Üzemnagyság, a lovarda helyének megválasztása, közúti járműforgalom, éghajlati és terepviszonyok, harmónia a tájjal, szükséges helyiségek és elrendezésük, építés módja, építőanyagok

Hirdetés

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (III.)

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A lovas létesítmény optimális nagysága nem adható meg általános érvényűen. Befolyásolja a terület nagysága, a település jellege (ipari vagy mezőgazdasági terület), a tervezett szolgáltatások és a cél-csoport, akiknek szánjuk őket (tömeg-sport, gyermekek, felnőttek), a legfontosabb szakág (voltizsálás, díjlovaglás, ugratás, military, hajtás) és természetesen az anyagi lehetőségek is. Gyakran engedményekre kényszerülünk, ám sok példa van arra is, hogy a színvonalas lótartás és lovasképzés ott is lehetséges, ahol a körülmények nem éppen ideálisak.
Üzemnagyság, a lovarda helyének megválasztása, közúti járműforgalom, éghajlati és terepviszonyok, harmónia a tájjal, szükséges helyiségek és elrendezésük, építés módja, építőanyagok
2.3. Üzemi adatok
2.3.1. Üzemnagyság
A lovas létesítmény optimális nagysága nem adható meg általános érvényűen.
Befolyásolja a terület nagysága, a település jellege (ipari vagy mezőgazdasági terület), a tervezett szolgáltatások és a cél-csoport, akiknek szánjuk őket (tömeg-sport, gyermekek, felnőttek), a legfontosabb szakág (voltizsálás, díjlovaglás, ugratás, military, hajtás) és természetesen az anyagi lehetőségek is. Gyakran engedményekre kényszerülünk, ám sok példa van arra is, hogy a színvonalas lótartás és lovasképzés ott is lehetséges, ahol a körülmények nem éppen ideálisak.
Az üzemnagyság tervezésekor először is a lovak számát kell tekintetbe venni. Minimális méretként általában 30 lovat számítanak, a megkívánt terület nagysága pedig kb. 3 ha (legelő és takarmányterület nélkül).
Ami mindenképpen szükséges:
- 20×40 m-es, fedeles lovarda a hozzá tartozó mellékhelyiségekkel (társalgó, akadályraktár stb.),
- lehetőleg szabadon álló istállók a hozzájuk tartozó mellékhelyiségekkel,
- szabadtéri lovaglópályák:
20×40 m-es díjlovagló pálya,
50×80 m-es ugrópálya,
- futószárazó kör (átmérője 14-20 m),
- kifutók,
- parkolóhely személyautók részére,
- parkolóhely a lószállítóknak,
- sövények, földhányások, szilárd akadályok.
Ami kívánatos ezenfelül:
- legelő,
- galopp-pálya,
- terepszakasz,
- hajtópálya.
Több mint 50 ló esetén célszerű egy második fedeles lovardát építeni vagy megnagyobbítani a meglévőt. A versenyek helyszínéül szolgáló pályák minimális méreteit az 1. táblázat mutatja.
2.3.2. Tervezés és költségszámítás
Minden építkezés tervezését (legyen szó átépítésről, bővítésről vagy új épület emeléséről) a teljesítmény, a költségek, a ráfordítás és a hozam kiszámításával kezdjük.
A lovarda hozamai:
- a lovak bértartása,
- lovaglástanítás,
- a lovak kiképzése,
- egyéb szolgáltatások (az állatok jártatása, a legelőhasználat díja, a vendégek fogyasztása a lovarda területén lévő büfében stb.).
A ráfordítások:
- az épületek értékcsökkenése,
- a gépek értékcsökkenése,
- javítási költségek,
- biztosítások,
- az áram, a vízdíj, a fűtés költsége,
- bérek és szociális ráfordítások,
- lovak vásárlása,
- a takarmány, az alom beszerzése,
- bérlet- és kamatköltség.
A hozam és a ráfordítás különbsége adja a nyereséget vagy a veszteséget és határozza meg az egyes ágazatok gazdaságosságát is. A nyereség- vagy veszteségszámítás mindig az egész vállalkozásra (nem az egyes ágazatokra!), rendszerint a naptári évre vonatkozik (2. táblázat).

