A rühösség, bagócslárva betegség, paklincsosság, tüdőférgesség, gócos tüdőférgesség okozója, előfordulása, tünetei, megelőzés, védekezés

Hirdetés

Juhok gyakoribb parazitózisai (Élősködők-okozta betegségei I.)

Dr. Böő István
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Rühösség Különféle atkák okozzák. A fejrühösséget a Sarcoptes ovis, a lábrühösséget a Chorioptes ovis, a gyapjúval fedett testrészek (főként a hát-és kereszttájék) rühösségét a Psoroptes ovis okozza. Gazdasági jelentősége leginkább az utóbbinak van, mert nyájbetegséget ez idéz elő. A hím kb. 0,5 mm, a nőstény kb. 0,7 mm hosszú atka.
A rühösség, bagócslárva betegség, paklincsosság, tüdőférgesség, gócos tüdőférgesség okozója, előfordulása, tünetei, megelőzés, védekezés
Rühösség
Mi okozza?
Különféle atkák okozzák.
A fejrühösséget a Sarcoptes ovis, a lábrühösséget a Chorioptes ovis, a gyapjúval fedett testrészek (főként a hát-és kereszttájék) rühösségét a Psoroptes ovis okozza. Gazdasági jelentősége leginkább az utóbbinak van, mert nyájbetegséget ez idéz elő. A hím kb. 0,5 mm, a nőstény kb. 0,7 mm hosszú atka.
Mikor fordul elő?
A haszonállatok közül a juhok rühösségének igen nagy a jelentősége. Egészséges állományba már néhány nőstényatkával behurcolható.
A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Bár a kötelező védekező rendszabályok és a korszerű gyógyszerek alkalmazása az előfordulást csökkentették, különösen a téli istállózásnál, tartási hibáknál (zsúfoltság, párás, ammóniadús levegő stb.) és hiányos takarmányozás mellett akár járványszerű méretekben is jelentkezhet.
Az atkák táplálkozásuk során megszúrják, megsértik a bőrt, emellett nyálmirigyük izgató váladékával is irritálják azt.
A közvetlen fertőzési mód (rühös vagy látszólag még egészséges, de már fertőzött állat útján) gyakoribb, mint a közvetett (tárgyak, eszközök stb.).
Milyen tünetek vannak?
Az atkaszúrások helyén gombostűfejnyi piros göbök, majd savóval telt hólyagocskák, a savó kiszivárgása után ezek helyén apró, sárgás színű, könnyen letörölhető pörkök keletkeznek. A fertőzés után 3-4 hét múlva a fertőzött bőrterület viszket, ezt a juhok nyalják, rágják, harapdálják, a környezet tárgyaihoz dörzsölik. A vakaródzás helyére a nyáltól csapzott, összetapadt, kuszált gyapjú hívja fel a figyelmet. A vakaródzás különösen intenzív éjjel a hodályban, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak az állatok.
A gyapjú széthajtogatásával láthatóak a fenti bőrelváltozások, melyek előrehaladottabb esetekben idültebbé válnak: a bőr a pörkösödés miatt megvastagszik, ráncolttá válik, a gyapjú csomókban lóg, nagyobb területeken kihullik, az állat kondíciója rohamosan romlik, hamarosan a senyvesség tünetei jelentkeznek.
A napfény és a szabad levegő hátráltatja az atkák fejlődését, ezért tavasszal, a legeltetés megkezdésével a tünetek enyhülnek, de gyógykezelés nélkül nem múlik el a betegség. A meleg bőrről lekerült atkák, peték a legelőn 4, a hodályban 6 hétig még életben tudnak maradni.
Sarcoptes-rühösség: a fejen, ritkábban a lábakon, a herék bőrén apró csomók, hólyagok, szürkésfehér pörkök láthatók. A fertőzött bőrterület viszket, az állatok a fejüket rázzák, vakarják, a tárgyakhoz dörzsölik, lábaikat rágják.
