Mi az energianád és mi a jelentősége? Milyen a termeszthetősége, mik a növény igényei.

Energianád

ÚMVP
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Új energiatermelési céllal termeszthető növény áll készen arra, hogy jövedelmező alternatívát jelentsen a szántóföldeken gazdálkodóknak, illetve besegítsen a családi gazdaságok energiaköltségeibe. A miscanthus sinensis, vagyis "energianád" sikeresen alkalmazkodott a kárpát-medencei viszonyokhoz.
Energianád
A növény hazai történetébe és lehetőségeibe Percze Attila, a SZIE tanára, a nád termesztési módszereit kutató magyar konzorcium szakértője avatott be bennünket.


Mi az energianád?


Az energianád trópusi, szubtrópusi növény, származási helye Ázsia, a 90-es években kezdtek vele foglalkozni Európában, így hazánkban is. A hazai kísérletek Marosvölgyi Professzor nevéhez fűződtek aki többszöri szelekcióval kialakított egy magyar fajtát, ez a tatai nád.

Az energianád és egyéb energianövények a fosszilis energiahordozók közelmúltbeli árrobbanása miatt váltak újra érdekessé, illetve hazánk is vállalta CO2 kibocsátásának csökkentését, és ez szintén a megújulók felé hat. A Miscanthus az elmúlt 20 év alatt Adaptálódott az Európai klímához, mérsékelt égöv alatt is termeszthetővé vált. A BIOWATT kutatási konzorcium kísérleti ültetvényei többek között Magyarország egyik leghidegebb részén, Nógrád megyében találhatóak.

Tapasztalataik szerint az állomány jól tűri a fagyokat , tőpusztulást a keményebb hidegekben sem tapasztaltak, az esetleges késő tavaszi fagyok pedig csak az új hajtásokat károsítják, de azt a növény a szaporítószervéről (rizóma) képes regenerálni. Elsősorban hőelőállításra a legmegfelelőbb. Itt Magyarországon mi a fűtéscélú felhasználást próbáljuk forszírozni, hiszen sokkal jobb hatásfokkal használható fel, mint áramtermelésre. Az egyik nagy előnye, hogy az égetési tulajdonságai, vagyis az energiatartalom, a keletkező hamu mennyisége, és a hamu olvadáspontja közelebb állnak a fásszáruakéhoz, ezért a nagyerőművi blokkokban sem jelentkezik az a probléma ami az energiafűvel volt, hogy üvegesedik a kazán belseje. A lágyszárúak nagyobb szilíciummennyiséget vesznek fel a talajból és amikor elégetjük, akkor a szilícium a hamu alacsony olvadáspontja miatt elolvad, és üveg képződik. Ezt nagyon munkás dolog letakarítani. A nádnál nincs ilyen probléma. Tüzeléstechnikai szempontból jó anyagnak mondhatjuk.

Az energiatartalom kb. 17-18 MJ kilogrammonként. A hasonló kapacitású fásszárúakkal szemben előnye, hogy lábon képes leszáradni 20 százalék alatti nedvességtartalomra, 20-25 % körüli nedvességtartalom mellett nem kell szárítani, szellőztetni, és így nem szállítjuk ezt a nagymennyiségű víztömeget a nád mozgatása során. Bálákban tömörítve egy egyszerű felső takarással is tárolható. Egy köbméter gázt két kilogramm náddal lehet kiváltani. Háztartásban, cserépkályhában brikett formájában tüzelhető el. De a gáznál megszokott automatizált, kényelmes működést is meg lehet oldani, hiszen pelletálható, pelletkazánban felhasználható a nád. Itt ugyanúgy megvan a hőszabályozás lehetősége, és az adagolás is lehet teljesen automatikus.

Egy családi házban, ahol jelenleg be van vezetve a gáz, gazdaságosabban lehet így fűteni?

Az biztos, hogy gazdaságosabb, a 45-50 forintos áruházi pellettel is. A dupla égésterű kazánokban akár kerti hulladékot is elégethetünk. Ezen kazánok (30-40 KW) ára egymillió forint körül mozog, kb. 4-5 fűtési szezon alatt megtérülnek. De minél nagyobb a kazán, annál rövidebb ez az idő. Egy átlagos ház kifűtése 0,3-0,5 hektáron termesztett nádmennyiséggel megoldható.

Mi a teendő, ha valaki magának szeretne ilyen nádat termeszteni?

Erre minden lehetőség megvan. Azt kell tudni, hogy a nádat apríték formájában is fel lehet használni, de úgy nagyobb távolságokra nem érdemes szállítani, túl könnyű (80-100 kg/m3). Így olyan cégeknek, telepeknek javasolható ez, ahol a fűtést meg kell oldani, és a nád ott lehet a telep közelében, ahol könnyen betakarítható, akár folyamatosan, igény szerint is úgy, hogy mindig annyit vágunk le szecskázóval, amennyit éppen fel akarunk használni, vagy betárolni.

