a ->burgonyafélék családjába tartozó, lágy szárú, egyéves növény. Karógyökere dúsan elágazik. Hengeres, 30—150 cm hosszú szára elvénülve szögletessé válik. Lehet korlátlan és korlátozott (determinált) növekedésű. Levelei szárnyaltak, virágzata bogernyő. 2—3 rekeszű bogyójában sok a 2,5—3,5 g emt.-ű mag. Hőoptimuma 22+7°C. Fejlődése 8 C atatt és 36°C felett megáll. A —0,5 °C-os fagy már elpusztítja. Hosszúnappalos, fényigényes. Közép- és D-Amerikában őshonos, 1500 körül hozták be és 1700 körül kezdték termeszteni Európában; nálunk csak a 19. sz. végén. Ma már egyik fő zöldségnövényünk. Bogyója 30—35 mg/100 g C-vitamint. 3—4% cukrot és más fontos tápanyagokat tartalmaz. Nálunk 8—9 ezer ha-on termesztik. 25—30 t/ha átlagterméssel. Majd minden jó vízgazdálkodású talajon díszlik. Különösen virágzás, terméskötés idején kívánja a nedvességet. Termékeny, jó vízgazdálkodású homokon korábban hoz termést. Termeszthető magvetéssel és palántázva. Az utóbbi eljárás több munka fejében csökkenti a termelés kockázatát. Helyre vetni akkor lehet, amikor a talaj legalább 14°C-ra melegedett, április végén, május elején. 1 ha-ra kb. 0,5 kg magot vetnek ki, ikersorosan 120+40x 15—20 cm-es kötésben. Palántázáskor a 120+40x40 cm-es tenyészterület a fajtatípustól függően változik, a szokásos tőszám ha-onként 27—45 ezer közötti. A p.-ot augusztus végétől kezdik betakarítani, részint kézzel, részint — az erre alkalmas fajtákat —p.-kombájnnal. A bogyótermés 25—60 t/ha. A nemesítéssel összefüggő magtermesztés 40—80 kg/ha magot állít elő.