IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Magyarország éghajlati viszonyai mellett csak ritkán fordul elő az az esemény, hogy a megfelelő időpontban a kellő mennyiségű csapadék hull. A korszerű és intenzív gazdálkodás egyik alapvető feltétele az, hogy a termesztett növények fejlődőséhez szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. Az optimális vízellátás biztosítása jelentősen befolyásolja a növények beltartalmi paramétereit is.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy hazánkban a jó minőségű terméket előállítani akaró gazdaságokban feltétlenül szükséges a hiányzó csapadék mesterséges pótlása, vagyis az öntözés.
Magyarország éghajlati viszonyai mellett csak ritkán fordul elő az az esemény, hogy a megfelelő időpontban a kellő mennyiségű csapadék hull. A korszerű és intenzív gazdálkodás egyik alapvető feltétele az, hogy a termesztett növények fejlődőséhez szükséges vízmennyiség mindenkor rendelkezésre álljon. Az optimális vízellátás biztosítása jelentősen befolyásolja a növények beltartalmi paramétereit is.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy hazánkban a jó minőségű terméket előállítani akaró gazdaságokban feltétlenül szükséges a hiányzó csapadék mesterséges pótlása, vagyis az öntözés.
Az öntözés egyik lehetséges csoportosítása lehet, hogy megkülönböztetünk nagy vízmennyiséget igénylő öntözéseket (árasztó öntözés, csörgedeztető öntözés, csévélődobos öntözés) valamint kisebb vízmennyiséget igénylő - víztakarékos - öntözéseket (csepegtető öntözés, mikroszórófejes öntözés).
A csévélődobos öntözés esetében rendszerint 6-10 bar nyomású, nagy energia igényű szivattyúk szükségesek. Ezzel szemben a víztakarékos öntözések 1-4 bar között üzemeltethetők, ezért elegendő kisebb energiaigényű szivattyúk alkalmazása, tehát ezen öntözések nemcsak víztakarékosak, hanem energiatakarékosak is.
A mikroöntözés (csepegtető, mikroszórófejes) fejlesztésében élenjáró szerepet tölt be Izrael. Több cégük, így a PLASTRO is a világ egyik legnagyobb öntözéstechnikai cége. Az összes felmerülő lehetséges igény kielégítésére biztosítható csepegtető cső, csepegtető gomba és szórófej is.
Csepegtető öntözés:
A csepegtető öntözés a mikroöntözés egyik változata, amelynél a vizet a talaj felületére folyamatosan (cseppenként), illetve szakaszosan (kortyonként) juttatják ki.
A csepegtető öntözőberendezés olyan beépített berendezés, amely az öntözött növényállomány számára az optimális talajnedvességet a teljes tenyészidőszak alatt biztosítja a gyökérzónába pontszerűen adagolt öntözővízzel.
A csepegtető öntözés gyakori eljárás a mezőgazdaságban számtalan jó tulajdonsága és sokrétű felhasználhatósága miatt. A víztakarékosság és a kis nyomásigény miatt mindenképpen ez az egyik legkedvezőbb megoldás, valamint gyors és egyszerű telepíthetősége, alacsony fenntartási költségei is indokolják széleskörű felhasználását. Alapvetően kétféle csepegtető rendszert alkalmazunk. Az egyik a csepegtető csöves kialakítás, melynél a kihelyezett polietilén csőbe előre beépített csepegtető elemeket helyeznek el állandó osztástávolsággal, a másik a csepegtető gombás kialakítás, amelynél a csepegtető testeket kívülről ültetik rá az osztóesőre tetszőleges osztástávolsággal. A csepegtető rendszer egyaránt felhasználható gyümölcsösökben, díszkertekben, faiskolákban, zöldségesekben, konyhakertekben vagy üvegházakban is.
A csepegtető cső a szárnyvezetékbe épített meghatározott távolságra helyezett szűrő és nyomáscsökkentő labirintot tartalmazó vízadagoló test.