A lakossági, önkormányzati felhasználásnál már általában valamilyen feldolgozott formátumra van szükség, brikettet vagy pelletet esetleg bálázott nádat lehet javasolni.

Mennyire egyszerű termeszteni, milyen igényei vannak?

Amikor a biomassza programok elindultak, pályázati lehetőségek nyíltak, és elkezdődtek a növény vizsgálatai, az volt az alapvető javaslat, hogy olyan helyekre kell ezt a növényt telepíteni ahol az élelmiszernövények gazdaságosan nem termeszthetők, hiszen gyengébb talajon is megél. Extenzíven termeszthetjük, tehát kevesebb kemikáliával, növényvédelemmel, tápanyaggal. Újabb nagy előnye, hogy a meglévő talajművelő eszközök és a jól ismert szálastakarmány-betakarító megfelelnek a termesztéséhez. Ami speciális benne, hogy ültetni kell (rizóma vagy palánta), ezt egy átalakított ültetővel meg tudjuk oldani, tehát ehhez sem szükséges óriási beruházás. A Biowatt kutatási konzorcium igény szerint segít a szaporítóanyag beszerzésben és telepítési szolgáltatást is tud nyújtani, segítünk, ha valakinek nincs ilyen gépe.

Ez gyakorlatilag szántóföldi növénytermesztés. Tehát nem kell hozzá vízpart…

Igen, sokan a tavi nádhoz hasonlítják, de nem kell neki vízborítás. Nagyon előnyös tulajdonsága viszont, hogy bírja, ha ideiglenesen víz alá kerül. Ez az év kiváló teszt volt ilyen szempontból, nálunk kétszer árasztotta el a területet a víz, majdnem egyhónapos időtartamra, és abszolút nem látszik az ültetvényen, nem pusztul el. Így a mély fekvésű területekre, árterekre is lehet ültetni a növényt. Időszakos vízborítás alatt álló területeken is sikerrel termeszthető, ha az ültetés időpontjában (március vége-május közepe) és a betakarítás során (január-március) nem fedi víz a területet.

Mi nagyon optimisták vagyunk, ismerjük a nád potenciálját, de még így is csak két és fél éve kutatjuk, míg a szántóföldi növényeinket több tíz vagy száz éve, tehát még korántsem tudunk mindent, ráadásul a három évünkből kettő extrém volt: a 2009-es aszályos tavasz, az idei másik véglet, amikor szinte folyamatosan vízben állt a növény.

Hogyan került kapcsolatba a náddal?

Ismeretlen terület volt számomra, a konzorcium kért fel négy évvel ezelőtt a közreműködésre. A PhD-m során különböző talajművelési rendszerek gyomosodásra gyakorolt hatását vizsgáltam egyes termesztett növényeinknél. Ez megköveteli a gyomnövények ismeretét. Sok évelő gyom, elsősorban a szártarackos évelők, hasonló életformával rendelkeznek mint a Miscanthus, így ez az ismeret hasznosnak bizonyult a biológiai és technológiai viszgálatoknál.

A célunk az volt, hogy a nád hazai termesztéstechnológiáját dolgozzuk ki. Erről akkor még nem volt megbízható hazai szakirodalom, csak külföldi tapasztalatokról lehetett olvasni. Úgy gondoltuk, akkor vagyunk hitelesek, ha végigcsináljuk, végigpróbáljuk a termesztés-technológia minden elemét a talajelőkészítéstől a betakarításig.

Az eredményeinket, ezt a tudást agrofranchise rendszerben a partnereinknek továbbítjuk, ezen dolgozunk.

Kikből áll össze egy ilyen konzorcium, illetve konkrétan a Biowatt?

A Szinergia Kft vezeti a konzorciumot, ők egy projektgeneráló-tanácsadó cég. Mint új, jövőbe mutató dolog, a nád bekerült a látókörükbe, hiszen vannak vállalások, hazánknak 2020-ra a megújulók felhasználási arányát 13%-ra kell növelni. Magyarországon a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a biomasszában van a legnagyobb potenciál.

A másik tag a Petényi Kft, akik Nógrád megyében vezetnek egy kis gazdaságot, ők pár évvel korábban figyeltek fel a növényre egy lengyelországi tanulmányúton, hoztak szaporítóanyagot, nekik volt egy 1-2 hektáros mintaterületük, tehát náluk jelent meg először fizikailag a nád.

A harmadik maga a Szent István Egyetem, két karral, ez a Gépész Kar és a Mezőgazdaságtudományi Kar. A gépészek a palántázó- és egy rizómaültető prototípus megalkotását végezték el, és a betakarítás teljes technológiai láncának kidolgozásában vettek részt, mi pedig, a Növénytermesztési Intézet, mint említettem, a termesztéstechnológia kidolgozását vállaltuk magunkra.

