Anyagmozgatási folyamatok, anyagmozgatáshoz szükséges gépek

Anyagmozgatási folyamatok a mezőgazdaságban

Kassai Zsolt, FVMMI GM Kht. - Gödöllő
Hirdetés

A mezőgazdasági termelés során keletkező fő és melléktermékeket mozgatnunk kell a termelés különböző helyszínei között. Az anyagmozgatási műveletek sokrétű tevékenységei ma már szerves részét képzik életünknek a termelés és szolgáltatás minden területén. Kijelenthetjük, hogy ma már az anyagmozgatási folyamatok korszerűsítése egyik alapfeltétele a piaci szereplésnek, és a versenyképes termelésnek. Az anyagmozgatás, mint folyamat napjainkra kinőtte a régi korszakban betöltött szerepét, s a logisztikai rendszer nélkülözhetetlen részévé vált.
Anyagmozgatási folyamatok, anyagmozgatáshoz szükséges gépek
A mezőgazdasági termelés során keletkező fő és melléktermékeket mozgatnunk kell a termelés különböző helyszínei között. Az anyagmozgatási műveletek sokrétű tevékenységei ma már szerves részét képzik életünknek a termelés és szolgáltatás minden területén. Kijelenthetjük, hogy ma már az anyagmozgatási folyamatok korszerűsítése egyik alapfeltétele a piaci szereplésnek, és a versenyképes termelésnek. Az anyagmozgatás, mint folyamat napjainkra kinőtte a régi korszakban betöltött szerepét, s a logisztikai rendszer nélkülözhetetlen részévé vált.
A mezőgazdasági termelés során a rakodási, szállítási és tárolási műveletek döntő súllyal jelentkeznek, hiszen nem tudunk felsorolni olyan műveletet, melyhez több-kevesebb anyagmozgatási művelet ne tartozna. A hazai mezőgazdasági gyakorlatra jellemző az egyre nagyobb teljesítményű anyagmozgatás, hiszen a korszerű, megfelelő munkaminőségben végrehajtott anyagmozgatás szerves részévé vált a technológiai folyamatoknak. A technológiai folyamatok pontos betartása biztosítja, hogy a különböző műveletek összekapcsolása folyamatossá teszi a termelést. Az anyagmozgatási folyamatok jelentőségét mutatja az a tény is, hogy a termelés mellett az anyagmozgatási költségek még mindig jelentős mértékét (akár 40-50%-át is) teszik ki az adott termék/szolgáltatás önköltségének. Megfelelő munkaszervezéssel (pl. legrövidebb útvonalon) a leggazdaságosabban továbbítva az anyagokat, ésszerűen kihasználhatóvá teszi az anyagmozgató gépeket, s ugyanakkor a termelési önköltség is versenyképességet biztosíthat a termék számára.
A mezőgazdasági termelés során keletkező és mozgatásra kerülő anyagok éves megoszlását az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra
A mozgatandó anyagok éves eloszlása a mezőgazdaságban
(Forrás: MGI)