Ezek olyan belső labirintrendszerrel rendelkeznek, amelyen keresztüláramlik a víz, és így szabályozott lesz a víz áramlása és a nyomása is. A csepegtető elemek egymástól való távolsága 0,15 m-től 2 m-ig terjedhet. A vízkibocsátás 0.5 l/h-tól egészen 4 l/h-ig terjed csepegtető elemenként. A csepegtető csövek további fontos tulajdonsága még az átmérő és a falvastagság, melyek nagyban befolyásolják az egyes termékek felhasználási területét, élettartamát és árát. Többféle kialakítású csepegtető cső szerezhető be, így pl. kaphatók a cső falvastagságától függően henger és szalag kialakítással. A leggyakrabban használt csepegtető csövek a Hydro PC, a Hydrogol, a Hydrodrip és a Hydrolite cső.
A csepegtető cső kiválasztásakor figyelembe veendő adatok: Az öntözendő növény fajtája, vízigénye, sor- és tőtávolsága, az öntözővíz minősége, a vízellátás egyenletessége, kijuttatandó műtrágya összetétele, elvárt élettartam, üzembiztonság előírásai, beszerzési és üzemeltetési költség, energiaigény.
A csepegtető cső egy másik csoportosítás szerint lehet hagyományos ill. ún. nyomásszabályzós kialakítású. A nyomásszabályzós kialakítás azt jelenti, hogy az ilyen csepegtető csőből kiépített, szárnyvezetékeken lévő csepegtetőtestek vízkibocsátása közel azonos.
A csepegtető gomba a vízkijuttató elemek olyan csoportja, amelyeknél a cseppképződés a gombafej alakú házban indul meg. A gombatest közvetlenül csatlakoztatható a nyomóvezetékre, de a csatlakoztatás megoldható kis átmérőjű csővel is.
A gombák csak a szükséges helyekre - közvetlenül a gyökérzónába - juttatják ki az öntözővizet, ezért igen víztakarékosak. A gombák kaphatók áramlásszabályozott, csepegéspótlós, öntisztító és szétszedhető kivitelben. A leggyakrabban alkalmazott gombatípusok: Katif, Szupertif, 0- Tif.
A vízkibocsás: 2 1/h-tól 16 l/h-ig terjed. Kedvező árfekvése és sokrétű felhasználhatósága miatt az egyik leggyakrabban alkalmazott csepegtető rendszer.
A csepegtető öntözőtelep főbb elemei:
a.) vízforrás
b.) nyomásközpont (szivattyúk)
c.) szűrőközpont
d.) nyomáscsőhálózat
e.) szárnyvezetékek
f.) egyéb berendezések.
a.) A vízforrás lehet felszíni víz (folyó, tó, víztározó) illetve csőkút, amelyek kiválasztása a helyi adottságok függvényében történik.
b.) Az öntözötelep mértékadó vízszükségletét szivattyúval kell kielégíteni. Az öntözőtelep nagyságától függöen megfontolandó a legalább két szivattyú alkalmazása.
Az öntözövíz kitermelésére és nyomóvezetékbe való juttatására kiválóan alkalmasak az olasz CAPRARI cég által gyártott búvár és centrifugál szivattyúk.
A szivattyúk meghajtásához célszerű az elektromos áram biztosítás, amely megoldható hálózatról ill. áramfejlesztőről. Az elektromos áram jelenléte igen fontos az automata vezérlés kiépítése miatt.
c.) Az öntözővíz minősége jelentős hatással van a növény fejlődésére, a víz- és ionfelvételre, a talaj termékenységére, valamint befolyásolja az öntözővíz szétosztásának technológiáját.
A csepegtetőhálózat akkor működik megbízhatóan, ha eldugulások nem akadályozzák meg, hogy a testek az elvárt vízmennyiséget juttassák ki egységnyi idő alatt. Ennek elérése érdekében célszerű az öntözövíz szűrése.
Az öntözövíz szűrésének, kezelésének célja:
- az uszadék jellegű, durva szennyeződés eltávolítása
- a lebegő, könnyen ülepíthető anyagok eltávolítása
- a 0,1-1,0 mm közötti, nehezen ülepíthető szennyeződés eltávolítása
- a finom, nehezen ülepíthető biológiai szennyeződés, elsősorban az algák eltávolítása, a vas- és mangántartalom csökkentése
- a kemény víz lágyítása.
A ma használatos új fejlesztésű szűrők lamellás vagy hálós szűrőbetéttel rendelkeznek, de használatosak még a hagyományos szűrőhomokos szűrők is.