Nógrádban egy eléggé agyagos, perctalaj állt rendelkezésre aminek a művelését jól meg kellett oldani, optimális időben, hogy egy tényleg jó ültetőágyat tudjunk készíteni, ebben segédkeztünk. Aztán jön az ültetés, a növény ápolása, ami egy érdekes kihívás, hiszen ez a növény egy 1x1 méteres tenyészterületen kerül elültetésre, ami egyedülálló az ismert termesztett növényeink között. A gyomok komoly problémát jelentettek. A nád vegetatív úton szaporodik, évelő növény , amelynek magjai sterilek, vagyis nem képesek kicsirázni.. Az első három- négy évben a rendelkezésre álló területet benövi, sűrű lesz, ezután számíthatunk teljes termésre . Extenzív körülmények között mi 12-15 tonnát mértünk ezeken a gyengébb termőképességű területeken, de Magyarországon akedvezőbb adottságok mellett akár 20-30 tonnás termés is elérhető.

A telepítés során fontos kritérium a jól előkészített talaj, a 8 fokos talajhőmérséklet és a megfelelő talajnedvesség-tartalom (telepítés után 25 tömeg%<), tehát a telepítés után pár héten belül kedvező ha csapadékot kap, ekkor várhatunk egyöntetű kihajtást.

Hogy festene az optimális szcenárió, milyen szerep vár erre a növényre Magyarországon?

A kutatás első éveiben szinte csak a technológiával foglalkoztunk, de az elmúlt két évben már láttuk, hogy a technológia tudása önmagában nem oldja meg a terjesztést. Jelenleg nem tud olyan ütemben elterjedni, amilyenben igény lenne rá. Akárhová megyünk, szívesen hallgatnak bennünket, sokakat érdekel. Azt gondolom, eddig az hiányzott, hogy egy valóban kiszámítható, hosszú távú megújuló stratégiája és ezen belül biomassza-telepítési és felhasználási stratégiája legyen az országnak, amit egyébként szinte az összes többi európai országban megalkottak. Tudjuk, hogy kell megújuló stratégiát csinálni, azt is tudjuk, hogy a biomasszában van a legnagyobb potenciál, de az, hogy a gazdáknak ez tervezhető legyen, az elmúlt években még hiányzott.

Mi a projekt eddigi három éve alatt azt tapasztaltuk, hogy sokan beszélnek róla, egyre többen próbálják ki, de tömeges elterjedése, nemcsak a nádnak, hanem egyéb biomassza-növényeknek, még nincs. Nagy probléma, hogy az erőművek szívesen átvennék, de olyan mennyiségekre van szükségük, amit egy-két éven belül nagyon meredek dolog lenne bevállalni, több ezer hektáros nagyságrendről van szó, hiszen egy erőművi blokknak, akár 20-25 ezer tonna nádat kellene leszállítani, és ennek a logisztikáját is meg kell oldani. Nehéz kiszolgálni őket. A kis-, közepes felhasználókat meg azért nehéz kiszolgálni, mert oda kell figyelni arra, hogy az amit előállítunk a termőföldön az mindenkinek megfelelő profitot hozzon, hiszen így működhet hosszútávon egy üzlet. Nehéz megmondani, hogy milyen távolságra érdemes szállítani, főleg, hogy először föl kell dolgozni, tehát az lenne a jó, ha az elkövetkező években, az országban termesztő-feldolgozó és felhasználó hármas egységében körzetek alakulnának ki, amelyek jövőben való terjeszkedése később országos lefedettséget biztosítana.

Ha egyre nagyobb mennyiségben lenne elérhető pellet és brikett, úgy egyre szimpatikusabb lenne az embereknek, ami gerjesztené kicsit a kazánpiacot, valószínűleg lejjebb tolná az árakat. Minél több helyen van felhasználópont, annál könnyebb, gazdaságosabb lenne ezekkel a növényekkel foglalkozni.

A termesztőknek azt kellene érezniük, hogy nem változik a szabályozásai környezet. Jelenleg egyébként van telepítési támogatás, de ez eddig nem volt könnyen elérhető:

A kínai nád telepítési támogatásáról részletes tájékoztatást a 71/2007. (VII. 27.) FVM és a 16/2010. (II. 25.) FVM rendelet ad.
Hirdetés

ÚMVP

AgroLine
Hirdetés

Forrás: www.eu-info.hu

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

biológiai óra

endogén ritmuson alapuló, feltételezett szabályozó mechanizmus, amely több, szakaszosan... Tovább

izoméria

a szerves vegyületek molekuláit felépítő atomok többféle módon kapcsolódhatnak egymáshoz,... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.