Az esőszerű öntözés, előnyök, hátrányok, szórófejek, az öntözés minőségét befojásoló tényezők, forgási sebesség, magasság

Az esőszerű öntözés

Dr. Tóth Árpád
Hirdetés

A mindennapi gyakorlatban a legáltalánosabban ismert és használt módszer az esőszerű öntözés, mely a zárt csővezetékben, nyomás alatt vezetett vizet szórófejekkel porlasztja, és azt a növény lombozata alá, vagy fölé juttatja.
Az esőszerű öntözés, előnyök, hátrányok, szórófejek, az öntözés minőségét befojásoló tényezők, forgási sebesség, magasság

A mindennapi gyakorlatban a legáltalánosabban ismert és használt módszer az esőszerű öntözés, mely a zárt csővezetékben, nyomás alatt vezetett vizet szórófejekkel porlasztja, és azt a növény lombozata alá, vagy fölé juttatja.

Előnyei:

- A szórófejek kialakítása és széles méretválasztéka lehetőséget ad változatos domborzatú és méretű táblák vízpótlására.

- A kijuttatási intenzitás a talaj tulajdonságaihoz, vízvezető-képességéhez jól megválasztható.

- Könnyű az üzemeltetés és az automatizálás, a szakszerű kezelés könnyen elsajátítható. A kijuttatott víz mennyisége jól szabályozható és mérhető.

- A felszíni öntözési (barázdás, árasztásos) módokhoz képest a vízmegtakarítás 20-30%-os is lehet, a jól megépített rendszer kijuttatási egyenletessége elérheti a CU=90%-ot is.

- A zárt vízszállító rendszer megakadályozza a kémiai és fizikai szennyeződések bejutását.

- Lehetőséget ad tápanyagok kijuttatására.

- Az alkalmazási céltól függően könnyen telepíthető, a mobil berendezések a szezonban, vagy évről-évre más táblákon, kultúrák esetében használhatók.

- Az állandó telepítésű rendszerek munkaerőigénye alacsony.

- Lehetőséget ad a mikroklíma szabályozására, a környezet hűtésére, vagy a fagy elleni védelemre.

Az üzemeltetés problémái:

- Az üzemeltetéshez általában magas, 2-8 bar nyomás szükséges, mely előállítása nagy energiabefektetést igényel.

- A nyomásálló csövek, idomok, szerelvények drágák.

- A szélsebesség nagyban befolyásolja a kijuttatás egyenletességét, az apró cseppeket a szél messze elszállítja. 5 m/s (18 km/h) sebesség felett az öntözést szüneteltetni kell.

- Magas (25-50% körüli) a párolgási veszteség a kijuttatás során, a víz egy része a levegőben párává alakul, más része a növényzet felületéről távozik.

- Kicsi és szabálytalan alakú táb

lák esetén a táblaszéleken túli öntözés miatt a vízveszteség nagy. Egyes berendezések alkalmazása esetén művelőút kihagyása szükséges, mely kimarad a termőterületből.

- Az öntözőberendezés jelenléte, a több napig nedves talajfelszín akadályozza a talajműve

lést, a növényvédelmi munkákat, a betakarítást.

- A növényállomány feletti öntözés elősegíti a kórokozók terjedését, lemossa a növényvédő szereket a levélzetről.

- Gyenge minőségű, magas sótartalmú öntözővíz a levelek perzselését okozhatja.

- A nem a tala

j tulajdonságaihoz igazított intenzitás, öntözővízadag cserepesedést, eróziót okoz.

A szórófejek

A szórófejek a víznyomás hatására a fúvókán keresztül adagolják ki a vizet. Az öntözés minőségét a szórófej hidraulikai és üzemi jellemzői határozzák meg. Szá

mos kialakítási forma, így csoportosítási kategória létezik. A vízsugár bontására ismert mozgó alkatrészt tartalmazó és nem mozgó kialakítási forma.