Csőkutas vízforrás esetén elég gyakori megoldási mód, hogy a kútból nem közvetlenül a nyomóvezetékbe kerül a víz, hanem egy ún. kiegyenlítő tározóba. Ekkor biztosítandó az, hogy a kútvíz minél nagyobb felületen érintkezzék a levegővel. A tározó mérete legalább akkora legyen, hogy ott a kútvíz minimum 4-5 napot tartózkodjon mielőtt kiöntözik.
d.) A nyomócsőházat fővezetékből, mellékvezetékből és osztóvezetékböl áll. Általában a felszín alá épített, fix vezetékek. A vízkijuttató szárnyvezetékek az osztóvezetékekről kapják az öntözövizet, ezért az osztóvezetékek a növénysorokra merőlegesen építendők. A nyomócsőhálózat épülhet KPE és KM PVC csőből.
e.) A szárnyvezeték az öntözőtelep azon mobil része, amely az öntözövizet közvetlenül a növényekhez szállítja. Általában LPE csőből és vízkijuttató elemekből áll.
A szárnyvezetékek a növénysorokban vagy a sorközökben építendők.
A magassági elhelyezésük lehet:
- támrendszerre erősített (60-70 cm magasságban)
- talaj felszínre helyezett
A szárnyvezeték hosszának, illetve átmérőjének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a rajta elhelyezett csepegtető testek vizkibocsátása közötti különbség lehetőleg a 10%-ot ne haladja meg. A szárnyvezeték hossza mentén a súrlódási veszteségből eredő nyomáskülönbséget a csepegtető csövek és testek helyes megválasztásával kell ellensúlyozni.
A szárnyvezeték hossza függ:
- az öntözendő növények mértékadó öntözővízigényétől,
- telepítési rendjétől,
- a csepegtető testek vízszálIításától, egymástól való távolságától, hidraulikai jellemzőitől,
- az alkalmazott cső átmérőjétől,
- az osztóvezetékek egymástól való távolságától.
A szárnyvezetékek szerelvényei a következők:
- szárnyvezetéki nyomás szabályozók,
- kapcsolóelemek,
- végelzárók,
- felfüggesztő- és rögzítőelemek.
Szárnyvezetéki nyomásszabályozás csak nagy átmérőjű csepegtető test és hosszú osztóvezeték, vagy az osztóvezeték mentén előálló nagy szintkülönbség esetén szükséges. A kapcsoló elemek biztosítják a szárnyvezetékek osztóvezetékhez való csatlakoztatását.
A szárnyvezeték végelzárása a csővezeték visszahajtásával és rögzítésével oldható meg.
Kordonos művelésű ültetvénynél - ha a temelési technológia szükségessé teszi - a szárnyvezetéket a kordon 0,5-0,7 m magasságú huzaljához rögzítik. A rögzítést célszerű az erre a célra kifejlesztett kilinccsel elvégezni.
f) Egyéb berendezések:
- Tápoldatozó
A csepegtetőöntöző-berendezés felhasználható műtrágyák, mikroelemek, talajkondícionáló szerek kijuttatására. E szereket a csőhálózatba való juttatás előtt oldó-, illetve keverőtartályokban (medencékben) kell az öntözővízzel elkeverni.
Az oldó-, illetve keverőtartályok helyét célszerű a szürőközpontnál kijelölni.
A műtrágyaoldat a kis nyílású csepegtető testek eldugulását okozhatja, ezért igen fontos az optimális tápoldatozó berendezés megválasztása, így célszerű szakemberre bízni.
- Automatikai berendezések
Automatizálásra 0,0015-0,015 Vs (5-60 Vh) értéknél nagyobb vízszállítású csepegtető testek alkalmazása esetén van szükség. Ebben az esetben az egyidejűleg öntözött terület, az egész öntöző területnek l/4-l/20-ad része. Hidraulikus és villamos automatikák egyaránt alkalmazhatók.
Az automatizálás előnye - az üzemeltetési előnyökön túl -, hogy az egyidejűleg öntözött terület több, kisebb részre osztható, s ezek a vizszállító csőhálózat mentén elosztva helyezhetők el. Így a felszín alatti csőhálózat költsége - az egyes fő- és mellékvezetékek vízszállításának csökkenésével - jelentősen mérséklődik.
