Milyen kőzetporokat használhatsz?
Ha a fentiek alapján úgy véled, hogy neked is szükséged lehet kőzetporra kertedben, akkor jó, ha tudod, hogy többféle kőzet porrá zúzott változatát is felhasználhatod kertészeti célokra. A különböző kőzetek más és más tulajdonságokkal bírnak, és más hatással lesznek ágyásaid élővilágára is.
Bazalt: a bazaltot vulkanikus sziklák összezúzásával állítják elő. Sokak kedvenc kőzetpora zöldségágyásokhoz.
Glaciális kőzetek: ezek a kőzetporok a gleccserek kiterjedése és összehúzódása során képződött üledékekből készülnek. Nem feltétlenül tartalmaznak annyi nyomelemet, mint a bazalt.
Gránit: váltakozó méretű szemcséi miatt a gránitpor segít javítani az agyagos talaj vízelvezetését, és habár mikrotápanyag-tartalma kevésbé ismert, hasznos lehet a kertben.
Gipsz: a gipsz rengeteg kalciumot tartalmaz, habár egyéb ásványi anyagokban szegényesebb, mint a legtöbb alternatíva. Különleges előnye azonban, hogy javítja a talaj kationcsere-kapacitását, így a növények könnyebben juthatnak hozzá az abban jelenlévő tápanyagokhoz.
Sók: vannak olyan kertészek, akik ásványi sókkal oldják meg a talaj ásványutánpótlását. Ezeket csak olyan ágyásokban ajánlott alkalmazni, amiben sós talajhoz szokott, tengerparti növényeket szeretnél termeszteni.
Figyelj a gyártó utasításaira!
Az igazán jó kőzetpor-értékesítő márkák rengeteget tesztelik készítményeiket különböző talajtípusokon, hogy minél pontosabb, hasznosabb adagolási adatokat tüntethessenek fel a kertészeknek termékeik csomagolásán. Fontos, hogy kövesd ezeket az instrukciókat. Ha nagytételben vásárolsz, gyártói csomagolás és egyéb utasítások nélkül, akkor kérj szakértői segítséget a megfelelő felhasználáshoz. Remélem, hogy sikerült mindent megtudnotok a kőzetporokról és azok hasznosságáról, próbáljátok ki tanácsainkat bátran!
Forrás: Fotó: Schutterstock