A vállalkozás egyes ágazatait (pl. bér-tartás, lovaglásoktatás) termelési ágazatoknak nevezzük.
A termelési eljárás gazdaságosságát szintén a hozam és a ráfordítás különbsége határozza meg, versenyképessége pedig a fedezeti hozzájárulás kiszámításával bírálható el.
Fedezeti hozzájárulás = termelési eljárás hozama - költségei.
Például egy ló bértartásának fedezeti hozzájárulását megkapjuk, ha az évi bértartás összegéből levonjuk az ún. változó költségeket (pl. takarmány, alom, áram- és vízdíj egy lóra eső költségeit).
Állandó költségek azok a kiadások, amelyek nem az egyes ágazatokat, hanem az egész vállalkozást terhelik, pl. a munkabér, az istálló és a fedett lovarda fenntartásának költségei, a gépköltségek, új beruházással kapcsolatos kiadások stb. A változó költségekkel ellentétben az állandó költségek akkor is felmerülnek, ha pl. box üresen áll vagy egy alkalmazott nem használja ki teljes munkaidejét. Nagyságát főként
- a lovarda területének nagysága,
- az épületek, létesítmények használata,
- a technikai felszerelés (gépek, vontatók stb.),
- a bérköltségek
határozzák meg.
Az állandó költségeket a termelési ágazatok fedezeti hozzájárulásának kell fedeznie.
A 1. ábra megmutatja, hogy az összes fedezeti hozzájárulás és az állandó költségek kiszámítása után hogyan alakul a vállalkozás nyeresége.
A nyereségesség növelhető, ha
- az állandó költségek viszonylag alacsony szinten tarthatók (pl. a beruházások ésszerű visszafogásával),
- a fedezeti hozzájárulások magasak (a termelési ágazatok gazdaságosan mű-ködnek),
- a fedezeti hozzájárulások bőven fedezik az állandó költségeket,
- a termelési eljárásokat a "munka és a tőke" optimális kihasználásával kombináljuk.
Fontos, hogy a szolgáltatások a gazdaságossági számítások alapjául szolgáló árait úgy alakítsuk ki, hogy számoljunk az ügyfelek eltérő igényeivel és anyagi lehetőségeivel.
Az alapárat pl. minden bértartásban lé-vő ló tulajdonosának meg kell fizetnie. A további költségek nagysága azonban aszerint változhat, hogy póniról vagy lóról van-e szó, az állat boxban vagy karámban nyer elhelyezést, illetve ügyfelünk a kiegészítő szolgáltatások közül melyekkel kíván élni. A lótartó tehát igényeitől és lehetőségeitől függően több változat közül választhat.
2.4. A lovarda helyének megválasztása
2.4.1.Tereplovaglás, közúti járműforgalom
A szabadban való lovaglás sokak számára a legvonzóbb a lovassportok közül, de akik a díjlovaglásban vagy az ugratásban lelik kedvüket, változatosságképpen szintén szívesen mennek terepre. A tereplovaglás a lovas és a ló alapkiképzésének része, tehát a lovarda helyének megválasztásakor nélkülözhetetlen a megfelelő lovaglóterep közelsége.
A terepre való eljutás lehetőleg veszélytelen legyen, hiszen a forgalmas utak keresztezése (különösen fiatal lovakkal és tapasztalatlan lovasokkal) önmagában is balesetveszélyes, ha pedig az elszabadult ló esetleg lovasa nélkül vágtázik át a terep és az istálló között fekvő vasútvonalon vagy zsúfolt közúton, csak a szerencsének köszönhetjük, ha nem történik baleset. A terep ezenkívül ne feküdjön messze a lovardától, mert az oda vezető hosszú út elronthatja, esetleg meg is akadályozhatja a tereplovaglást, ha csak egyetlen lovaglási órát szánunk erre a célra.
Ha már meglévő lovardánk környékén nem találunk tereplovaglásra alkalmas helyet, más megoldáson kell gondolkodnunk, felmerülhet pl. lovaspark létesítése vagy a más lovardákkal, esetleg közpark fenntartójával való együttműködés lehetősége.
Lényeges, hogy a lovarda könnyen megközelíthető legyen, hiszen ügyfeleink kedvét alaposan elveheti a hosszú és körülményes utazás. Ha a tömegsportot is szolgálni akarjuk, fontos a tömegközlekedéshez való jó csatlakozás, különös tekintettel a szépszámú gyermek- és fiatalkorú lovasra.
