GMO vagy hibrid? Egyáltalán nem mindegy!

Amikor te a kertedben kombinálni próbálsz két növényt egymással, vagy amikor egy tudós teszi ugyanezt kontrollált beporzással egy laborban, akkor a két alany teljes genomja (a génekben tartalmazott összes információ) kombinálódik. Ezért nem lehet szaporítani egymással a burgonyát és az epret, vagy egy kutyát és egy lovat.

Azonban „foghatsz” egyetlen betegségnek ellenálló gént egy burgonyából, és beleülteted azt egy eperbe. Vagy éppen ugyan így kivehetsz egy gént egy veszélyes növénybetegséget okozó gombából, és beleültetheted azt egy rovarba. Mindezzel azonban több változik meg egyetlen génnél. Előfordulhat, hogy egy teljesen terméketlen növényt hozol létre, vagy éppen egy olyat, ami sokkal többet terem az átlagnál. Az eredmény talán egy olyan növény lesz, ami mind az emberek, mind pedig a rovarok számára mérgező. Mivel megannyi gén áll rendelkezésre egy élőlényben, a lehetséges (pozitív és negatív) kombinációk listája szinte végtelen.

Tychonievich megpróbál pártatlan maradni a GMO-kat övező vitában, de írásaiból egyértelműen látszik, hogy elismeri, hogy ez a fajta tudás óriási felelősséggel jár. Megjegyzi, hogy az eljárás eredményei nem feltétlenül csak károsak lehetnek, de arra is utalást tesz, hogy a GMO-k komoly zavarokat okozhatnak a természetes ökoszisztémákban, és károsak lehetnek akár az emberekre tekintve is.

Ha azonban túltekintünk mindezen, akkor is figyelembe kell vennünk, hogy a GMO-k csupán néhány óriáscég kezébe helyezhetik az emberiség élelmiszerkészleteit, és mindez óriási változásokat eredményezhet a világ takarmánynövényeinek sokszínűségében. Persze ez egyiküket sem érdekli, amíg jön a pénz az üzletből. A GMO-k tehát csak annyira gonoszak, mint a mögöttük álló szándékok.

A kísérletek csak addig veszélytelenek, amíg kontrollált körülmények között történnek. Azonban ha mondjuk egy veszélyes baktériummal „kombinált” példány valahogyan kikerül egy laboratóriumból, annak katasztrofális következményei lehetnek. Már most léteznek olyan GMO-k, amelyek saját mérgeket termelnek, és/vagy jobban ellenállnak a gyomirtókra, ami lehetővé teszi a termelőknek, hogy még több méreggel permetezzék őket – ezek a növények pedig előbb-utóbb az asztalunkra kerülnek majd.

Mindeközben semmi gond nincs azzal, hogy az otthon gazdálkodók különféle növényeket próbálnak keresztezni egymással, hogy teret engedjenek azok pozitív tulajdonságainak – például hogy nagyobb paradicsomokat, vagy illatosabb rózsákat termeszthessenek kertjükben. Ez egy teljesen természetes folyamat, ami akár évekig is eltarthat, és habár az eredmények megjósolhatatlanok, az efféle keresztezésekből sosem származnak majd veszélyes növények.

Forrás: Fotó: Pixabay