A szórófej kiválasztása

A szórófejek kiválasztásához sok szempontot kell figyelembe venni. Ezek közül első az öntözendő növény igénye. Itt a vízszükséglet kielégítésén túl, igény lehet a magas relatív páratartalomra, a növényzet hűtésére. Ebben az esetben állandó telepítésű, jó porlasztású rendszer kiépítésére van szükség. A talaj tulajdonságai meghatározzák a víz befogadásának sebességét. Figyelembe kell venni, hogy ugyanaz a talaj másképpen viselkedik, ha eltérő koncentrációjú és ion arányú vízzel öntözünk. Ezért a talajok vízvezető-képességét, az adott talajon és vízminőség mellett, minden esetben vizsgálni kell. A nagy vízcseppek elősegítik vastag kéregréteg kialakulását a felszínen. Az öntözővíz sótartalma esetleg lehetetlenné teszi a növények levélzetének öntözését, itt a lombozat alatt kell a szórófejeket elhelyezni. A rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározza az öntözési fordulókat. Amennyiben a vízkészlet kicsi, és azt többen is használják, előfordulhat, hogy előírják az öntözési fordulók hosszát. Ugyancsak számításba kell venni a rendelkezésre álló nyomást. Az öntözőberendezés típusának kiválasztásához szükséges tudni a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét is. Végül költségelemzéseket kell végezni a gazdaságilag kedvezőbb megoldás kiválasztásához.

A szórófejek kiválasztásában segítenek a gyártók által közölt táblázatok. Ezek megadják a fúvóka átmér

őjét (mm), az üzemi nyomástartományt, P (bar vagy vízoszlop m), a vízhozamot, Q (l/h, m3/h), a nedvesített átmérőt, D (m), az intenzitást különböző szórófej kötés mellett (mm/h). A gyártók közül vannak, akik jelölik a megfelelő egyenletességet biztosító nyomás és szórófejkötés variációkat, vagy kiemelik a nem javasolt telepítési távolságokat.

Fúvóka méret

Nyomás

P

Vízhozam

Q

Nedvesített átmérő D

A szórófejek kötése (m)

Kijuttatott vízmennyiség (mm/óra)

(mm)

(bar)

(m3/h)

(m)

12x12

12x15

12x18

18x18

5,5x4,2

1,5

2,02

29

13,9

11,3

9,3

6,3

 

2,0

2,33

30

16,1

13,0

10,7

7,2

 

2,5

2,59

31

17,9

14,5

11,9

8,0

 

3,0

2,83

32

19,5

15,8

13,0

8,8

 

3,5

3,06

33

21,1

17,1

14,1

9,5

 

4,0

3,27

35

22,6

18,3

15,0

10,1

 

4,5

3,47

35

23,9

19,4

16,0

10,8

1. számú táblázat: NAAN 333/90

típusú billenőkaros szórófej teljesítményadatai

Példa: 2 ha káposzta öntözése homokos vályogtalajon 10 naponként, 50 mm-es vízadaggal, a szórófejeknél rendelkezésre álló nyomás 3 bar. A fenti táblázatban 12x15 m-es kötés mellett az intenzitás 15,8 mm/h. Mivel a kijuttatási párolgás 20%, így a talajra kb. 13 mm hull majd, ami öszhangban van a homokos vályogtalaj vízbefogadó képességével. A vízforrás kapacitása 20 m3/ha, a táblázatból kiolvasható, hogy egy szórófej vízfogyasztása 2,83 m3/h, azaz 7 db szórófej üzemeltethet

ő egy időben. Az egy állásból megöntözhető terület 7x12x15 = 0,126 ha, melyre az előírt vízadagot 3 óra 12 perc alatt juttatja ki a fenti szórófej. A teljes területet 16 állásból lehet megöntözni, mely 50 órát és 36 percet igényel.

