Hőszigetelés, Az istállóépület felújítása, az építési hibák kijavítása, Futóistálló

Lovardák, istállók tervezése, építése (v.)

Hirdetés

Hőszigetelés A hőszigetelés célja - a kívánt hőmérséklet kialakítása, - a falakon és a mennyezeten a párakicsapódás következtében megjelenő vízcseppek (felületi kondenzátum) kialakulásának megakadályozása, - magkondenzátum kialakulásának megakadályozása a falakban, - a fagykárok elleni védelem.
Hőszigetelés, Az istállóépület felújítása, az építési hibák kijavítása, Futóistálló

3.3.2 Hőszigetelés
A hőszigetelés célja
- a kívánt hőmérséklet kialakítása,
- a falakon és a mennyezeten a párakicsapódás következtében megjelenő vízcseppek (felületi kondenzátum) kialakulásának megakadályozása,
- magkondenzátum kialakulásának megakadályozása a falakban,
- a fagykárok elleni védelem.

A hőszigetelés feladata, hogy az épületelemek hőelnyelését csökkentve egyenletes szinten tartsa az istálló hőháztartását. Más szóval: a fokozott szellőztetés következtében kialakuló hőveszteséget az épületelemek csekélyebb hőveszteségének kell ellensúlyoznia.
A hőháztartás értékeit a következőképpen számolhatjuk ki:

QTi = QB + QL ,
ahol QTi - az állatok hőtermelése,
QB - az épületelemek okozta
hőveszteség,
QL - a szellőzés következtében kialakuló hőveszteség.
A lóistálló tervezésekor ajánlott értékek a következők:
- a box nagysága 11 m2,
- az istálló magassága legalább 2,5 m,
- az istállófolyosó szélessége 2,5-3 m.

Ilyen kialakítás esetén viszonylag nagy, lovanként kb. 45 m2-nyi légtér áll rendelkezésre. A megfelelő levegőrátákat és a szükséges istálló-hőmérsékletet figyelembe véve kialakítható az istálló egészséges hőháztartása.
Az épületelemek többféle építőanyagból állnak (pl. a fal részei: külső vakolat, hőszigetelő réteg, falszer-kezet, belső vakolat). A hőszigetelés tervezésekor figyelembe kell venni az építésben felhasznált anyagok hővezető és hőtároló képességét, továbbá a párolgást is.
Az átmeneti hőtárolás, valamint a nappal és az éjszaka folyamán végbemenő hőleadás kiegyenlítettebb hőmérsékleti viszonyokat teremt az istállóban.

Valamely építőanyag hővezető képességét hővezető számmal fejezik ki. Mértékegysége a watt. A hővezető szám azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott építőanyag 1 m3-én 1 óra alatt átfolyik, ha a két oldal között 1 °K-nyi a hőmérséklet-különbség. Az alacsony hővezetésszámú anyagokat hőszigetelőként használják.
A hőáthaladási érték a valamely épületelemen áthaladó hő mennyiségét (W/m2) adja meg.

A falak és födémek hőszigetelése különösen fontos, mert a hőháztartás kiegyenlítése csak a nagy felü-leteken lehetséges. Többrétegű épületelemek esetében nemcsak az egyes felhasznált építőanyagok hőszige-telésének van jelentősége, hanem azok épületelemen belül való elhelyezésének is. Ha a többrétegű építőelembe rossz hőszigetelő építőanyagot építenek bele, ún. magkondenzátum keletkezik, vagyis ezen épületelem a környezetnél hidegebb felületén a falon kondenzvíz csapódik ki.
A falon kívül van szükség a legjobb hőszigetelésre, így megakadályozható a kondenzátumok kialakulása és a fagykár.
Az istálló térelválasztó részeinek hőszigetelését úgy tervezzük, hogy itt se alakulhasson ki magkondenzátum, tehát a falak és a födém felületének, illetve az istálló levegőjének hőmérsékleti különbsége ne haladja meg a 3 °C-ot.
A falak és a födém optimális hőáthaladási értéke 0,5-0,7.

Az ablakok és a külső szellőzők hőszigetelése. Az ablakok üvegfelületének meglehetősen csekély a hő-szigetelő képessége. Normál üvegezés esetén mindössze 4,56 W/m2 K, szigetelő üvegezésnél fa- vagy műanyag kerettel 6 mm-es táblatávolságnál 3,3 W/m2 K, 12 mm-es táblatávolságnál 3 W/m2 K. Emiatt télen az ablaktáblákon nem kerülhető el teljesen, a jó hőszigetelésű ablakokon azonban csökkenthető a felületi kondenzátum kialakulása. Ez az ablakkeretekre is vonatkozik: legjobb hőszigetelő a fa vagy a műanyag ablak-keret, a fém- vagy betonkeretek ún. hőhidakat képeznek. A lovak számára (optimális módon) elérhető ablakokat erős ráccsal és biztonsági üveggel kell ellátni.
Üvegablakok helyett kettős műanyag lemezeket is alkalmazhatunk. Előnyük, hogy könnyen megmunkálhatók (fúrhatók, fűrészelhetők) és hogy keret nélkül is beépíthetők.
A falak és a födémek hőszigetelésének külső szellőzők beépítése esetén még jobbnak kell lennie, ellenkező esetben felborulhat az istálló hőháztartása, annak minden káros következményével. Szellőzők esetében a hőmérséklet néha fagypont alá süllyed az istállóban, ami a ló egészségére nem káros ugyan, de emeli a takarmányszükségletet, az önitatók fagykár elleni zárása pedig munkaigényesebbé teszi az állatok gondozását: naponta többször kézzel kell itatni.

