- Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei kedden a baromfi és a tojás közös piaci szabályozásáról szóló uniós rendelet módosítását, megteremtve a jogalapot ahhoz, hogy a madárinfluenza megjelenése miatt bekövetkezett baromfihús- és tojásfogyasztás-csökkenést az EU mint piaci válságot kezelje.

 

A luxembourgi miniszteri találkozón született döntést követően minden érintett tagországnak, így Magyarországnak is el kell készítenie azt a nemzeti akciótervet, amelynek egyes intézkedéseihez az 50 százalékos közösségi társfinanszírozást igénybe kívánja venni. Az Európai Bizottság elképzelése szerint ezek az intézkedések átmeneti jelleggel és elsősorban a kínálat mérséklésére irányulhatnak, főként a tenyészállományok és a tenyésztojás kereskedelmi áruként történő értékesítésére vagy az új állományok beállításának késleltetésére vonatkozhatnak.

 

A hatályos közösségi jog szerint a tagállamok egyéb intézkedésekre is tehetnek javaslatot.

 

Az uniós társfinanszírozás lehető leggyorsabb folyósítása érdekében a brüsszeli bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a tagállamok által beadott kérelmeket a lehető leggyorsabban értékeli, és dönt azok elfogadásáról.

 

A tanács ülésén számos tagország javasolt 50 százaléknál magasabb közösségi társfinanszírozást. Mások a versenysemlegesség biztosítására, illetve a közösségi költségvetési források hatékony felhasználására hívták fel a figyelmet.

 

Mint az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott tájékoztatásból kiderül, felszólalásában Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter üdvözölte az Európai Bizottság pozitív hozzáállását a baromfiágazatban kialakult súlyos helyzet kezelésére, és jelezte, hogy alapvetően egyetért a rendelet javasolt kiegészítésével is.

 

A magyar miniszter egyszersmind annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci intézkedések esetében a 100 százalékos EU-finanszírozás lenne a helyénvaló. Ennek indoklásaként jelezte, hogy az eltérő nemzeti költségvetési források adta lehetőségek miatt versenytorzuláshoz vezethet a támogatások tagországonkénti eltérő nagysága, másfelől az 50 százalékos társfinanszírozási javaslat az EU közös agrárpolitikájának renacionalizációja irányában hat, és ezt a magyar álláspont mindenképpen elkerülendőnek tartja.

Hozzátette mindazonáltal, hogy tekintettel az eddigi vitákban elhangzottakra és a döntés meghozatalának sürgősségére, a kompromisszum kialakítása érdekében legvégső esetben Magyarország kész 100 százaléknál kevesebb EU társfinanszírozást is elfogadni.

 

A társfinanszírozás mellett javasolta Magyarország a felhalmozott készletek magántárolásának támogatását is állami garanciavállalással és kamattámogatással, a társadalombiztosítási járulékok állami átvállalását, a fogyasztói bizalom helyreállítását célzó kommunikációs kampány indítását, illetve a kínálat szűkítését szolgáló intézkedések bevezetését.  Gráf József azt is kérte, hogy az intézkedések visszamenőleges hatállyal kerüljenek bevezetésre.

 

Sürgette a magyar felszólalás azt is, hogy a témában illetékes, úgynevezett irányítóbizottság minél előbb üljön össze a tagállami javaslatok elbírálásának céljából.

 

Az eddig hatályos szabályok szerint csak a madárinfluenza okozta közvetlen veszteségek után járt kompenzáció. Az Európai Bizottság mostani javaslata értelmében viszont a jövőben nem csak a fertőzött vagy veszélyeztetett madarak kényszervágása, illetve a fertőzött területeken elrendelt kereskedelmi tilalom okozta károkat téríthetik meg a baromfitenyésztőknek, hanem az egyes országokban drámaian - átlagosan legalább mintegy 30 százalékban - visszaesett kereslet miatt is kompenzálhatják őket.