Az anyagmozgatás időbeli eloszlása, illetve a feladatok nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklikusságával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása a gabona-betakarítási, illetve az állattenyésztő vállalkozások - azok közül is elsősorban a szarvasmarhatartók - esetében az azt megelőző időszakban jelenthet problémát. Az állattartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy mennyiségben és időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási, rakodási és tárolási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt az anyagmozgatási műveleteknek illeszkedni kell az alkalmazott betakarító kapacitások, valamint a tárolási lehetőségek kihasználásához.
Az anyagmozgatáson, még a mezőgazdaságon belül sem csak a termelt vagy felhasználásra kerülő anyagok szállítását, rakodását és tárolását értjük. Ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb a folyamat, mert a munkaszervezési, gazdálkodáspolitikai tényezők is jelentős mértékben befolyásolják a termelést, így az anyagmozgatás "csak" komplex rendszerként kezelhető a mezőgazdasági termelési szerkezetben.
A mezőgazdasági anyagmozgatás egyik meghatározó pontja, maga az anyag. A mezőgazdasági termelés során keletkező és felhasználandó anyagok mind fizikai, mind kémiai, mind biológiai értelmezés alapján eltérőek, így más-más, az anyamozgatás során figyelemre méltó jellemzőkkel rendelkeznek.
A mezőgazdasági termelés során anyagmozgatásra kerülő anyagokat alapvetően hat termékcsoportba soroljuk, melynek felosztása az alábbiak szerint alakul:
§ ömlesztett anyagok (szemestermény, gyökgumósok, szecskázott anyagok, szervestrágya, műtrágya, Ľ)
§ folyékony anyagok (víz, permetlé, hígtrágya, folyékony műtrágya, Ľ)
§ terimés anyagok (bálázott szálastakarmányok, szalma, Ľ)
§ darabáruk (zsákolt anyagok, egység rakományok, Ľ)
§ élő állatok (szarvasmarha, sertés, baromfi, Ľ)
§ egyéb anyagok (pl. üzemanyag)
Mielőtt maga az anyagmozgatási művelet megvalósulna, figyelembe kell venni a mozgatandó anyagok jellemzőit, mivel ezek közvetve hatást gyakorolnak az anyagmozgató gépek, berendezések kialakítására, a főbb anyagjellemzők a következők:
§ térfogattömeg (kg/m3);
§ ömlesztett anyagoknál a rézsűszög (°);
§ az anyag belső súrlódási együtthatója;
§ az anyag fizikai, kémiai, és biológiai jellemzői (pl. halmazállapot, nedvességtartalom, kémiai hatás, élő állat stb.);
§ az anyag csomagolási jellemzői;
§ az anyag veszélyes jellemzői (pl. gyúlékony);
§ a kezeléssel kapcsolatos jellemzők;
§ esetleges szennyező, károsító hatás az anyagmozgató berendezéssel kapcsolatosan.
Az anyagmozgatási folyamatok összehangolása természetesen nemcsak az anyag jellemzőitől függ, hanem a gépesítési oldaltól is, hiszen az anyagmozgatást végző gépek, berendezések jellemzői is határértéket képviselnek a műveletek végrehajtásakor. Az anyagmozgató berendezések esetében a következő jellemzők alapvetően meghatározzák és befolyásolják a folyamatok megvalósíthatóságát:
§ az anyagmozgató berendezés névleges teherbíró-képessége (t);
§ térfogat/tömegkihasználási tényező;
§ az anyagmozgatás ciklusideje (min);
§ a berendezés anyagmozgatási teljesítőképessége (t/h);
§ munkaszervezési, javítási és karbantartási időkiesések (min).
A felsorolásból is látható, hogy a gépesítésnél alapvetően a gépteherbírás, és az azzal szorosan összefüggő teljesítőképesség, valamint az anyagmozgatás ciklusideje lehet meghatározó tényező. Az anyagmozgatási folyamatok során minden elemet össze kell hangolni, hogy az időtényezőt a minimálisra csökkentsük. Természetesen ez nem mehet a teljesítmény, a munkaminőség, illetve az üzemeltetés hatékonyságának rovására. Így a berendezések összekapcsolásával nem szakadhat meg magának a folyamatnak a folytonossága, illetve gazdaságossága sem, mert a legkisebb áteresztőképességű berendezésnek is biztosítani kell az anyagmozgatási folyamat szakadás mentességét.
