Szurokfű (Origanum vulgare)
A szurokfű, vagyis közismertebb nevén az oregánó az olasz konyha egyik nélkülözhetetlen hozzávalója. Azonban nem csak hasznos, hanem látványos és illatos talajtakaróként is szolgálhat udvarodban. A menták egyik rokona, ezért nem kényes a talaj minőségére, és magabiztosan terjeszkedik (és egy idő után nehéz lehet kordában tartani).
Szerencsére éppen ezért olyan ideális, ha fű helyett valami ehetővel szeretnéd beteríteni udvarodat. Habár magasabbra is megnőhet, érdemes rendszeresen nyírni, hogy csinosabb méretei maradjanak. Szintén a menták és a citromfű rokonságának köszönhetően a szurokfű is segíthet távol tartani a szúnyogokat és más bosszantó rovarokat.
Francia lórom (Rumex scutatus)
A francia lórom egy évelő zöldség, aminek hosszú, vékony levelei vannak. Citromszerű íze miatt kedvelik, és előszeretettel használják salátákban, levesekben és különféle szószokban is. Kifejezetten igényli, hogy homokos, tápanyagokban szegény talajba ültessék, és lényegében élvezi, ha elhanyagolják. Ültess el néhány magot azokra a helyekre, ahol már nem marad meg, öntözd meg őket jól, és viszont látásra. A szezon során aztán leveleikből többször is szüretelhetsz, miután megerősödnek.
Illatos ibolya (Viola odorata)
Az illatos ibolyák nem csak gyönyörűek, hanem ehetők is. Leveleik tele vannak C és a A-vitaminnal, és nyersen, vagy más leveles zöldségekhez hasonlóan is felhasználhatók a konyhában. Virágaik ízletesek, és szintén többféleképpen fogyaszthatók. Nyersen például salátákban nagyszerűek, kandírozva pedig édesség készíthető belőlük.
Ha van néhány üres befőttes üveged, akkor zselének is megcsinálhatod őket. Az illatos ibolya maghullató, ezért jó esetben elég csak egyszer elültetni néhányat belőlük, és ezzel egy végtelen körforgást indítasz majd be kertedben. Félárnyékos helyen érzik magukat a legjobban, gazdag, vízelvezető talajban.
Kúszó fajdbogyó (Gaultheria procumbens)
Habár Észak-Amerika erdőiben őshonos, ezt a terjeszkedő örökzöldet a világ több pontján is termesztik. Egészen a 2 USDA zónáig tartható évelőként, tehát még az igazázord, hideg körülményeket is jól bírja. Egyedül arra kell odafigyelned, hogy minél árnyékosabb helyre kerüljön, ott érzi ugyanis magát a legjobban.
