk a rendszerhez többek között csatlakozott a Chio és a Tesco is, a McDonald’s pedig maga dolgozott ki hasonló rendszert.
A felmérések szerint az inbé-jelölés ma a hazai élelmiszerek 25 százalékán található meg.