Az anyagmozgatási folyamatok alkalmazásakor a szállítási körfolyamat - rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat - pontos teljesülése minden esetben a legfontosabb követelmény. Az anyagmozgatási területen számos olyan technológiai fázis található, melynek mezőgazdasági vonatkozásai egyediek, illetve működtetési irányai az anyagmozgatás hatékonyságára jelentős hatást gyakorolnak. Az anyagmozgatás területén végezhető technológiai eljárások rövid leírását az alábbiakban ismertetjük.
A mezőgazdaságban alkalmazott anyagmozgatási technológiák közül a legnagyobb jelentőséggel bírók a következők:
§ szemestermények anyagmozgatása
A mezőgazdasági termelésen belül a szemes termények anyagmozgatása jelentkezik a legnagyobb volumenben. A megfelelő szintű anyagmozgatással biztosítható a betakarításhoz kapcsolódó szállító-, rakodó és tároló kapacitások ellátása, valamint a hozzájuk kapcsolódó munkaszervezési igények kielégítése. A betakarításhoz kapcsolódó anyagmozgatási feladatok jelentős hatást gyakorolnak a teljes technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása az utóbbi években terjedt el a gyűjtő-átrakó pótkocsik elterjedésével. A jelenleg alkalmazott anyagmozgatási technológia jellemzője, hogy a szemestermény átadás-átvétele álló helyzetben történik, az átvétel szakaszos jellege több arató-cséplő gép ürítését igényli. E kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódhatnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében.
§ szálas takarmányok anyagmozgatása
A mezőgazdasági termelés széles körét és tág idő intervallumát öleli fel a szálas anyagok mozgatása és tárolása. Az állatállományok megfelelő tápértékkel rendelkező takarmányigényét többségében a pillangós szálas takarmányok elégítik ki. Alapvető követelmény a betakarításukhoz kapcsolódó, gyors és szakszerű anyagmozgatás, mivel ellenkező esetben veszteségek keletkeznek a végtermékben. Az állattartás nem nélkülözheti a szálas takarmányokat, melyek nagy tömegük és változó nedvességtartalmuk miatt komoly feladatot jelentenek a tárolás, illetve tartósítás során. A szálas takarmányok betakarításában egyre inkább terjedő nagybálás technológia jelenti a széna-, szenázs-készítés és a szalma betakarítás termelékeny, élőmunka takarékos módszerét. A kialakult hazai nagybálás technológiák anyagmozgatása többnyire a már meglévő rakodó- és szállítóeszközökre épül. Ezek kialakítása - speciális adapterek alkalmazásával - megfelel a hatékony nagybála rakodás és szállítás követelményeinek.
§ szecskázott takarmányok anyagmozgatása
A szecskázott takarmányok betakarítása magajáró és traktorüzemeltetésű (függesztett vagy vontatott) szecskázó gépekkel történik. A takarmány betakarítása mellett a szecskázó gép végzi a mellette haladó szállító jármű rakfelületének feltöltését.
Az elmúlt évek során folyamatosan növekedett a szecskázó gépek teljesítménye, és ez a növekedés jelenleg is tart. A betakarítási teljesítmények növekedése és a költségek csökkentése szükségessé teszi a nagyobb teherbírású, illetve térfogatú szállító-, rakodóeszközök alkalmazását. A szecskázott takarmányok betakarítását, valamint anyagmozgatását a térfogatnövelő adapterrel felszerelt - ~6-8 t teherbírású - tehergépkocsik és traktoros pótkocsik segítségével oldják meg. Tárolására az állattartó telepeken speciális silókban kerül sor.
§ tápanyag-visszapótlás