A fagyvédelmi öntözéshe

z kis intenzitású (2-4 mm/h), finom, ködszerű porlasztást adó, fémből készült szórófejek szükségesek. A jó porlasztás érdekében növelni kell a nyomást, és sugárbontót kell alkalmazni, mely azonban csökkenti a nedvesített átmérőt. A műanyag szórófejek nem vezetik jól a hőt, a belül áramló víz nem tud hőt átadni a felületre, ezért az oda került víz megfagy, és a szórófejek rövid időn belül (1-1,5 óra) működésképtelenné válnak. A fém szórófejek közül sem mindegyik alkalmas erre a célra. A rúgót kupaknak kell védeni, a lengőkar nem lehet hosszú és kedvezőtlen alakú, mely elősegíti a jég lerakódását. Az ilyen lengőkar súlya fokozatosan nő, így az ütésszám és a forgási sebesség jelentősen változhat. Az öntözést addig kell folytatni, míg a környezet hőmérséklete eléri a 6 C-ot. Korábbi leállás esetén a növényre ráfagyott víz az olvadáshoz szükséges hőt a növénytől vonja el, és a károsodás súlyosabb lehet, mint védekezés nélkül.

A szektoros mozgásra állítható szórófejek kis területek öntözésénél hasznosak. Ilyenkor a szárnyvezeték végein elhelyezve a teljes területen jó vízellátást tudunk biztosítani, elkerülhetjük a szomszédos területek, utak öntözését. A fúvókaméret megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a kiadagolt vízmennyiség milyen nag

yságú területre lesz kijuttatva. Félkör öntözése esetén a vízmennyiség fele legyen a teljes kört öntöző szórófej vízadagjának.

A kijuttatás egyenletessége

A jó kijuttatás révén a talajszelvény mindenhol azonos mélységben ázik be, így a növények mindegyike azonos vízmennyiséghez juthat. Amennyiben az egyenletesség nem jó, úgy egyes növények több, vagy kevesebb vízhez jutnak, szélsőséges esetben a növényzet „hullámzik”, jelezve az eltérő mennyiséget. A többlet víz általában mélyebbre távozik, míg a szárazabb részeken a növények nem képesek a maximális termést hozni.

Az egyfúvókás szórófejek jelentős részére általában az jellemző, hogy a szórófejhez közelebbi területekre a sugárbontó ver egy kevés csapadékot, de a víz túlnyomó része a szórási távolság vége felé hullik le. A kétfúvókás szórófejeknél már kiegyenlítettebb a szórás, ha a két fúvóka kialakítása és átmérőik aránya kedvező. Azokkal a szórófejekkel lehet közel egyenletes beöntözést elérni, melyeknél az intenzitás eloszlási görbe a tengelyekkel háromszöget alkot, vagy rövid szakaszon vízszintes, majd egyenletesen csökken nullára. Ilyen alakú jelleggörbét azonban - főként egyfúvókás szórófejekkel - még nem sikerült elérni, de törekedni kell a minél jobb megközelítésre.

Az öntözés minőségét befolyásoló tényezők

Nyomás

A szórófejek a gyártó által megadott nyomáshatárok között működnek kielégítően. Ezen nyomáshatáron belül az egyenletesség jó lesz, a szórófej rongálódása elkerülhető. A javasolt nyomáshatár felső tartományában üzemeltetve a szórófejet az egyenletesség javul. Általában a nagyobb fúvóka átmérőjű szórófejek szélesebb nyomástartományban üzemeltethetők.

A nyomás hordozható mérőórákkal könnyen mérhető.

Példa: A szórófej javasolt üzemi nyomása 2-4 bar közötti. 2 bar alatti nyomás esetén a nedvesített

átmérő csökken, a porlasztás gyenge lesz, és a szórófej nem fog forogni. 4 bar nyomás felett a vízsugár apró cseppekre bomlik, melyet a szél könnyen elszállíthat, a nedvesített átmérő csökkenhet. A billenőkar gyors mozgása miatt a szórófej élettartama csökken.