Chorioptes-rühösség: a bőrelváltozások elsősorban a lábtő és a csánk körül, a mellkas és a has alján, valamint a hereborékon alakulnak ki. Az előbb felsorolt tünetek mellett feltűnő az állatok gyakori "topogása".
Megelőzés, védekezés.
A nyájak tavaszi, kihajtás előtti vizsgálata és nyírás utáni fürösztése kötelező!
Ha a nyájba idegen állatot hozunk, megelőző fürösztést, majd 30-napos megfigyelést kell alkalmaznunk.
A rühösség megállapítását követően (bőrkaparék-vizsgálat, klinikai tünetek) a nyáj minden egyedét kezelni kell!
Fürösztésre több készítmény is kapható, az oldatot mindig az utasítás szerint kell elkészíteni és az egészségvédő-óvó rendszabályokat be kell tartani!
Kedvező időjárás estén fürösztés előtt 7-10 nappal megnyírjuk az állatokat.
Fürösztéskor (medencés, kádas, zuhanyalagutas) a juhok 1-1 percig maradnak a fürösztő folyadékban, közben legalább kétszer a fejüket is alábuktatjuk.
Kezelésre injekciós készítmények is rendelkezésre állnak, ezeket a gyapjúban lévő juhoknál is jól használhatjuk.
Figyeljünk arra, hogy a kezeléseket követően az állatok húsát és tejét meddig nem szabad emberi fogyasztásra felhasználni! (A legtöbb fürösztőszer esetén a húst 14 napig, a tejet 2 napig).
Bagócslárva betegség
Mi okozza?
A juhbagócs, Oestrus ovis lárvái okozzák, mely kb.10-12 mm hosszú, sárgásszürke színű, szőrökkel fedett légy.
Mikor fordul elő?
A legyet a szabadban ritkán látjuk, leginkább a nyári hónapokban, a legmelegebb déli órákban repül. Ez a légy elevenszülő, álcáit röptében rakja le a juhok orrnyílásainak közelébe, esetleg az orr nyálkahártyájára, a szem közelébe, ritkábban más testtájakra. Az álcák kb. 1 mm hosszúak, az orrüregbe vándorolnak, ahol azután elérik kb. 25 mm hosszú teljes kifejlettségüket és a következő tavasszal vagy nyár elején hagyják el az orrüreget a talajra hullva és bebábozódva. A bábból 4-6 hét múlva kirepül a légy.
Az orrba jutott lárvák fejlődése tehát mintegy 8-9 hónapig tart, ez idő alatt okozza a tüneteket.
Milyen tünetek vannak?
Érdekes, hogy amikor a nyáj körül a juhbagócsok megjelennek, a juhok nyugtalanná válnak, fejüket rázzák, orrnyílásaikat ösztönszerűen igyekeznek elrejteni úgy is, hogy összebújnak vagy orrukat a talajhoz szorítják.
A lárvák bevándorlása alatt orrukat dörzsölik, gyakori "orrfúvással" igyekeznek azoktól megszabadulni. A lárvák bejutása után átmenetileg megnyugszanak, ez a nyugalom azonban csak addig tart, amíg a lárvák az orrüregben el nem kezdenek növekedni. Innentől tapasztalhatjuk az orr-és melléküregek hurutját, a savós, később nyálkás, nyálkás-gennyes orrfolyást és kötőhártya-hurutot.
A lárvák orrüregbeli fejlődésének utolsó hónapjaiban az állatok sokat prüszkölnek, némelyik juh időnként nyugtalan, fejét rendellenesen tartja, mozgászavarok észlelhetők. Az idegrendszeri tünetek (súlyos izgatottság vagy tompultság, kényszermozgások, görcsök) azt jelentik, hogy a lárvák az orrüregből feljebb kerültek, a rostacsontba is eljutottak, a gennyes folyamat az agyburokra terjedt, sőt az ékcsonti üregen keresztül az agyvelőbe kerülhettek, ahol másodlagos baktériumos fertőzés révén tályogok képződtek. Ez az állapot kedvezőtlen kórjóslatú, ezek az állatok lesoványodnak, majd senyvességben hullanak el.
Ha csupán az orrüregben voltak lárvák, a tünetek a következő tavaszi-nyári kivándorlás idején súlyosbodnak, de az enyhébb fertőzöttség akár észrevétlen is maradhat.