A mezőgazdasági vállalkozások állattartó telepein megtermelt istállótrágya kezelése és tárolása eltérő körülmények között és eltérő módszerekkel történik. A szerves trágyát általában az állattartó telepek, illetve a trágyázandó terület közelében helyezik el. Ezek alapján két különböző módszert ismer a gyakorlat a szervestrágya-szórókkal megvalósítható technológia alkalmazására. A két alapvető módszer jelentős befolyást gyakorol az istállótrágya további kezelési technikájára és kiszórására, melyek között a megkülönböztetést az alapján végezzük el, hogy a szerves anyag szállítása, kiszórása hány fázisban és milyen géppel történik.
Az egyfázisú technológiában a szervestrágya szállítását és kiszórását speciális kialakítású szervestrágya-szóró gépekkel végzik. A kétfázisú szervestrágya-szórási technológia lényege, hogy a szervestrágya szállítását általános használatú, billenő felépítménnyel rendelkező traktoros és tehergépkocsis szállító eszközökkel hajtják végre. A kiszállított szervestrágyát a táblán üzemelő szórószerkezettel rendelkező trágyaszóróba billentik, ekkor a szervestrágya-szóró csak a szerves anyag talajfelszínre juttatását végzi.
A műtrágyaszóró gépek, valamint az adapterekkel felszerelt szállító járművek esetén is kizárólagosan a közvetlen, egyfázisú anyagmozgatási technológiai folyamatot alkalmazzák a mezőgazdasági vállalkozások. Kisebb arányban még előfordul a zsákos műtrágyák esetén a kétlépcsős technológia alkalmazása is.
§ cukorrépa anyagmozgatása
Az ipari növények közül a cukorrépa termelés a legjelentősebb, melynek koncentrációja és a magas termésátlagok (~40-50 t/ha) miatt az időegység alatt betakarított répa anyagmozgatása nagy feladatot jelent a szállítási kapacitás igényes őszi időszakban. A cukorrépa folyamatos betakarítását a szűkös anyagmozgatási kapacitások mellett a cukorgyárak fogadókapacitása is gátolhatja. A folyamatos betakarítás biztosítása érdekében a kiszedett répát a tábla szélén - állandóan járható utak mellett - prizmákba rakják. A prizmákból nagyteljesítményű rakodógépek segítségével juttatják a szállító járművek rakfelületére a kitermelt cukorrépát. A prizmákból szállított cukorrépa földszennyeződése a betakarítási viszonyoktól függően elérheti a 20-30%-ot is, amely jelentős költségnövekedést eredményez.
§ állattartó telepek anyagmozgatása
A kötött tartású állatok számára különféle halmazállapotú takarmányokat kell az etető berendezésekbe juttatni. Az anyagmozgatás egyik fő feladata a takarmányoknak az állatokhoz szállítása és kiadagolása. Az állattartó telepeken a szakaszos és folyamatos üzemű gépek egyaránt részt vesznek a takarmányok kijuttatásában.
Az állatok takarmányozását követően jelentős mennyiségű trágya halmozódik fel, melyek megfelelő összegyűjtést, tárolást és anyagmozgatást igényelnek. Ez igaz a szilárd és a folyékony halmazállapotú trágyák esetén is.
Az élő állatok anyagmozgatása speciális kialakítású gépeket, berendezéseket igényel. Az állatokat szállítása többnyire ketrecekben, erre a célra kialakított szállítójárművekkel valósítható meg.
§ telepen belüli anyagmozgatás
A mezőgazdasági termelés során előállított termékek tárolása és telepen belüli anyagmozgatása csak részben oldható meg a termeléshez közvetlenül kapcsolódó anyagmozgató berendezésekkel. A be- és kitárolás során számos olyan berendezés alkalmazása kerül előtérbe, melyek stabil kiépítésűek, és folyamatos üzemben tudják a mezőgazdasági jellegű anyagokat mozgatni. E berendezések kialakításuknál és beépítettségüknél fogva csak az adott helyszínen képesek feladataikat ellátni.
Nem szabad azonban elfelejtenünk a mezőgazdaság speciális körülményeit sem, hiszen az anyagmozgatási folyamatokat is a külső körülmények (pl. időjárási, üzemeltetési, gazdasági stb.) jelentős mértékben befolyásolják.



Hirdetés



Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

állandó rét

a rendszeresen kaszált ->gyepterület. Tovább

tályog

A körülírt gennyes gyulladás jellegzetes alakja,a genny a szövetekben képződött üregben... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.