Páraszigetelés
. Az épületek hőszigetelésén belül a páraszigetelésnek is nagy a jelentősége, hiszen kondenzátum úgy is keletkezhet, hogy ha a vízgőzt jobban áteresztő építőanyagot csekélyebb áteresztőképességű követi a többrétegű épületelemben.
A páraáteresztő képesség közvetve is hat az istállóklímára, mivel a nedvesség a hőszigetelést is befolyásolja.
A pára behatolását az épületelemekbe elméletben megakadályozhatjuk a belső falakra felhordott vízzáró réteggel, ez azonban meggátolja az építőanyagok természetes légzését. A lóistállóban tehát kerüljük ezt a megoldást, mert egészségtelen az állatok számára.

3.3.3 Az istállóépület felújítása, az építési hibák kijavítása

A meglévő istállók építési hibáinak kijavítása természetesen mindig egyedi probléma. Néhány szempontot azonban érdemes figyelembe venni.
- Ha a takarmányt a tetőtérben tároljuk, a födémeket feltétlenül lássuk el hőszigeteléssel. A hőszigetelést a legjobb fölülről elhelyezni.
- A hőszigetelő anyag és a hideg tetőfelület között gondoskodjunk a kellő szellőzésről.
- A betonból készült épület-elemek, a fémvázak, illetve a vízvezeték hőszigetelésére fordítsunk fokozott figyelmet, hogy elkerüljük a felületi és magkondenzátumok kialakulását. Ha szükséges, alkalmazzunk kiegészítő hőszigetelést.
- Ha az istálló falán nedvesség csapódik le, akkor a hőszigetelés nem elégséges. Az utólagos hőszigetelést a külső falon végezzük el. A külső vakolatnak meg kell akadályoznia, hogy a falba nedvesség hatoljon.
- Szellőztetési problémák esetében meg kell vizsgálni, hogy a bejövő és távozó levegő nyílásai elegendő nagyságúak és összeillők-e, a levegőáramlás az épületen belül pedig megfelelő-e.
- Kedvezőtlen építési adottságok esetén ajánlatos kiegyenlített nyomásos szellőztetőberendezést beépíteni.
- A külső szellőzők utólagos beépítése a korábban szokásos, nagyon magasan elhelyezett ablakok helyett viszonylag csekély költséggel, esetleg saját erőből is megoldható.
E felsorolás persze vég nélkül folytatható volna, némi találékonysággal és megfelelő szakemberrel együttműködve azonban nagyon sokat tehetünk a hibák kijavításáért.

3.4 Futóistálló


A futóistálló általában nagyobb, közvetlenül a legelőre nyíló helyiséget jelent, amelyben csoportosan tartják az állatokat. Gyakran régi épületet használnak futóistállónak, ilyenkor az épület adottságai határozzák meg a kialakítását. Az istálló futófelületének minden esetben akkorának kell lennie, hogy a rangsorban alacsonyabb helyen álló ló számára is lehetővé tegye az agresszió előli menekülést. A lovanként szükséges minimális evő- és fekvőhely az alábbi képlettel számítható ki:
a szükséges hely = n · (Wh · 2)2 ,

ahol n - az állatok létszáma,
Wh - bottal mért mar-
magasság.

Szopós csikó 5 m2, Éves csikó 7 m2, Kétévesek 9 m2, Háromévesek és idősebbek 11 m2.

A futóistálló rendszerint mélyal-mos, és kialakításánál vegyük fi-gyelembe, hogy munkaerőt takaríthatunk meg, ha a kitrágyázást homlokrakodóval végezzük. (A nedves részeket mélyalom esetében is naponta el kell távolítani, higiéniai okokból pedig nem ajánlatos a teljes kitrágyázások között 2-3 hónapnál több időt hagyni.) Ehhez egyenes kitrágyázási tengelyeket, nagy kapukat és kellő távolságokat kell tervezni az esetleges támasztékok vagy térelválasztó elemek között. A mennyezetnek legalább 2,5-3,5 m magasnak kell lennie.
Mivel az alomréteg magassága két teljes kitrágyázás között állandóan nő, a vályú alja nem lehet túl mélyen.
A térelválasztó elemeket alkotó csövek vagy rudak átmérője kb. 5 cm, egymástól való távolságuk kb. 30 cm legyen, amelyen a ló könnyen átdughatja és visszahúzhatja a fejét, de a vállával már nem próbálhat meg áthatolni.
Minden állatnak legalább 80 cm széles etetőhelyre van szüksége.

Forrás: Mezőgazda Kiadó:
LOVASAKADÉMIA 9.
LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TER-
VEZÉSE, ÉPÍTÉSE c. könyv.

A könyv kapható a KÖNYV-ISTÁLLÓBAN, megrendelhető: Mezőgazda Kiadó, 1165 Bp., Koronafürt u. 44. Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu

Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

kanszag

az ivarérett kanok közelében, ill. a levágott állatok húsán, zsírján érezhető kellemetlen... Tovább

homoki ballagófű (Salsola káli L.)

a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó, parlagokon, száraz gyeptársulásokban,... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.