Energia és víztakarékos öntözőrendszerek, csepegtető öntözés, mikroszórófejes öntözés

Hirdetés

Energia és víztakarékos öntözőrendszerek

Szatlóczki Béla, Nyírforrás Kft.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Magyarország éghajlati viszonyai mellett csak ritkán fordul elő az az esemény, hogy a megfelelő időpontban a kellő mennyiségű csapadék hull. A korszerű és intenzív gazdálkodás egyik alapvető feltétele az, hogy a termesztett növények fejlődőséhez szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. Az optimális vízellátás biztosítása jelentősen befolyásolja a növények beltartalmi paramétereit is. Az előzőek alapján megállapítható, hogy hazánkban a jó minőségű terméket előállítani akaró gazdaságokban feltétlenül szükséges a hiányzó csapadék mesterséges pótlása, vagyis az öntözés.
Energia és víztakarékos öntözőrendszerek, csepegtető öntözés, mikroszórófejes öntözés
Magyarország éghajlati viszonyai mellett csak ritkán fordul elő az az esemény, hogy a megfelelő időpontban a kellő mennyiségű csapadék hull. A korszerű és intenzív gazdálkodás egyik alapvető feltétele az, hogy a termesztett növények fejlődőséhez szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. Az optimális vízellátás biztosítása jelentősen befolyásolja a növények beltartalmi paramétereit is.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy hazánkban a jó minőségű terméket előállítani akaró gazdaságokban feltétlenül szükséges a hiányzó csapadék mesterséges pótlása, vagyis az öntözés.
Az öntözés egyik lehetséges csoportosítása lehet, hogy megkülönböztetünk nagy vízmennyiséget igénylő öntözéseket (árasztó öntözés, csörgedeztető öntözés, csévélődobos öntözés) valamint kisebb vízmennyiséget igénylő - víztakarékos - öntözéseket (csepegtető öntözés, mikroszórófejes öntözés).
A csévélődobos öntözés esetében rendszerint 6-10 bar nyomású, nagy energia igényű szivattyúk szükségesek. Ezzel szemben a víztakarékos öntözések 1-4 bar között üzemeltethetők, ezért elegendő kisebb energiaigényű szivattyúk alkalmazása, tehát ezen öntözések nemcsak víztakarékosak, hanem energiatakarékosak is.
A mikroöntözés (csepegtető, mikroszórófejes) fejlesztésében élenjáró szerepet tölt be Izrael. Több cégük, így a PLASTRO is a világ egyik legnagyobb öntözéstechnikai cége. Az összes felmerülő lehetséges igény kielégítésére biztosítható csepegtető cső, csepegtető gomba és szórófej is.
Csepegtető öntözés:
A csepegtető öntözés a mikroöntözés egyik változata, amelynél a vizet a talaj felületére folyamatosan (cseppenként), illetve szakaszosan (kortyonként) juttatják ki.
A csepegtető öntözőberendezés olyan beépített berendezés, amely az öntözött növényállomány számára az optimális talajnedvességet a teljes tenyészidőszak alatt biztosítja a gyökérzónába pontszerűen adagolt öntözővízzel.
A csepegtető öntözés gyakori eljárás a mezőgazdaságban számtalan jó tulajdonsága és sokrétű felhasználhatósága miatt. A víztakarékosság és a kis nyomásigény miatt mindenképpen ez az egyik legkedvezőbb megoldás, valamint gyors és egyszerű telepíthetősége, alacsony fenntartási költségei is indokolják széleskörű felhasználását. Alapvetően kétféle csepegtető rendszert alkalmazunk. Az egyik a csepegtető csöves kialakítás, melynél a kihelyezett polietilén csőbe előre beépített csepegtető elemeket helyeznek el állandó osztástávolsággal, a másik a csepegtető gombás kialakítás, amelynél a csepegtető testeket kívülről ültetik rá az osztóesőre tetszőleges osztástávolsággal. A csepegtető rendszer egyaránt felhasználható gyümölcsösökben, díszkertekben, faiskolákban, zöldségesekben, konyhakertekben vagy üvegházakban is.
A csepegtető cső a szárnyvezetékbe épített meghatározott távolságra helyezett szűrő és nyomáscsökkentő labirintot tartalmazó vízadagoló test.