- Nyomásszabályzók
A csepegtetőöntöző-berendezés valamennyi csepegtető testének (10%-os tűrésen belül) azonos vízmennyiséget kell kiszolgáltatni. Ezért a szárnyvezetékek osztóvezetékről való leágazásánál azonos nyomást kell biztosítani nyomásszabályozók alkalmazásával vagy más módon (pl. a domborzati adottságok kihasználásával).
A nyomásszabályozás nélküli szárnyvezeték üzemeltetéséhez az osztóvezetéke mentén (elején és végén) a nyomás olyan legyen, hogy a szárnyvezetékek csepegtető testei vízhozamának eltérése a 10%-os tűrési határon belül maradjon. Ez a feltétel rövid és nagy átmérőjű osztóvezetékek alkalmazásával biztosítható.
A felszín alatti csőhálózatban keletkező súrlódási veszteségek és a geodéziai szintkülönbségek miatt a területen olyan eltérő nyomásértékek alakulhatnak ki, amelyek miatt nyomásszabályozókat kell alkalmazni.
A csepegtetőöntöző-berendezéseknél a nyomás szabályozásnak feladata kettős: egyrészt a káros nyomáskülönbségek megszüntetése, másrészt a nyomásingadozások elleni védelem.
A nyomásszabályozás megoldható:
- nyomáscsökkentő szelepekkel,
- tolózárakkal, egyéb zárószerelvényekkel,
- térszínt fölé kiemelt tartályok alkalmazásával.
A nyomáscsökkentő szelepek a beállított szekunder nyomást a primer oldali nyomás változása, ingadozása esetén is fenntartják.
- Nyomásmérő
A csővezetékekben levő nyomás ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükségesek a nyomásmérők.
- Vízhozammérő
Az öntözőberendezéssel kijuttatott víz mennyiségének mérésére, ellenőrzésére a vízhozammérőt kell alkalmazni. Erre a célra megfelel az ivóvízellátásban használatos vízóra is.
Mikroszórófejes öntözés:
A szórófej az áramló öntözővizet porlasztó, mesterséges esőt létrehozó szerelvény.
A szórófejek minden szükséges kialakításban készülnek, állítva és függesztve is összeszerelhetők. Az egy- és a duplahidas keretbe színek szerint kódolt rotort és fúvókát lehet tenni. A fúvóka a kijuttatott víz mennyiségét, míg a rotor a szórási sugarat szabályozza 2,1 mtől 5,7 m-ig, 25 1/h-tól 336 l/h-ig terjedő vízkibocsátás mellett. Közvetlenül az elosztócsőbe szerelhető, vagy leszúró tüskével pontosan a szükséges helyre helyezhető. Alkalmazási területe nagyon széles: gyümölcsösökben, díszkertekben, üvegházakban és szántóföldön is használatos.
A kisebb-nagyobb szórási sugarú szórófejek mellett készülnek rovarvédős és áramlás szabályozott szórófejek is, valamint fejlesztettek ki olyan szórófejeket, amelyek fagyvédelmi ill. párásító öntözésre alkalmasak.
A leggyakrabban alkalmazott szórófejtípusok: Rondo, Tomado, FLF Fogger.
A mikroszórófejes öntözés a vízpótló öntözés mellett kiválóan alkalmazható párásító öntözésre, fagyvédelmi öntözésre, kelesztő öntözésre, színesítő öntözésre, frissítő öntözésre.
A mikroszórófejes öntözőtelep felépítése hasonló a csepegtető öntözőtelephez, csupán annyi a különbség, hogy a szárnyvezeték ebben az esetben LPE csőbe pattintott mikroszórófejsor, ezért ezt most nem részletezzük.
A mikroöntözés gazdaságossága:
- Előnyei: alacsony üzemi nyomáson működtethető, víztakarékos, energiatakarékos, a víz közvetlenül a gyökérzónához juttatható, tápoldatozásra gazdaságosan alkalmas, automatizálható, sok öntözési módra alkalmazható.
- Hátrányai: magas fajlagos bekerülési költség, a sűrű számyvezetékek miatti művelési akadály.
Az azonos célt szolgáló, azonos teljesítményt nyújtó, műszakilag egyenértékű változatokból a ráfordítások összehasonlításával, vagyis a szűkebb értelemben vett gazdaságossági mérlegeléssel választható ki a megfelelő változat. A ráfordítások egyszeri ráfordításokból, azaz a beruházási költségekből és az évenkénti ráfordításokból, azaz az üzemeltetési költségekből állnak.