Megelőzés, védekezés.
Légyirtás, főként a rajzás időszakában.
Ma már hatásos injekciós készítmények vannak forgalomban a betegség kezelésére.
(Régebben a lárvákat elölő vagy "kihajtó" szereket a hátukra fektetett juhok orrüregébe kellett juttatni).
Paklincsosság
Mi okozza?
A Melophagus ovinus, az ún. bábszülő legyeknek egyik faja, a széthajtott gyapjú között szabad szemmel is látható, 4-5 mm hosszú, rozsdabarna színű, szárnyatlan, lapos légyfaj, a juh egyik legelterjedtebb külső élősködője. Vérszívó, a juh bőrfelületén, a gyapjúszálak között élősködik, a gyapjú között igen gyorsan mászik. Élettartama az állat testén 4-5 hónap, innen eltávolítva (pl. nyírással) hamar elpusztul.
A juhpaklincsot juhcsimbének is mondják.
Nem tévesztendők össze a kullancsokkal, melyek nem mászkálnak, hanem a bőrbe fúrják magukat, emellett a paklincsoknak 3 pár, a kullancsoknak 4 pár végtagjuk van.
Mikor fordul elő?
A fertőzöttség február és május között a legnagyobb, de előfordul a nyári hónapokban is. A paklincs teljes fejlődése a gazdaállaton történik, elsősorban a bárányok károsodnak.
Milyen tünetek vannak?
A paklincsok a nyakon, a mellkas és a has oldalán fordulnak elő, nyáron inkább az alsó, télen inkább a felső testrészen. Szúrásaik viszkető érzést keltenek, az állat vakaródzik, bőrét rágja, ezáltal a gyapjú károsodik, emellett szinte állandó a juhok nyugtalansága.
Nagyobb tömegben vérszívásukkal vérfogyottságot okoznak.
Megelőzés, védekezés.
Ugyanaz, mint a rühösségnél (fürösztés, injekciós készítmények).
Számuk a gyapjúnyírással is csökkenthető.
Kokcidiózis
Mi okozza?
Az Eimeria coccidium fajok (spórás véglények) közül a juhban több is előfordul, ezek közül legjelentősebb az E. arlongi.
Mikor fordul elő?
Elsősorban a bárányhizlalásnál.
A bárányok fertőződése az anyáktól ered, ugyanis a felnőtt juhok folyamatosan ürítik bélsarukkal a fertőzésre alkalmas oocystákat (a coccidiumok ivaros szaporodási formáit), melyek a vékonybél hámsejtjeiben elszaporodva azok pusztulását okozzák, másrészt a nyálkahártya bővérű lesz, apró vérerei meg is repedhetnek.
A fertőződés leggyakrabban a hasmenéses állatok bélsarával történik az elégtelen istállóhigiénia következtében, bekövetkezhet a legelőn is a bélsárral szennyezett fűvel, vagy a szennyezett szálastakarmányokkal is.
Milyen tünetek vannak?
A tünetek sokszor nem kifejezettek és nem is jellegzetesek.
Legfőbb tünet a 2-6 hetes bárányok hasmenése. A bélsár híg, véres, nyálkacafatokat tartalmaz, elszennyezi az állat hátsó részét. A betegek étvágytalanok, vérfogyottak, legyengültek, a heveny szakaszban az elhullás tömeges lehet. Ha a hasmenés állandósul, a bárányok ráncossá válnak.
Később részint a parazita "önkorlátozó" hatása, részint a kialakuló védettség következtében a klinikai tünetek csökkennek, akár meg is szűnnek, az oocysta-ürítés azonban folyamatos, ezáltal a fogékony egyedek folyamatos fertőződése szinte biztosított.
Megelőzés, védekezés.
Kísérjük figyelemmel az anyaállatok fertőzöttségét (bélsárvizsgálat), szükség esetén az ellés előtt 20.-30. nap között coccidiumölő-szerrel kezelés.
Megjegyzendő, hogy alig van olyan juh, melynek bélsarában ne lenne több-kevesebbb oocysta anélkül, hogy az állat bármely tünetet mutatna, ezért csak az oocysták tömegesebb jelenléte esetén beszélhetünk kokcídiózisról. Elletés, elletőrekeszek higiéniai gondozása, gyakori alomcsere.
