Pocoknyúl vagy pika
Ez az aranyos kis rágcsáló Észak-Amerika sziklás, hegyes területein, illetve Ázsia sztyeppéin honos. Közel harminc fajtájuk ismert, közülük talán a galléros pocoknyúl fotója a legelterjedtebb (a fenti képen). Igazi kis farmer állatok: hihetetlen mennyiségű növényt gyűjtenek össze, amit utána szénává szárítanak a napon, s felhalmozzák az odújuk közelében, ily módon várják a telet.
Fajtól függően kolóniákban, párban vagy magányosan élnek. Meglehetősen sok az ellenségük a ragadozó madaraktól kezdve egészen a kígyókig. Létszámcsökkenésüket ráadásul az éghajlatváltozás is fokozza. Az utóbbi időben készült felmérések alapján az egyedszámuk közel 40%-kal csökkent Észak-Amerikában.
Armadillo avagy tatu
Ez a különös megjelenésű állat Dél-Amerika szárazabb területein él, ahol hosszú alagútrendszert épít ki magának. Létezik belőle három-,öt-,hat-, és kilencöves tatu is, hogy épp melyikkel találkozunk, azt a hátukon húzódó, megkeményedett bőrsávok megszámolásából tudhatjuk.
Kisebb hüllőkkel, kétéltűekkel, rovarokkal, gyümölcsökkel táplálkozik. Veszély esetén összegömbölyödik, mint a sündisznó, kemény páncéljába bújva. Védőfelszerelése ellenére, meglehetősen könnyű, alig 2 kg-os állat, mely úszni sem rest, ha muszáj. Nem összekeverendő nagyon távoli rokonával a tobzoskával.
Tobzoska
A tobzoskaalakúaknak a ragadozók a legközelebbi rokonaik. Nyolc fajtájuk ismert, s hála az emberi tevékenységnek, mindegyik a kihalás szélén áll. Ezek a szarupikkelyes pokemonszerű lények Délkelet-Ázsia és Afrika erdős, pusztás részein honosak. Éjszakai életmódot folytatnak. Többnyire hangyákon és termeszeken élnek.
Súlyuk akár a 35 kg-ot is elérheti. Veszély esetén ők is összegömbölyödnek, de a fára is fel tudnak mászni, bár elég bizonytalanok. A nőstény mindössze egyetlen, jól fejlett utódot hoz világra, ám arról, hogy mennyi ideig tart a vemhesség, egyelőre semmit sem tudunk.