Ezek olyan belső labirintrendszerrel rendelkeznek, amelyen keresztüláramlik a víz, és így szabályozott lesz a víz áramlása és a nyomása is. A csepegtető elemek egymástól való távolsága 0,15 m-től 2 m-ig terjedhet. A vízkibocsátás 0.5 l/h-tól egészen 4 l/h-ig terjed csepegtető elemenként. A csepegtető csövek további fontos tulajdonsága még az átmérő és a falvastagság, melyek nagyban befolyásolják az egyes termékek felhasználási területét, élettartamát és árát. Többféle kialakítású csepegtető cső szerezhető be, így pl. kaphatók a cső falvastagságától függően henger és szalag kialakítással. A leggyakrabban használt csepegtető csövek a Hydro PC, a Hydrogol, a Hydrodrip és a Hydrolite cső.
A csepegtető cső kiválasztásakor figyelembe veendő adatok: Az öntözendő növény fajtája, vízigénye, sor- és tőtávolsága, az öntözővíz minősége, a vízellátás egyenletessége, kijuttatandó műtrágya összetétele, elvárt élettartam, üzembiztonság előírásai, beszerzési és üzemeltetési költség, energiaigény.
A csepegtető cső egy másik csoportosítás szerint lehet hagyományos ill. ún. nyomásszabályzós kialakítású. A nyomásszabályzós kialakítás azt jelenti, hogy az ilyen csepegtető csőből kiépített, szárnyvezetékeken lévő csepegtetőtestek vízkibocsátása közel azonos.
A csepegtető gomba a vízkijuttató elemek olyan csoportja, amelyeknél a cseppképződés a gombafej alakú házban indul meg. A gombatest közvetlenül csatlakoztatható a nyomóvezetékre, de a csatlakoztatás megoldható kis átmérőjű csővel is.
A gombák csak a szükséges helyekre - közvetlenül a gyökérzónába - juttatják ki az öntözővizet, ezért igen víztakarékosak. A gombák kaphatók áramlásszabályozott, csepegéspótlós, öntisztító és szétszedhető kivitelben. A leggyakrabban alkalmazott gombatípusok: Katif, Szupertif, 0- Tif.
A vízkibocsás: 2 1/h-tól 16 l/h-ig terjed. Kedvező árfekvése és sokrétű felhasználhatósága miatt az egyik leggyakrabban alkalmazott csepegtető rendszer.
A csepegtető öntözőtelep főbb elemei:
a.) vízforrás
b.) nyomásközpont (szivattyúk)
c.) szűrőközpont
d.) nyomáscsőhálózat
e.) szárnyvezetékek
f.) egyéb berendezések.
a.) A vízforrás lehet felszíni víz (folyó, tó, víztározó) illetve csőkút, amelyek kiválasztása a helyi adottságok függvényében történik.
b.) Az öntözötelep mértékadó vízszükségletét szivattyúval kell kielégíteni. Az öntözőtelep nagyságától függöen megfontolandó a legalább két szivattyú alkalmazása.
Az öntözövíz kitermelésére és nyomóvezetékbe való juttatására kiválóan alkalmasak az olasz CAPRARI cég által gyártott búvár és centrifugál szivattyúk.
A szivattyúk meghajtásához célszerű az elektromos áram biztosítás, amely megoldható hálózatról ill. áramfejlesztőről. Az elektromos áram jelenléte igen fontos az automata vezérlés kiépítése miatt.
c.) Az öntözővíz minősége jelentős hatással van a növény fejlődésére, a víz- és ionfelvételre, a talaj termékenységére, valamint befolyásolja az öntözővíz szétosztásának technológiáját.
A csepegtetőhálózat akkor működik megbízhatóan, ha eldugulások nem akadályozzák meg, hogy a testek az elvárt vízmennyiséget juttassák ki egységnyi idő alatt. Ennek elérése érdekében célszerű az öntözövíz szűrése.
Az öntözövíz szűrésének, kezelésének célja:
- az uszadék jellegű, durva szennyeződés eltávolítása
- a lebegő, könnyen ülepíthető anyagok eltávolítása
- a 0,1-1,0 mm közötti, nehezen ülepíthető szennyeződés eltávolítása
- a finom, nehezen ülepíthető biológiai szennyeződés, elsősorban az algák eltávolítása, a vas- és mangántartalom csökkentése
- a kemény víz lágyítása.
A ma használatos új fejlesztésű szűrők lamellás vagy hálós szűrőbetéttel rendelkeznek, de használatosak még a hagyományos szűrőhomokos szűrők is.
Csőkutas vízforrás esetén elég gyakori megoldási mód, hogy a kútból nem közvetlenül a nyomóvezetékbe kerül a víz, hanem egy ún. kiegyenlítő tározóba. Ekkor biztosítandó az, hogy a kútvíz minél nagyobb felületen érintkezzék a levegővel. A tározó mérete legalább akkora legyen, hogy ott a kútvíz minimum 4-5 napot tartózkodjon mielőtt kiöntözik.