Komplexen vizsgálva megállapítható, hogy a csepegtető és a mikroszórófejes önözési módot a nagy termelési értéket képviselő ültetvények (szőlő, gyümölcs, faiskola, stb.) zöldséghajtatás, fóliasátrak, üvegházak, dísznövénytermesztés területén gazdaságos alkalmazni.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy hazánkban a jó minőségű terméket előállítani akaró gazdaságokban feltétlenül szükséges a hiányzó csapadék mesterséges pótlása, vagyis az öntözés.
Az öntözés egyik lehetséges csoportosítása lehet, hogy megkülönböztetünk nagy vízmennyiséget igénylő öntözéseket (árasztó öntözés, csörgedeztető öntözés, csévélődobos öntözés) valamint kisebb vízmennyiséget igénylő - víztakarékos - öntözéseket (csepegtető öntözés, mikroszórófejes öntözés).
A csévélődobos öntözés esetében rendszerint 6-10 bar nyomású, nagy energia igényű szivattyúk szükségesek. Ezzel szemben a víztakarékos öntözések 1-4 bar között üzemeltethetők, ezért elegendő kisebb energiaigényű szivattyúk alkalmazása, tehát ezen öntözések nemcsak víztakarékosak, hanem energiatakarékosak is.
A mikroöntözés (csepegtető, mikroszórófejes) fejlesztésében élenjáró szerepet tölt be Izrael. Több cégük, így a PLASTRO is a világ egyik legnagyobb öntözéstechnikai cége. Az összes felmerülő lehetséges igény kielégítésére biztosítható csepegtető cső, csepegtető gomba és szórófej is.
Csepegtető öntözés:
A csepegtető öntözés a mikroöntözés egyik változata, amelynél a vizet a talaj felületére folyamatosan (cseppenként), illetve szakaszosan (kortyonként) juttatják ki.
A csepegtető öntözőberendezés olyan beépített berendezés, amely az öntözött növényállomány számára az optimális talajnedvességet a teljes tenyészidőszak alatt biztosítja a gyökérzónába pontszerűen adagolt öntözővízzel.
A csepegtető öntözés gyakori eljárás a mezőgazdaságban számtalan jó tulajdonsága és sokrétű felhasználhatósága miatt. A víztakarékosság és a kis nyomásigény miatt mindenképpen ez az egyik legkedvezőbb megoldás, valamint gyors és egyszerű telepíthetősége, alacsony fenntartási költségei is indokolják széleskörű felhasználását. Alapvetően kétféle csepegtető rendszert alkalmazunk. Az egyik a csepegtető csöves kialakítás, melynél a kihelyezett polietilén csőbe előre beépített csepegtető elemeket helyeznek el állandó osztástávolsággal, a másik a csepegtető gombás kialakítás, amelynél a csepegtető testeket kívülről ültetik rá az osztóesőre tetszőleges osztástávolsággal. A csepegtető rendszer egyaránt felhasználható gyümölcsösökben, díszkertekben, faiskolákban, zöldségesekben, konyhakertekben vagy üvegházakban is.
A csepegtető cső a szárnyvezetékbe épített meghatározott távolságra helyezett szűrő és nyomáscsökkentő labirintot tartalmazó vízadagoló test.
Ezek olyan belső labirintrendszerrel rendelkeznek, amelyen keresztüláramlik a víz, és így szabályozott lesz a víz áramlása és a nyomása is. A csepegtető elemek egymástól való távolsága 0,15 m-től 2 m-ig terjedhet. A vízkibocsátás 0.5 l/h-tól egészen 4 l/h-ig terjed csepegtető elemenként. A csepegtető csövek további fontos tulajdonsága még az átmérő és a falvastagság, melyek nagyban befolyásolják az egyes termékek felhasználási területét, élettartamát és árát. Többféle kialakítású csepegtető cső szerezhető be, így pl. kaphatók a cső falvastagságától függően henger és szalag kialakítással. A leggyakrabban használt csepegtető csövek a Hydro PC, a Hydrogol, a Hydrodrip és a Hydrolite cső.
