Az Angolkert története – Az Eszterházyak Tatán

A 18.század végén Magyarországon is megkezdődött a felvilágosodás kora, amely a hazai nemességet is utolérte és valójában ennek köszönhető az angolkert létrejötte is Tatán. Az úgynevezett Esterházy Ferenc gróf, aki a bécsi udvar velencei, majd később a nápolyi nagykövete lett, utazási során fedezte fel Tata megnyerő tájképének szépségét, amiből aztán egy gyümölcsöző történet kerekedett. Grófi kastélyt építettek a Nagy-tó partjára és kialakítottak egy tájkertet is, amely korlátok és kerítések nélkül, szabad természeti járóhellyé alakítottak a Nagy-tó partján. Azonban volt egy másik elképzelésük is. A Cseke-tó mellett terveztek kialakítani egy különálló testet, amely kőfalakkal van védve, hogy el legyen választva a beépített környezetétől. Így történt, hogy megalkották Magyarország első tájképi kertjét. 

#https://www.instagram.com/p/CVat9KaMh01/#

A Béka-hegyen található kert terveit Böhm Ferenc készítette el az 1780-as években és a kert kialakítása hamarosan meg is kezdődött, de több évtizedet vett igénybe mire elkészült.

#https://www.instagram.com/p/Ci2Zw2lqaRP/#

A kertben egy bonyolult vízrendszert hoztak létre, amelyek során létrejöttek a bővizű források medencéi és az ezeket összekötő patakmedrek. Az angolkert területére több műromot is szállítottak és egy olyan parkot hoztak létre, ahol szívesen töltötték idejüket az Eszterházyak. A műromok, a szobrászati alkotások, az itt fellelhető természeti kincsek és a más vidékekről idetelepített különleges növények a kert romantikus hangulatát erősítették (és még most is hibátlanul teszik). Épületei olyan benyomást keltenek, mintha kiszakadnánk a valóságból és hagyja képzeletünket szabadjára engedni.

#https://www.instagram.com/p/Cjz7AEst2UR/#

 

Az Angolkert különlegessége

A legtöbb kertbe ültetett növényt és fát külföldről hozatták, a többit pedig a telepítés előtt csemete-telepeken nevelték és szállították a helyükre. Az angolkerten kertészek rengetege dolgozott, őket akkor „angliásoknak” neveztek. 

Létrehoztak egy ma is csodaszép üvegházat, a kertben található trópusi növények átteleltetésére, de állt is régen egy fácánház és egy madarak keleltetésére szolgáló épület is, de még egy különálló hattyúház is tartozott a kerthez. A kertben több száz hattyút neveltek, így a 19.században a kertet átnevezték Hattyúligetre, majd a kert építésének első szakasza lezárult Esterházy Ferenc gróf halálával együtt.

A tatai Angolkert látnivalói

•    Mivel Tata városát sokan a vizek városaként emlegetik, az első angolkerti látnivalók az itt található források, amik idilli hangulatot kölcsönöznek a kertnek. 

•    Az Eszterházyak építettek ide egy nyári lakot is maguknak, hogy itt vonulhassanak el az emberek elől a meleg nyári napokon, de nevezhetnénk az angolkert közepén található nyári lakot mulatókastélynak is. 

•    A nyári lak mellett az angolkert másik jelentős épülete az üvegház, vagyis az orangerie. Eredetileg itt teleltették át a kert trópusi növényeit. Később ezt az épületet elbontották és itt hozták létre a pálmaházat a 19. század második felében és innentől egy vendéglátóhelyként működött, ez volt az úgynevezett Kioszk.

•    Griffes kapu: A kertbe három kapun juthatunk be és számos szobor található a kertben. Kiemelt alkotásnak tekinthetjük azonban a kert főkapuja mellett álló szárnyas griffeket, amely az Esterházy-család címerállata.

•    Az angolkert építményeinek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a kialakított műbarlangok, azaz a grották. A legjelentősebb a Felső-forrás szomszédságában.

•    Szentimentális elemeknek tekinthetjük az ideszállított műromokat, amelyek megjelenése a múlandóságát és az idő végtelenségét jelenítik meg.

•    A távol kelet egzotikus világának megjelenítése a török világ építményeiben dominálnak, hiszen ez visszavezethető az ország történelmére. A nyolcszögletű alaprajzú török mecset, gótizáló építmény jellegzetes eleme a kertnek, alaprajzával az építtető Esterházy Ferenc gróf szabadkőműves mivoltára is utalhat.