d.) A nyomócsőházat fővezetékből, mellékvezetékből és osztóvezetékböl áll. Általában a felszín alá épített, fix vezetékek. A vízkijuttató szárnyvezetékek az osztóvezetékekről kapják az öntözövizet, ezért az osztóvezetékek a növénysorokra merőlegesen építendők. A nyomócsőhálózat épülhet KPE és KM PVC csőből.
e.) A szárnyvezeték az öntözőtelep azon mobil része, amely az öntözövizet közvetlenül a növényekhez szállítja. Általában LPE csőből és vízkijuttató elemekből áll.
A szárnyvezetékek a növénysorokban vagy a sorközökben építendők.
A magassági elhelyezésük lehet:
- támrendszerre erősített (60-70 cm magasságban)
- talaj felszínre helyezett
A szárnyvezeték hosszának, illetve átmérőjének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a rajta elhelyezett csepegtető testek vizkibocsátása közötti különbség lehetőleg a 10%-ot ne haladja meg. A szárnyvezeték hossza mentén a súrlódási veszteségből eredő nyomáskülönbséget a csepegtető csövek és testek helyes megválasztásával kell ellensúlyozni.
A szárnyvezeték hossza függ:
- az öntözendő növények mértékadó öntözővízigényétől,
- telepítési rendjétől,
- a csepegtető testek vízszálIításától, egymástól való távolságától, hidraulikai jellemzőitől,
- az alkalmazott cső átmérőjétől,
- az osztóvezetékek egymástól való távolságától.
A szárnyvezetékek szerelvényei a következők:
- szárnyvezetéki nyomás szabályozók,
- kapcsolóelemek,
- végelzárók,
- felfüggesztő- és rögzítőelemek.
Szárnyvezetéki nyomásszabályozás csak nagy átmérőjű csepegtető test és hosszú osztóvezeték, vagy az osztóvezeték mentén előálló nagy szintkülönbség esetén szükséges. A kapcsoló elemek biztosítják a szárnyvezetékek osztóvezetékhez való csatlakoztatását.
A szárnyvezeték végelzárása a csővezeték visszahajtásával és rögzítésével oldható meg.
Kordonos művelésű ültetvénynél - ha a temelési technológia szükségessé teszi - a szárnyvezetéket a kordon 0,5-0,7 m magasságú huzaljához rögzítik. A rögzítést célszerű az erre a célra kifejlesztett kilinccsel elvégezni.
f) Egyéb berendezések:
- Tápoldatozó
A csepegtetőöntöző-berendezés felhasználható műtrágyák, mikroelemek, talajkondícionáló szerek kijuttatására. E szereket a csőhálózatba való juttatás előtt oldó-, illetve keverőtartályokban (medencékben) kell az öntözővízzel elkeverni.
Az oldó-, illetve keverőtartályok helyét célszerű a szürőközpontnál kijelölni.
A műtrágyaoldat a kis nyílású csepegtető testek eldugulását okozhatja, ezért igen fontos az optimális tápoldatozó berendezés megválasztása, így célszerű szakemberre bízni.
- Automatikai berendezések
Automatizálásra 0,0015-0,015 Vs (5-60 Vh) értéknél nagyobb vízszállítású csepegtető testek alkalmazása esetén van szükség. Ebben az esetben az egyidejűleg öntözött terület, az egész öntöző területnek l/4-l/20-ad része. Hidraulikus és villamos automatikák egyaránt alkalmazhatók.
Az automatizálás előnye - az üzemeltetési előnyökön túl -, hogy az egyidejűleg öntözött terület több, kisebb részre osztható, s ezek a vizszállító csőhálózat mentén elosztva helyezhetők el. Így a felszín alatti csőhálózat költsége - az egyes fő- és mellékvezetékek vízszállításának csökkenésével - jelentősen mérséklődik.
- Nyomásszabályzók
A csepegtetőöntöző-berendezés valamennyi csepegtető testének (10%-os tűrésen belül) azonos vízmennyiséget kell kiszolgáltatni. Ezért a szárnyvezetékek osztóvezetékről való leágazásánál azonos nyomást kell biztosítani nyomásszabályozók alkalmazásával vagy más módon (pl. a domborzati adottságok kihasználásával).
A nyomásszabályozás nélküli szárnyvezeték üzemeltetéséhez az osztóvezetéke mentén (elején és végén) a nyomás olyan legyen, hogy a szárnyvezetékek csepegtető testei vízhozamának eltérése a 10%-os tűrési határon belül maradjon. Ez a feltétel rövid és nagy átmérőjű osztóvezetékek alkalmazásával biztosítható.