A csepegtető cső kiválasztásakor figyelembe veendő adatok: Az öntözendő növény fajtája, vízigénye, sor- és tőtávolsága, az öntözővíz minősége, a vízellátás egyenletessége, kijuttatandó műtrágya összetétele, elvárt élettartam, üzembiztonság előírásai, beszerzési és üzemeltetési költség, energiaigény.
A csepegtető cső egy másik csoportosítás szerint lehet hagyományos ill. ún. nyomásszabályzós kialakítású. A nyomásszabályzós kialakítás azt jelenti, hogy az ilyen csepegtető csőből kiépített, szárnyvezetékeken lévő csepegtetőtestek vízkibocsátása közel azonos.
A csepegtető gomba a vízkijuttató elemek olyan csoportja, amelyeknél a cseppképződés a gombafej alakú házban indul meg. A gombatest közvetlenül csatlakoztatható a nyomóvezetékre, de a csatlakoztatás megoldható kis átmérőjű csővel is.
A gombák csak a szükséges helyekre - közvetlenül a gyökérzónába - juttatják ki az öntözővizet, ezért igen víztakarékosak. A gombák kaphatók áramlásszabályozott, csepegéspótlós, öntisztító és szétszedhető kivitelben. A leggyakrabban alkalmazott gombatípusok: Katif, Szupertif, 0- Tif.
A vízkibocsás: 2 1/h-tól 16 l/h-ig terjed. Kedvező árfekvése és sokrétű felhasználhatósága miatt az egyik leggyakrabban alkalmazott csepegtető rendszer.
A csepegtető öntözőtelep főbb elemei:
a.) vízforrás
b.) nyomásközpont (szivattyúk)
c.) szűrőközpont
d.) nyomáscsőhálózat
e.) szárnyvezetékek
f.) egyéb berendezések.
a.) A vízforrás lehet felszíni víz (folyó, tó, víztározó) illetve csőkút, amelyek kiválasztása a helyi adottságok függvényében történik.
b.) Az öntözötelep mértékadó vízszükségletét szivattyúval kell kielégíteni. Az öntözőtelep nagyságától függöen megfontolandó a legalább két szivattyú alkalmazása.
Az öntözövíz kitermelésére és nyomóvezetékbe való juttatására kiválóan alkalmasak az olasz CAPRARI cég által gyártott búvár és centrifugál szivattyúk.
A szivattyúk meghajtásához célszerű az elektromos áram biztosítás, amely megoldható hálózatról ill. áramfejlesztőről. Az elektromos áram jelenléte igen fontos az automata vezérlés kiépítése miatt.
c.) Az öntözővíz minősége jelentős hatással van a növény fejlődésére, a víz- és ionfelvételre, a talaj termékenységére, valamint befolyásolja az öntözővíz szétosztásának technológiáját.
A csepegtetőhálózat akkor működik megbízhatóan, ha eldugulások nem akadályozzák meg, hogy a testek az elvárt vízmennyiséget juttassák ki egységnyi idő alatt. Ennek elérése érdekében célszerű az öntözövíz szűrése.
Az öntözövíz szűrésének, kezelésének célja:
- az uszadék jellegű, durva szennyeződés eltávolítása
- a lebegő, könnyen ülepíthető anyagok eltávolítása
- a 0,1-1,0 mm közötti, nehezen ülepíthető szennyeződés eltávolítása
- a finom, nehezen ülepíthető biológiai szennyeződés, elsősorban az algák eltávolítása, a vas- és mangántartalom csökkentése
- a kemény víz lágyítása.
A ma használatos új fejlesztésű szűrők lamellás vagy hálós szűrőbetéttel rendelkeznek, de használatosak még a hagyományos szűrőhomokos szűrők is.
Csőkutas vízforrás esetén elég gyakori megoldási mód, hogy a kútból nem közvetlenül a nyomóvezetékbe kerül a víz, hanem egy ún. kiegyenlítő tározóba. Ekkor biztosítandó az, hogy a kútvíz minél nagyobb felületen érintkezzék a levegővel. A tározó mérete legalább akkora legyen, hogy ott a kútvíz minimum 4-5 napot tartózkodjon mielőtt kiöntözik.
d.) A nyomócsőházat fővezetékből, mellékvezetékből és osztóvezetékböl áll. Általában a felszín alá épített, fix vezetékek. A vízkijuttató szárnyvezetékek az osztóvezetékekről kapják az öntözövizet, ezért az osztóvezetékek a növénysorokra merőlegesen építendők. A nyomócsőhálózat épülhet KPE és KM PVC csőből.
e.) A szárnyvezeték az öntözőtelep azon mobil része, amely az öntözövizet közvetlenül a növényekhez szállítja. Általában LPE csőből és vízkijuttató elemekből áll.