Jó kezelési módszer: 5 - 10 napon keresztül coccidiostaticum, majd legelőváltás.
A kokcidiózis elleni szereket egyébként a báránytápok egy része eleve tartalmazza.
Tüdőférgesség (Légcsőférgesség)
Mi okozza?
A Dictyocaulus filaria, mely a juhok hörgőiben, légcsövében és a tüdőben élősködő fonálféreg, fejlődése köztigazdát nem igényel.
Szürkésfehér színű, a hím kb. 50-80 mm, a nőstény 50-100 mm hosszú.
Mikor fordul elő?
A juhok az élősködő lárváit rendszerint a legelőn veszik fel, legveszélyesebbek a legelők nedves, árnyékos részei. Tömeges fertőződés is inkább a csapadékos években történik nyáron, vagy rosszul táplált állományokban a beteleltetés után.
Súlyosabb megbetegedést az egyévesnél fiatalabb bárányoknál tapasztalunk.
Milyen tünetek vannak?
A tüdőben megtelepedett ivarérett nőstények petéket raknak, a belőlük kialakult lárvákat a gazdaállat felköhögi, majd lenyeli. Így jutnak a lárvák a bélcsatornába, ahonnan a bélsárral ürülnek a külvilágra.
Gyakori az enyhe fertőzöttség, mely klinikai tünetekben nem is mindig mutatkozik (legfeljebb enyhe köhögésben, hörghurutban).
Rossz ellenálló képességű, fiatal állatokban a betegség heveny szakaszában szapora légzést, száraz köhögést észlelünk, később az állatoknak orrfolyásuk van, hurutosan, elnyújtottan, szinte kínzóan köhögnek, ehhez "fűrészbakszerű" testtartást vesznek fel, majd az idült bronchitis (hörghurut) tüneteit láthatjuk: szapora, nehezített légzés, érdes köhögés, kondícióromlás, esetleg senyvesség, fulladás.
Megelőzés, védekezés.
Vizes, harmatos füvet ne legeltessünk! Lehetőleg egy-egy legelőszakaszt egy hétnél tovább ne használjunk.
Az élősködő ellen többféle készítménnyel is védekezhetünk (injekciós készítmény, oldat, paszta, por, granulátum, nyalósóban adagolt szer).
Fertőzött területeken legelőre hajtás előtt, vagyis tavasszal féreghajtás.
Gócos tüdőférgesség
Mi okozza?
A fonálférgek közül a Protostrongylus-fajok okozzák. Vékony, sárgásbarna férgek, a hímek kb. 20-40 mm, a nőstények 30-35 mm hosszúak, a legfinomabb hörgőktől a légcsőig mindenféle átmérőjű hörgőkben megtalálhatók. Lárvái közvetett úton, köztigazdában, szárazföldi csigákban fejlődnek fertőző lárvákká. A fertőződés ezeknek a lárváknak szájon át felvételével történik, majd a bélből a nyirok-és vérárammal jutnak a tüdőbe, ahol a fertőződéstől számított 21-60 nap alatt válnak ivaréretté.
Mikor fordul elő?
A kórokozó fejlődéséből adódóan - köztigazda szükséges - fertőződés szinte kizárólag csak a legelőn történik.
Milyen tünetek vannak?
A tüdőben a férgek tömegéből jellegzetes, borsónyi - babnyi - diónyi, kissé tömött tapintatú, változatos színű (rózsaszíntől a barnásszürkéig) féregcsomók alakulnak ki, ezek a tüdő légzőfelületét csökkentik, másrészt lehetővé teszik más kórokozók megtelepedését is.
A súlyosan fertőzött juhok köhögnek, nehezen lélegzenek, orrfolyásuk van.
Megelőzés, védekezés.
Hasonló a tüdőférgességnél (légcsőférgességnél) leírtakkal.

Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

61/2006. (VIII. 22.) FVM rendelet

a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatalok illetékességi... Tovább

víztároló

Betonból, fémből, kőből, fából v. műanyagból készült tartály v. medence, amelyben... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.