A lovarda helyének megválasztásakor vegyük figyelembe azt is, hogy lovas létesítmény nem való ipari területre, hanem lehetőleg más sport- és szabadidőparkokhoz kapcsolódjon, de mindenképpen zöldövezetben feküdjön - így valószínűleg a tereplovaglás is megoldható.
2.4.2. Az éghajlati és terepviszonyok
Ritkán van mód arra, hogy a lovarda helyének kiválasztásakor klimatikus szempontokat is figyelembe vegyünk. Fontos azonban a leendő létesítmény helyi klímája, ami jelentősen befolyásolja majd az istálló klimatikus viszonyait. Az éghajlatot a domborzati és szélviszonyok, továbbá a fénysugárzás határozza meg.
A kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok megnehezítik a hőgazdálkodást az istállóban, különösen télen. A hideglevegő-zónákban, ha a levegő mozdulatlan, magasabb a levegő portartalma és a gázok koncentrációja. Az ilyen helyek fokozott ködképződése ezenkívül gátolja a napsugárzást, télen gyakoribbak a fagyos éjszakák stb. Az istálló padozatának a talaj közeli terület hőmérsékletének jelentős csökkenése miatt mindig a környezetnél magasabban kell lennie.
Kedvezőtlen hőmérsékleti viszonyok különösképpen mélyedésekben és völgyekben alakulnak ki, ezért az ilyen fekvésű helyeket lehetőleg kerülni kell. Lovarda kialakításakor előnyben részesítjük a kisebb magaslatot vagy lejtőt.
A lejtős terület iránya és lejtése mindenekelőtt a napsugárzás szempontjából fontos. Mivel a sugárzás itt szélsőségesebbé teszi az éghajlatot (alacsonyabb talajhőmérsékletek stb.), az északi lejtők kevésbé alkalmasak istálló építésére.
Az uralkodó szélirány ugyancsak nagy jelentőséggel bír, mivel a szélnek kitett helyeken gyakoribb és alaposabb a légcsere, mint a szélvédett területeken, amelyeket ráadásul a rovarok is előnyben részesítenek. Legjobb, ha az istállóépület hossztengelyét az uralkodó széliránnyal párhuzamosan tájoljuk. Ha az istállónak (optimális esetben) kifelé billenő ablakai vannak, azokat a szél elleni, egysoros istállóban a déli oldalra építsük. Ha a kétsoros istálló északdéli fekvésű, az egyik oldala délelőtt, a másik délután kap napot.
Az épületek közötti távolság kb. a magasságuk kétszerese legyen.
2.4.3. Harmónia a tájjal
Ha új létesítményt építünk, bizonyosodjunk meg arról, hogy építményünk fekvését, anyagát és a körülötte elhelyezkedő szabad területet tekintve egyaránt harmonikusan illeszkedik a környezetébe.
A szabad területeken a vidéken otthonos növényekből ültessünk fákat, sövényeket, amelyek még vonzóbbá teszik lovardánkat. Az ökológiai szempontból védett területeket (pl. vizes élőhelyeket) azonban zárjuk el a látogatók elől és gondosan védjük minden külső befolyástól.
Noha sok az olyan lovas létesítmény (különösen a nehezen kialakítható fedett lovarda), amely nem éppen esztétikus látványt nyújt, ugyanannyi példa akad e probléma optimális építészeti megoldására is. A terep ötletes kihasználásával, az épületek harmonikus elrendezésével, a táj hagyományos építészetéhez való illeszkedéssel és természetesen a nagyarányú fásítással magunk is gazdagíthatjuk környezetünket.
2.5 A szükséges helyiségek és elrendezésük
A lovarda nagysága, felszerelése és a helyiségek funkciója elsősorban a lovak számától függ. Az, hogy hány lovat tartunk, meghatározza, hogy bizonyos munkák közös helyiségben vagy elkülönítve végezhetők-e.
A 4. táblázat 2, 8, 15, 30 és 60 lovat tartó lovardák helyiségeinek lehetséges elrendezését mutatja be. A 3. ábra a belső terek kapcsolatáról és egy nagyobb létesítmény maximális helykihasználásáról ad áttekintést.
Leglényegesebb a lovak elhelyezésére, ápolására és ellátására szolgáló terek építészeti kialakítása.
A gazdaságos működtetés szempontjából ma már nélkülözhetetlen a fedett lovarda, amely kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén is lehetővé teszi a lovarda működését.