A szárnyvezetékek a növénysorokban vagy a sorközökben építendők.
A magassági elhelyezésük lehet:
- támrendszerre erősített (60-70 cm magasságban)
- talaj felszínre helyezett
A szárnyvezeték hosszának, illetve átmérőjének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a rajta elhelyezett csepegtető testek vizkibocsátása közötti különbség lehetőleg a 10%-ot ne haladja meg. A szárnyvezeték hossza mentén a súrlódási veszteségből eredő nyomáskülönbséget a csepegtető csövek és testek helyes megválasztásával kell ellensúlyozni.
A szárnyvezeték hossza függ:
- az öntözendő növények mértékadó öntözővízigényétől,
- telepítési rendjétől,
- a csepegtető testek vízszálIításától, egymástól való távolságától, hidraulikai jellemzőitől,
- az alkalmazott cső átmérőjétől,
- az osztóvezetékek egymástól való távolságától.
A szárnyvezetékek szerelvényei a következők:
- szárnyvezetéki nyomás szabályozók,
- kapcsolóelemek,
- végelzárók,
- felfüggesztő- és rögzítőelemek.
Szárnyvezetéki nyomásszabályozás csak nagy átmérőjű csepegtető test és hosszú osztóvezeték, vagy az osztóvezeték mentén előálló nagy szintkülönbség esetén szükséges. A kapcsoló elemek biztosítják a szárnyvezetékek osztóvezetékhez való csatlakoztatását.
A szárnyvezeték végelzárása a csővezeték visszahajtásával és rögzítésével oldható meg.
Kordonos művelésű ültetvénynél - ha a temelési technológia szükségessé teszi - a szárnyvezetéket a kordon 0,5-0,7 m magasságú huzaljához rögzítik. A rögzítést célszerű az erre a célra kifejlesztett kilinccsel elvégezni.
f) Egyéb berendezések:
- Tápoldatozó
A csepegtetőöntöző-berendezés felhasználható műtrágyák, mikroelemek, talajkondícionáló szerek kijuttatására. E szereket a csőhálózatba való juttatás előtt oldó-, illetve keverőtartályokban (medencékben) kell az öntözővízzel elkeverni.
Az oldó-, illetve keverőtartályok helyét célszerű a szürőközpontnál kijelölni.
A műtrágyaoldat a kis nyílású csepegtető testek eldugulását okozhatja, ezért igen fontos az optimális tápoldatozó berendezés megválasztása, így célszerű szakemberre bízni.
- Automatikai berendezések
Automatizálásra 0,0015-0,015 Vs (5-60 Vh) értéknél nagyobb vízszállítású csepegtető testek alkalmazása esetén van szükség. Ebben az esetben az egyidejűleg öntözött terület, az egész öntöző területnek l/4-l/20-ad része. Hidraulikus és villamos automatikák egyaránt alkalmazhatók.
Az automatizálás előnye - az üzemeltetési előnyökön túl -, hogy az egyidejűleg öntözött terület több, kisebb részre osztható, s ezek a vizszállító csőhálózat mentén elosztva helyezhetők el. Így a felszín alatti csőhálózat költsége - az egyes fő- és mellékvezetékek vízszállításának csökkenésével - jelentősen mérséklődik.
- Nyomásszabályzók
A csepegtetőöntöző-berendezés valamennyi csepegtető testének (10%-os tűrésen belül) azonos vízmennyiséget kell kiszolgáltatni. Ezért a szárnyvezetékek osztóvezetékről való leágazásánál azonos nyomást kell biztosítani nyomásszabályozók alkalmazásával vagy más módon (pl. a domborzati adottságok kihasználásával).
A nyomásszabályozás nélküli szárnyvezeték üzemeltetéséhez az osztóvezetéke mentén (elején és végén) a nyomás olyan legyen, hogy a szárnyvezetékek csepegtető testei vízhozamának eltérése a 10%-os tűrési határon belül maradjon. Ez a feltétel rövid és nagy átmérőjű osztóvezetékek alkalmazásával biztosítható.