Szél

Szél hatására az eloszlási kép időben és térben változóan alakul, a kör ellipszissé torzul, az öntözött terület csökken. A szórófejből a széllel szemben haladó vízsugár végét a szél lehajlítja, a finom cseppeket átfújja az ellenkező oldalra, a ne

hezebb cseppek rövidebb távolságra repülnek. A vízágyúk üzemeltetése esetén különösen érvényesül a szél hatása, mivel a vízsugarak nagy magasságba emelkednek, ahol a szélsebesség nagyobb, mint a felszín közelében.

Az intenzitás befolyásolja a szélérzékenys

éget. Magasabb intenzitás esetén az érzékenység csökken. A jó minőségű öntözés szélcsendes körülmények között végezhető. A befolyásoló hatás csökkentésére növelhetjük a fúvóka átmérőjét a talaj által megengedett maximális beszivárgási értékig, vagy csökkentsük a szórófejek közötti távolságot.

Ha a szél iránya jellemző, úgy a szárnyvezetékeket erre merőlegesen fektessük le. 5 m/s-nál nagyobb sebesség esetén szüneteltessük az öntözést. Amennyiben az öntözések nagyobb részében valószínű a szél, úgy a rendszer

tervezéséhez vegyük figyelembe a 2. számú táblázat számait.

2. számú táblázat

szélsebesség m/s

a szórófejek közötti távolság (A) négyzetes kötés esetén

a szórófejek közötti távolság (A) háromszög kötés esetén

0

65%-a a nedvesített átmérőnek

75%-a a nedv

esített átmérőnek

0-2,5

60%-a a nedvesített átmérőnek

70%-a a nedvesített átmérőnek

2,5-3,5

50%-a a nedvesített átmérőnek

60%-a a nedvesített átmérőnek

3,5-felett

30%-a a nedvesített átmérőnek

50% a szárnyvezetékek között (B)

35%-a a nedvesített átmé

rőnek

50% a szárnyvezetékek között (B)

A szórófejek közötti távolság, a forgási sebesség, magasság

A szórófejek kiválasztásával többé-kevésbé eldöntöttük a lehetséges távolságot a szárnyvezetéken és közöttük. Befolyásolhatja az elhelyezést a számításba v

ett szélsebesség, a lehetséges üzemi nyomástartomány, cserélhető fúvóka esetén a különböző átmérők használata valamint a csatlakozási lehetőség a szárnyvezetéken. A négyszög kötésű szórófejek egyszerű munkaszervezéssel üzemeltethetők és használata kielégítő egyenletességet ad, ezért általánosan alkalmazott. A háromszög (rombusz) kötés egyenletesebb beöntözést tesz lehetővé, alkalmazása állandó telepítésű rendszerek esetében célszerű.

Christiansen számítása szerint a szárnyvezetékek maximális távolsága 84%-o

s egyenletesség mellett, szélcsendben, a nedvesített terület átmérőjének 60-65% lehet billenőkaros szórófej esetén.

Minden szórófej állandó sebességű forgás mellett szórja ki a gyártó által megadott vízmennyiséget. A változó forgási sebesség az egyenletességet és a nedvesített átmérőt befolyásolja, a gyorsulás csökkenti a nedvesített átmérőt.

Ha a szórófejet magasabb állványra (pl. gyümölcsösökben 3 m-es felszállócsőre) helyezzük, és a szórófejcsatlakozásnál azonos nyomást biztosítunk mint 1 m magasságban, úgy a vízáram változatlan marad, a nedvesített átmérő növekszik. Ha szórófejet úgy emeljük, hogy a szárnyvezetékben a nyomás állandó marad, akkor a szórófej vízárama és a nedvesített átmérő csökken.




Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

illetményföld

a mezőgazdasági vállalatok dolgozói részére - a vonatkozó jogszabályok keretei között -... Tovább

előkísérlet

az új nemesítésű, elismerésre bejelentett fajtajelöltek előzetes vizsgálata. Ezeket a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.