Egy lóápoló és az istállómester (esetleg a lovaglótanár), aki az ellenőrzésért felelős, szintén célszerű, ha az istálló közvetlen közelében kap szállást. E szempontot vegyük figyelembe a tervezéskor!
2.6 Az épületek elhelyezése
A 4. ábra néhány megoldást mutat az istálló, a fedett lovarda, a tároló- és szociális helyiségek praktikus elrendezésére. A példa természetesen tetszés szerint variálható a helyi viszonyoknak megfelelően.
Új építmény tervezésekor legjobb, ha minden box megosztott (fél) ajtóval közvetlenül csatlakozik a kifutóhoz. Ez a rendszer a ló és a lova egészségére gondosan ügyelő lótartó számára egyaránt kedvező.
Új épület tervezésére kérjünk fel e téren tapasztalt építészt vagy erre specializálódott céget, így elkerülhetjük a súlyos tervezési hibákat.
2.7 Az építés módja, építőanyagok
Régebben az istállókat és a fedett lovardákat masszív, vastag falakkal építették. Ma a masszív építéshez főként porózus építőanyagokat (pl. üreges blokktéglát) használnak, amelyek jó hőszigetelők, ezért csekélyebb falvastagságot igényelnek.
A vastag falú építési mód mellett mindinkább tért hódít a könnyű szerkezetes építkezés. Az istállók bevált építőanyaga a fa, mert anyaga aktívan lélegzik, nedvességszabályzó és ellenáll a mechanikai, illetve kémiai hatásoknak. Hátránya, hogy érzékeny a nedvességre, ez azonban favédő anyagok alkalmazásával és megfelelő beépítéssel csökkenthető.
2.8 A mozgássérültek igényei szerinti építkezés
A lovardákban egyre gyakoribb a terápiás lovagoltatás (fogyatékosok lovas-sportja, gyógypedagógiai voltizsálás, hip-poterápia). A lovarda létesítményeinek ki-alakításakor tehát az idős emberek, a kis-gyermekek, a babakocsival érkező szülők mellett fokozott figyelmet kell fordítanunk a tolószékben ülők akadálytalan közlekedésére is. Új építkezés esetén ez nem növeli a költségeket, ám a későbbi átalakítás annál drágább, ezért ajánlatos szem előtt tar-tani az alábbi adatokat:
- A mozgássérültek parkolóhelye az összes hely 3%-a, legalább két férőhely, amelynek szélessége minimum 3,5 m legyen.
- A járdák, utak legalább 1,5 m szélesek legyenek és ne lejtsenek jobban, mint 6%.
- A szegélykő legfeljebb 14 cm magas legyen.
- Szilárd, csúszásmentes burkolatokat alakítsunk ki.
- A fedett lovardába, a tribünre, a egészségügyi létesítményekbe való bejutást ne akadályozza lépcső, segítsük rámpával vagy felvonóval.
- A rámpák 1,2-1,5 m szélesek legyenek, lejtésük az épületen kívül ne legyen nagyobb, mint 6%.
- 3 m-nél hosszabb rámpa mellé mindkét oldalon, 80-90 cm magasságban, helyezzünk el kerek vagy ovális keresztmetszetű kapaszkodót.
- Az ajtók, bejáratok előtt legalább 140×140 cm-nyi helyet hagyjunk a mozgásra.
- A lépcsők ne emelkedjenek túl meredeken, szélességük 0,95-1,25 m, burkolatuk csúszásbiztos legyen, fokaikat elöl kerekítsük le.
- Az ajtók belső szélessége 0,95-1,10 m, a küszöbök magassága, illetve a szintkülönbség legfeljebb 2,5 cm magas, az aj-tókilincs maximum 1 m magas legyen.
- A lelátón különítsünk el rámpán megközelíthető, kijelölt helyet a mozgássérültek számára.

Forrás: Mezőgazda Kiadó: LOVAR-DÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE c. könyv.
A könyv kapható a KÖNYVISTÁLLÓ-BAN, megrendelhető: Mezőgazda Kiadó, 1165 Bp., Koronafürt u. 44. Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu




















 



Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

globulinok

megközelítően gömb alakú, vízben nem, híg sóoldatokban és híg savakban oldódó egyszerű... Tovább

kasos méhészkedés

régi, ma már nem használt formája a méhészkedésnek, amikor méhlakásul szalmából,... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.