Érdekességek az ecetről

Az ecet egyidős az emberi civilizációval, talán még idősebb is annál. Ecetsavtermelő baktériumok a világon mindenütt előfordulnak és minden kultúra, ahol ismerték a sör vagy a bor készítését, elkerülhetetlenül felfedezte az ecetet, mint annak következményét, ha ezeket az alkoholos italokat hosszasan levegővel érintkezni hagyták.

Az ecetsav kémiai felhasználása igen messzire nyúlik vissza. Az ie. 3. században Theophrasztosz görög filozófus leírta, hogy ecet és különböző fémek kölcsönhatásával hogy lehet a művészek számára értékes színezőanyagokat előállítani. Ilyen volt az ólomfehér (ólom-karbonát) és a verdigris, egy rézsókat, többek között réz(II)-acetátot tartalmazó zöld festék. Az ókori rómaiak a megecetesedett bort ólomedényekben forralták, hogy az igen édes, sapának nevezett sziruphoz jussanak.

A sapa sok ólom-acetátot tartalmazott, amit édes íze miatt ólomcukornak, illetve Szaturnusz-cukornak is neveznek. Ez feltehetően hozzájárult a római arisztokrácia körében előforduló ólommérgezésekhez. Nézzük, mire használható fel a kertben az ecet! 

Csigák ellen

Az ecet kiválóan alkalmazható csupasz csigák ellen. Azokon a területeken, ahol a legtöbbet látunk belőlük, locsoljunk egy kis ecetet, vagy hígítsuk egy kis vízzel, a hatás biztosan nem marad el.

Gyomirtóként

Az ecet, mint sav, alkalmas lehet a gyomok irtására is. Az ecetsav ugyanis elszárítja a gyomok föld felett lévő részét, sok esetben még gyorsabban is hat, mint a glifosat hatóanyagú gyom irtószerek többsége. Vigyáznunk kell azonban, mivel az évelő növényekre is veszélyt jelent, ezért csak olyan területen alkalmazzuk, ahol nincsen kultúrnövény, kerüljük a virágokkal való érintkezést.

Hangyák ellen

Az egyik legjobb megoldás lehet a hangyák ellen az ecet. Nincs más dolgunk, mint az ismert vonulási területeket, ajtókat, ablakokat bepermetezni ecettel, és már meg is oldottuk a hangyakérdést. A következő oldalon folytatom!