A felszín alatti csőhálózatban keletkező súrlódási veszteségek és a geodéziai szintkülönbségek miatt a területen olyan eltérő nyomásértékek alakulhatnak ki, amelyek miatt nyomásszabályozókat kell alkalmazni.
A csepegtetőöntöző-berendezéseknél a nyomás szabályozásnak feladata kettős: egyrészt a káros nyomáskülönbségek megszüntetése, másrészt a nyomásingadozások elleni védelem.
A nyomásszabályozás megoldható:
- nyomáscsökkentő szelepekkel,
- tolózárakkal, egyéb zárószerelvényekkel,
- térszínt fölé kiemelt tartályok alkalmazásával.
A nyomáscsökkentő szelepek a beállított szekunder nyomást a primer oldali nyomás változása, ingadozása esetén is fenntartják.
- Nyomásmérő
A csővezetékekben levő nyomás ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükségesek a nyomásmérők.
- Vízhozammérő
Az öntözőberendezéssel kijuttatott víz mennyiségének mérésére, ellenőrzésére a vízhozammérőt kell alkalmazni. Erre a célra megfelel az ivóvízellátásban használatos vízóra is.
Mikroszórófejes öntözés:
A szórófej az áramló öntözővizet porlasztó, mesterséges esőt létrehozó szerelvény.
A szórófejek minden szükséges kialakításban készülnek, állítva és függesztve is összeszerelhetők. Az egy- és a duplahidas keretbe színek szerint kódolt rotort és fúvókát lehet tenni. A fúvóka a kijuttatott víz mennyiségét, míg a rotor a szórási sugarat szabályozza 2,1 m­től 5,7 m-ig, 25 1/h-tól 336 l/h-ig terjedő vízkibocsátás mellett. Közvetlenül az elosztócsőbe szerelhető, vagy leszúró tüskével pontosan a szükséges helyre helyezhető. Alkalmazási területe nagyon széles: gyümölcsösökben, díszkertekben, üvegházakban és szántóföldön is használatos.
A kisebb-nagyobb szórási sugarú szórófejek mellett készülnek rovarvédős és áramlás szabályozott szórófejek is, valamint fejlesztettek ki olyan szórófejeket, amelyek fagyvédelmi ill. párásító öntözésre alkalmasak.
A leggyakrabban alkalmazott szórófejtípusok: Rondo, Tomado, FLF Fogger.
A mikroszórófejes öntözés a vízpótló öntözés mellett kiválóan alkalmazható párásító öntözésre, fagyvédelmi öntözésre, kelesztő öntözésre, színesítő öntözésre, frissítő öntözésre.
A mikroszórófejes öntözőtelep felépítése hasonló a csepegtető öntözőtelephez, csupán annyi a különbség, hogy a szárnyvezeték ebben az esetben LPE csőbe pattintott mikroszórófejsor, ezért ezt most nem részletezzük.
A mikroöntözés gazdaságossága:
- Előnyei: alacsony üzemi nyomáson működtethető, víztakarékos, energiatakarékos, a víz közvetlenül a gyökérzónához juttatható, tápoldatozásra gazdaságosan alkalmas, automatizálható, sok öntözési módra alkalmazható.
- Hátrányai: magas fajlagos bekerülési költség, a sűrű számyvezetékek miatti művelési akadály.
Az azonos célt szolgáló, azonos teljesítményt nyújtó, műszakilag egyenértékű változatokból a ráfordítások összehasonlításával, vagyis a szűkebb értelemben vett gazdaságossági mérlegeléssel választható ki a megfelelő változat. A ráfordítások egyszeri ráfordításokból, azaz a beruházási költségekből és az évenkénti ráfordításokból, azaz az üzemeltetési költségekből állnak.
Komplexen vizsgálva megállapítható, hogy a csepegtető és a mikroszórófejes önözési módot a nagy termelési értéket képviselő ültetvények (szőlő, gyümölcs, faiskola, stb.) zöldséghajtatás, fóliasátrak, üvegházak, dísznövénytermesztés területén gazdaságos alkalmazni.




Hirdetés
Hirdetés


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

cukorrépa (Béta vulgáris L. provar. altissima Döll.)

a libatopfélék (Chenopodiaceae) család Béta nemzetségének Béta vulgáris L. fajához... Tovább

Tiszafüredi Körzeti Földhivatal

Földhivatal Körzeti Földhivatal Cím: Tiszafüred Kossuth L.u.1. 5350 Magyarország Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.