A felszín alatti csőhálózatban keletkező súrlódási veszteségek és a geodéziai szintkülönbségek miatt a területen olyan eltérő nyomásértékek alakulhatnak ki, amelyek miatt nyomásszabályozókat kell alkalmazni.
A csepegtetőöntöző-berendezéseknél a nyomás szabályozásnak feladata kettős: egyrészt a káros nyomáskülönbségek megszüntetése, másrészt a nyomásingadozások elleni védelem.
A nyomásszabályozás megoldható:
- nyomáscsökkentő szelepekkel,
- tolózárakkal, egyéb zárószerelvényekkel,
- térszínt fölé kiemelt tartályok alkalmazásával.
A nyomáscsökkentő szelepek a beállított szekunder nyomást a primer oldali nyomás változása, ingadozása esetén is fenntartják.
- Nyomásmérő
A csővezetékekben levő nyomás ellenőrzéséhez és beszabályozásához szükségesek a nyomásmérők.
- Vízhozammérő
Az öntözőberendezéssel kijuttatott víz mennyiségének mérésére, ellenőrzésére a vízhozammérőt kell alkalmazni. Erre a célra megfelel az ivóvízellátásban használatos vízóra is.
Mikroszórófejes öntözés:
A szórófej az áramló öntözővizet porlasztó, mesterséges esőt létrehozó szerelvény.
A szórófejek minden szükséges kialakításban készülnek, állítva és függesztve is összeszerelhetők. Az egy- és a duplahidas keretbe színek szerint kódolt rotort és fúvókát lehet tenni. A fúvóka a kijuttatott víz mennyiségét, míg a rotor a szórási sugarat szabályozza 2,1 mtől 5,7 m-ig, 25 1/h-tól 336 l/h-ig terjedő vízkibocsátás mellett. Közvetlenül az elosztócsőbe szerelhető, vagy leszúró tüskével pontosan a szükséges helyre helyezhető. Alkalmazási területe nagyon széles: gyümölcsösökben, díszkertekben, üvegházakban és szántóföldön is használatos.
A kisebb-nagyobb szórási sugarú szórófejek mellett készülnek rovarvédős és áramlás szabályozott szórófejek is, valamint fejlesztettek ki olyan szórófejeket, amelyek fagyvédelmi ill. párásító öntözésre alkalmasak.
A leggyakrabban alkalmazott szórófejtípusok: Rondo, Tomado, FLF Fogger.
A mikroszórófejes öntözés a vízpótló öntözés mellett kiválóan alkalmazható párásító öntözésre, fagyvédelmi öntözésre, kelesztő öntözésre, színesítő öntözésre, frissítő öntözésre.
A mikroszórófejes öntözőtelep felépítése hasonló a csepegtető öntözőtelephez, csupán annyi a különbség, hogy a szárnyvezeték ebben az esetben LPE csőbe pattintott mikroszórófejsor, ezért ezt most nem részletezzük.
A mikroöntözés gazdaságossága:
- Előnyei: alacsony üzemi nyomáson működtethető, víztakarékos, energiatakarékos, a víz közvetlenül a gyökérzónához juttatható, tápoldatozásra gazdaságosan alkalmas, automatizálható, sok öntözési módra alkalmazható.
- Hátrányai: magas fajlagos bekerülési költség, a sűrű számyvezetékek miatti művelési akadály.
Az azonos célt szolgáló, azonos teljesítményt nyújtó, műszakilag egyenértékű változatokból a ráfordítások összehasonlításával, vagyis a szűkebb értelemben vett gazdaságossági mérlegeléssel választható ki a megfelelő változat. A ráfordítások egyszeri ráfordításokból, azaz a beruházási költségekből és az évenkénti ráfordításokból, azaz az üzemeltetési költségekből állnak.
Komplexen vizsgálva megállapítható, hogy a csepegtető és a mikroszórófejes önözési módot a nagy termelési értéket képviselő ültetvények (szőlő, gyümölcs, faiskola, stb.) zöldséghajtatás, fóliasátrak, üvegházak, dísznövénytermesztés területén gazdaságos alkalmazni.
 |  |
 |
Forrás: Agrárágazat
